A helyi értékek közé került Kovács Mihály életműve

Menjünk bármerre a Tisza-tó Heves megyei oldalán, az Egri Érsekség szinte minden templomában találkozunk alkotásaival. A művészetkedvelőknek ismerősen cseng Kovács Mihály festőművész neve, de annál kevésbé ismert adat a születési helye.

– Kovács Mihály 1818. július 25-én született Tisza­abá­don, önéletrajzában szülőfaluját Abád-Szalókként emlegeti. Felmenői földművesek voltak, a Borsod megyei Gelejből költöztek a Tisza mellé – kezdte Pacsai Norbert, az abádszalóki Települési Értéktár Bizottság elnöke.

A közelmúltban helyi érték lett a híres alkotó életműve. Ezzel a nagy kirakós egy hiányzó, de annál fontosabb darabkája került az őt megillető helyre. – Művészetének színvonala csak európai léptékkel mérhető – érvelt a szakember.

A tehetséges fiatal az elemi iskolát helyben végezte, majd gimnáziumba Kunhegyesre került. Művészetpártoló tanárai hamar felismerték a benne rejlő tehetséget és segítették a kibontakozását. Tehetsége feltűnt az Orzcy-családnak is, pártfogolni és támogatni kezdték. Három évvel később, 1835-ben már a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult.

– Sajnos 1841-ben tüdőbajt kapott, ami megszakította külföldi tanulmányait. Pártfogója 1842 tavaszán Itáliába küldte gyógyulni. Bejárta a mediterrán félsziget minden művészetileg fontos helyét, Velence, Bologna, Róma, Firenze – mesélte Pacsai Norbert.

A hazai események hírére 1848 késő tavaszán hazatelepült, honvéd tüzérnek jelentkezett, de egykori betegsége miatt nem sorozták be. Ekkor döntött úgy, hogy művészetével támogatja az forradalmi szellemet. Alkotásait ettől kezdve átjárta a nemzettudat.

– A kiegyezés után Kovács Mihály barátra lelt az Egri Főegyházmegye kiváló papköltője, Tárkányi Béla személyében. Ezzel magyarázható, hogy az Egri Érsekség legtöbb templomában található Kovács Mihály-festmény – mutatott rá.

Ismert festményeinek száma meghaladja az ötszázat, emellett közel nyolcvan grafikát készített. 1892. augusztus 3-án, Pesten hunyt el. Az ő nevét viseli az abádszalóki általános iskola is.

– Ha egy ilyen nagyságot nem tisztel a szülővárosa, akkor ott baj van. Abádszalók ezt nem engedhette meg magának – hangsúlyozta. Hozzátette: a városban jelenleg két Kovács-festmény található, mindkettő a katolikus templomban.

Pacsai Norbert egy észrevételét is megosztotta hírportálunkkal. Szerinte a környéken sok helyen található a Mater Dolorosa-t, a fájdalmas anyát ábrázoló Kovács-festmény. Mindegyik festményen ugyanaz a női arc köszön vissza. Megítélése szerint a híres festő édesanyjának arcát, vagy egy általa idealizált női arcképet használt Kovács Mihály. Ezt azonban szakmai körökben még nem igazolták…

Szent Lászlótól a Vörössipkásig

Szülővárosa mellett Tarnaörsön, Tarnaszentmiklóson, Polgáron, Egerben, Tiszafüreden, Mezőkövesden, Kál-Kápolnán és az Országházban is megtalálhatók az abádszalóki festő alkotásai. Leghíresebbek ezek közül a Szent László ájtatossága (1858), a Vörössipkás (1848) és a Prágai Szent Adalbert (1855).