a megye 7 csodája

2019.08.29. 07:00

Júniusban „nászággyá” változik a Tisza pár napra

Olvasóink augusz­tus 8–30. között szavazhatják meg a megye hét legszebb természeti csodáját.

A kitöltött szelvényt ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy postai úton is eljuttathatják szerkesztőségünkbe. A nyomtatott újság szavazói között kisorsolunk egy két személyre és két éjszakára szóló wellnesspihenést a Hotel Caramellbe. Online játékunkat itt találják, az online szavazók között a megyéket összevonva kisorsolunk egy 200 ezer forint értékű utazási utalványt.

Tiszafüredi kastélypark

Az 1920-as években, Paulik Ágoston tervei alapján épült a Kemény-kastély, amelyet övező, parkosított zöldterületet néhány évvel később keményfás ligetté alakítottak. A második világháború után a kastély tömeglakásként üzemelt, ebben az időben kevéssé figyeltek a növényekre, így az állomány egy része jelentős károkat szenvedett.

A kastély kertje jelenleg a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében áll. Az épület konferenciák és egyéb rendezvények helyszínéül szolgál. A több mint két és fél hektáros terület az 1980-as évek óta védett természeti kincse megyénknek.

A mára hatalmasra nőtt fák impozáns látványt nyújtanak a kirándulóknak. A park nagy része az egykor a területen álló keményfás tölgy-kőris-szil ligeterdő maradványa, öreg fái rendkívül értékesek. A kastélyhoz vezető utat szegélyező juharfák, ültetett jegenyék, ostorfák és örökzöld fenyőfélék esztétikai szempontból még látványosabbá teszik a kastélyparkot, nem mellesleg hűs árnyékot biztosítva.

A II. világháború után a füredi kastély tömeglakásként funkcionált

Tiszaigari arborétum

Széky Péter tiszaigari földbirtokos és hadmérnök 1867-ben a Habsburg kastélykertek hatására kezdte el a sétakertnek induló arborétum telepítését két kataszteri holdon. Széky a közeli területekről ültetett át többéves erős egyedeket, amelyek jobbára az Alföldön őshonos fafajokból álltak: kocsányos tölgy, fekete nyár, fehér nyár, tiszafa, berkenye, fehér fűz, magas kőris. Az ültetést úgy igyekeztek végezni, hogy az természetközelinek tűnjön.

Munkáját fia, ifjabb Széky Péter folytatta, aki kilenc holdra bővítette a kertet barátja, a szarvasi Bolza Pál segítségével 1874-ben. Az 1880-as évektől gyümölcsfával is foglalkoztak, a kastély közelében melegházat építettek, hogy a szaporítási munkákat itt kezdjék el. A II. világháború után folyamatos volt a fák kivágása, pusztítása. 1951-től a Szolnok Megyei Állami Erdőgazdaság kezelésébe adták az arborétum területét.

Az arborétumot 1976-ban természetvédelmi területté nyilvánították. 1985 után a több mint háromszázhetvenöt fajból álló gyűjtemény elérte az arborétumi kritériumot. A kertben számos idős, nagyméretű lombos és tűlevelű fafaj található, köztük a legjelentősebbek: páfrányfenyő, tiszafa, kolorádói jegenyefenyő, szerb luc, duglászfenyő, amerikai mocsárciprus. A bükk és a szelídgesztenye mellett tizenhét tölgyfaj is fellelhető. Említésre érdemes a kúszó farkasalma, a nagylevelű liliomfa, a tulipánfa és az illatos fűszercserje is.

Közel négyszáz fafajt vonultat fel az igari arborétum

Tiszavirágzás

„Mikor úgy tavasszal a Tisza virágzik; Millió kis lepke vize fölött játszik; De egy sem él addig mig olvasok százig; Temető a Tisza mikor kivirágzik”. Amennyire látványos a kérészek násztánca, annyira gyönyörű e régi magyar nóta. Egy hibádzik a szövegében: a „tavasz”.

A tiszavirág, azaz a kérész egy rövid életű rovar. Népszerű magyar nevét legfőbb hazai élőhelyéről, a Tisza folyóról kapta. Felbukkanása azonban nem tavasszal, hanem nyáron, úgy általában június közepe táján van, ekkor „virágzik” e piciny szárnyas rovar, azaz járja násztáncát a kérész.

A tiszavirág a legnagyobb európai kérész; 2,5–3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. Rövid ideig tartó párzásuk során egy nőstény általában hét-nyolcezer petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. Az egyedfejlődésük három évig tart, és közben akár hússzor is vedlenek a víz alatt.

Hároméves „korukban” tömegesen a felszínre jönnek, és megkezdik pár órás látványos rajzásukat, amely a késő délutáni, esti órákban zajlik. Fontos ökológiai jelentőségük van. Számos hal-, madár- és békafaj táplálékául szolgálnak. A Hungaricum Bizottság 2016-ban a Magyar Értéktár tételei közé sorolta a tiszavirágot és a tiszavirágzást.

A kérészek tánca minden évben igazi látványosság

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában