2020.02.22. 07:00
Pengeélen táncol a költségvetés, spórolásba kezdtek Püspökiben
Elfogadta idei költségvetését Tiszapüspöki. A kétezeregyszáz lelkes település idén ötszázhetvenötmillió forintból gazdálkodhat. A tavalyihoz hasonlóan az idei büdzsétervezés is nagy kihívás elé állította a község vezetőit.
– Bár hátrányos helyzetű településként a működésünk egy részét, mintegy hetven százalékát finanszírozza a központi költségvetés, a maradékot a kivetett adókból, vagyis elsősorban az iparűzésiadó-bevételből kellene pótolnunk – mondta Bander József polgármester.
– Ez nekünk mindig nagy problémát jelent, hiszen tavaly a tervezett nyolcvanmillió forint helyett is csupán harminckétmillió érkezett be.
Ezért tavaly a működés biztonsága érdekében hitelt vett fel az önkormányzat, melyet év végén vissza is fizetett.
– Ahogy én látom, ebben az évben sem javul az önkormányzat helyzete ezen a téren. Várható iparűzésiadó-bevételt kell kalkulálnunk ahhoz, hogy a költségvetési egyensúlyt meg tudjuk teremteni. Ez azért nagy kihívás, mert változtak a szabályok, a vállalkozásoknak május végéig kell feltölteniük az általuk fizetendő iparűzési adót a rendszerünkbe, a véglegeset pedig decemberben. Így tehát kockázatot vállalunk, hiszen nem szeretnénk megszorításokat az intézményeinknél.
Idén a település költségvetésébe száznegyvenmillió forint iparűzésiadó-bevételt terveztek.
– Bármennyire is bizakodóak vagyunk, hogy az M4-es építkezésből vélhetőleg lesz bevétele az önkormányzatnak, ez akkor is csak fikció. Bízunk benne, hogy az elmúlt években betelepült izocukorgyárnak 2020-ban már lesz olyan bevétele, melyből esetleg a település valamennyi pénzhez jut – mondta Bander József.
– A központi költségvetés egyébként általam is jogosnak tartott gondolata szerint helyi adókkal kellene megteremteni a hiányzó részt – a kistelepülések nem tehetnek róla, hogy ezek nem mindegyike folyik be a településre – tette hozzá.
Biztonsági hitelt vesz fel a község
Az önkormányzat idén már elkezdte a működést kisegítő biztonsági hitel felvételét, melyet hiány esetén a bérek kifizetésére és a pályázatok önrészének fedezésére használnak majd. Utóbbi mintegy harmincmillió forintot jelent a büdzsében. A spórolás is elkezdődött már, a nem létszükségletnek számító esztétikai felújítások elmaradnak és a képviselők tiszteletdíját is a felére csökkentették.
