2019.04.27. 07:00
Kevés településnek adatik meg, hogy saját kultúráját állítsa színpadra
Hagyományőrző csoportokkal, népdalkörökkel sok helyen találkozhatunk. Faluhelyen jellemzően az idősebb korosztály őrzi, ápolja szorgosan a helyi hagyományokat. Ritkaságszámba megy azonban, ha egy alig ezerlelkes faluban olyan népes és több korcsoportból álló néptáncegyüttes működik, mint Nagyivánon.
A néptáncegyüttes legutóbbi fellépésekor is látszott, hogy a csoport vezetői több korosztállyal számolhatnak a próbák és a színpadi produkciók során
Fotó: Ujvári László
A közelmúltban tartotta jubileumi bálját a Nagyiváni Hagyományőrző Néptánccsoport. Hatvanhárom táncos lépett színpadra az ünnepi alkalmon. A helyi néptáncosok színe-java bemutatkozott.
– Húsz évvel ezelőtt, 1999 októberében alakult meg a Nagyiváni Néptánccsoport. Mikor a nagyiváni táncokat 2003-ban megkoreografálták, akkor vettük fel a mai, Nagyiváni Hagyományőrző Néptánccsoport nevet – kezdte hírportálunk érdeklődésére Berecki Lajosné, a néptánccsoport vezetője.
Hercz Vilmos, illetve Hercz Beáta nevéhez fűződik a nagyiváni táncok és hagyományok összegyűjtése, feldolgozása, valamint színpadra állítása. A Magyar Tudományos Akadémia néprajzi gyűjteményéből kerültek elő olyan felvételek, melyek az egykori Görbe Csárdában készültek.
Ezek a településre és környékére jellemző tánckultúrát örökítették meg. A rendelkezésre álló felvételek mellett felkeresték a településen élő időseket is, átfogó gyűjtőmunka zajlott az ezredforduló tájékán.
– Kevés olyan falu van, melynek megadatik, hogy saját táncanyagát dolgozza fel a műsoraiban. Szerencsések vagyunk, hogy mi ezen kevesek közé tartozunk – mondta. – A nagyiváni táncanyag szorosan kapcsolódik a felső-Tisza-vidéki táncokhoz, szorosan fűződik a hortobágyi tánckultúrához – magyarázta.
Fotó: Ujvári László
Harminc év körüli, családos fiatalok alkották a kilencvenes évek közepén induló nagyiváni néptáncmozgalom magját. Az első években a tiszafüredi Pátria Alapfokú Művészeti Iskola vezetője, Bakonyi István segítségével és szakmai iránymutatásával.
Szoros volt az együttműködés a Tiszafüredi Néptáncegyüttes és az akkoriban formálódó iváni közösség között. Egyre többen jelentkeztek a helyi tánccsoport soraiba, akkor döntöttek úgy: kis közösség helyett megszervezik a helyi néptánccsoportot.
– Az évek során nagyon sok segítséget kaptunk, kiváló szakemberekkel kerültünk kapcsolatba. Mindig ahhoz ragaszkodtunk, hogy a megtanult táncanyag eredeti és hiteles legyen. Amit lehetett, külső segítséggel, a terület elismert szakembereitől tanultunk meg – idézte fel Berecki Lajosné.
Először tizenkilenc fővel indult a néptánccsoport, majd évről évre bővült a létszám. Azóta általánossá vált, hogy három-négy csoport működik a faluban. Jelenleg külön csoportot alkotnak az általános iskola alsó tagozatos és felsős diákjai. Két éve alakult az asszonycsoport, valamint van egy ifjúsági néptánccsoport.
– Ezt csak úgy lehet csinálni, ha valaki nagyon szereti, szívvel-lélekkel. Az elmúlt húsz év dolgosan, de eredményesen telt – értékelt Berecki Lajosné.
A jövőre való tekintettel, örömmel tölti el őket, hogy körülbelül harmincfős utánpótlással számolhatnak. Ráadásul a fiú-lány arány is rendben van, ami a páros táncoknál fontos szempont.
Fontosnak tartják a hitelességet
Komoly kihívást jelent a megfelelő viselet beszerzése. Nagy figyelmet fordítanak a jelmezek hitelességére, de megkerülhetetlenek az anyagi szempontok is.
Az elmúlt évtizedekben sikerült minden táncukhoz megtalálni a megfelelő viseletet, ebből a továbbiakban sem engednek. Működésük során faluhelyen igyekeznek megvalósítani a nagy néptáncegyüttesekre jellemző városi modellt.
