Tavasszal fejeződhet be a kivitelezés Bánhalmán

– Még az előző kenderesi önkormányzat nyert pályázaton a 47 milliós beruházásra 29,4 millió forintot, amelyet az Egri Főegyházmegye 15 millió, az önkormányzat 3 millió forinttal egészített ki – sorolja az előzményeket Bogdán Péter, a település új polgármestere.

– A telek az önkormányzaté, az imaház tulajdonosa pedig a Kenderesi Római Katolikus Plébánia lesz. Az épület már áll, most készül a tetőszerkezet, így tavasz végén várható az ünnepélyes átadás és megszentelés – sorolja a városvezető, aki elmondta, kedvező az imaház fogadtatása, a bánhalmi hívő emberek eddig Kunhegyesre vagy Kenderesre jártak át templomba.

Az épület nemcsak a hitélet gyakorlására szolgál majd, hanem közösségi célokra is. A 90 négyzetméter hasznos alapterületű imaháznak már van harangja, a gyöngyösi Felsővárosi Szent Bertalan Plébániától kapták ajándékba, amit decemberben el is hoztak Kenderesre. Mivel Bánhalmán jelenleg nincs temetkezési lehetőség, az önkormányzat keresi a lehetőségét egy új temető kijelölésének is.

Az itt élők figyelemmel kísérik az építkezést.

– Ha megyek a kisboltba vásárolni, vagy Kenderesre utazom be a busszal, mindig megnézem, hol tart az építkezés – mondja a 82 éves Maróti Jánosné. – Már 1961 óta lakom itt, örülök, hogy fejlődik a település. Ha elkészül az imaház, helyben tudunk misére járni – véli Irénke néni.

Dr. Török József állatorvos csak nagyszülei révén kötődik Bánhalmához.

– A visszaemlékezéseikből tudom, hogy Bánhalmán már a középkorban is állt templom. A 20. század első felében a kastélyban található kápolnába jártak misére a bánhalmi lakosok is, nemcsak a grófi család tagjai. A helyi gyerekek ministráltak, így nagypapám, Kiss Gyula is. Így volt ez még a II. világháború utáni években is, akkor Béres János kunhegyesi római katolikus pap járt ki Bánhalmára misézni, egészen a Bánhalmi Állami Gazdaság alapításáig. Amikor is a gazdaság igazgatója azt mondta: „A csuhást többet nem akarom itt meglátni!”

— Ekkor a kastélyban található kápolnát bezárták, a kegytárgyakat, berendezési tárgyakat elszállították. A Bánhalma területén álló egyházi emlékek közül csak a postánál álló feszület vészelte át a szocializmus évtizedeit (ma a kunhegyesi templom udvarán áll, helyére 1996-ban állították a ma is látható keresztet).

– A grófi uradalomban álló Szűz Mária-szobor és a Sóút menti egykori temetőben álló feszület nem maradt fenn – sorolja dr. Török József. Aki szerint a nagymamája mindig is szerette volna, ha Bánhalmán lett volna templom, hogy idősen is helyben járhasson szentmisére.