2019.03.23. 15:30
Életre kelt középkor: szolnoki lovagok is harcoltak a budai várban
Több száz év után újra kardok és páncélok csörgésétől volt hangos a budai vár. A Budapesti Történelmi Múzeumban a lovagi tornák világát idézték meg a buhurt nevű látványos küzdősport magyar kőkemény művelői. A hagyományőrzés és a harcművészet a HISTORY műsorán is találkozik: az MMA páncélban című sorozatban hétről hétre összecsapnak a modern kor lovagjai – tájékoztatta hírportálunkat közleményben a televíziós csatorna.
A Magyar Buhurt Szövetség bemutatója az MMA páncélban címû sorozathoz kapcsolódóan a Budapesti Történeti Múzeumban március 20-án.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Az európai történelemben évszázadokon át a lovagok voltak a legrettegettebb harcosok. Bátorságuk, félelmetes páncéljuk és fegyverük, puszta erejük segítségével uralták a csatamezőket. Ma is élnek férfiak, akiknek az az álma, hogy a középkort megidéző
küzdelmekben mérjék össze az erejüket. Ők a főszereplői a HISTORY új, MMA páncélban című sorozatának.
A cím nem véletlen: a műsor nem hagyományőrző egyesületet, hanem egy kőkemény full-kontakt küzdősportot mutat be. Minden epizódban hat-hat versenyző teszi kockára testi épségét a 10 ezer dolláros fődíj reményében egy-egy kiválasztott kor fegyvereivel, így megelevenedik a vikingek, a bizánciak vagy épp a templomos lovagok harcmodora.
A magyarul buhurtnak nevezett sportnak hazánkban is vannak lelkes művelői. Közülük hat lovag március 20-án autentikus környezetben, a Budapesti Történelmi Múzeum gótikus termében mutatta be a bajvívás legfontosabb fogásait, majd mérte össze az erejét több párbaj során.
A francia buhurt szó eredetileg a lovagi tornák egyik számát takarta, amikor a harcosok csoportosan küzdöttek meg egymással. Az „ellenséges” lovagot megadásra kellett kényszeríteni vagy felborítani – a középkori harcosok életében ez volt a sport, ahol a tompa
fegyverek és a barátságos versengés dacára sok komoly, akár halálos sérülés történt.
XXI. századi lovagok Magyarországon
A buhurtot mint modern küzdősportot Kelet-Európában élesztették újjá a ’90-es években, majd a földrész nyugati felén és a tengerentúlon is elterjedt. Magyarországon 2012-ben jöttek létre az első csapatok. A harcosokat a Magyar Buhurt Szövetség fogja össze, a klubok között a budapesti Ferreus Lupust, a szegedi Hollószárny Lovagrendet, a szolnoki Zolnok Bandériumot és a debreceni Fekete Ló Bandériumot lehet említeni.
A lovagok a legtöbb csapatban hetente edzenek, de a versenyszezonban havonta közös edzést is tartanak a klubok. A legtöbbször a nyári várjátékokon mérkőznek meg, és nemzetközi viadalokon is indulnak.
Bár a buhurt nem hagyományőrzés, a felszerelésnek meg kell felelnie egy-egy történelmi periódus követelményeinek. A páncéloknak a közönség számára látható helyeken korhűnek kell lenniük, de alattuk viselhető modern protektor. Egy teljes felszerelés súlya 30-35
kilogramm között van. Az egy és kétkezes fegyverek (kardok, buzogányok, fejszék, alabárdok) súlyát, az élek és hegyek lekerekítését szigorúan szabályozzák, így kevés sérülés történik, noha a harcosok teljes erővel próbálják kiütni, földre dönteni az ellenfelüket.
Tilos a tarkó, a lágyék, a térdhajlat támadása, valamint a szúrás, a feszítés, a törés, ütni azonban teljes erőből lehet, akár pajzzsal is, és rúgni, gáncsolni, fejelni is szabad.