Életet mentett a talpraesett kunhegyesi kéményseprő

Molnár Róbert a katasztrófavédelem kéményseprő-ipari szervének munkatársa, és már tizenkét éve van a szakmában. Múlt kedden délelőtt egy kunhegyesi lakóingatlanhoz ment ki, hogy ellenőrizze a kéményt – értesítette hírportálunkat Németh Ádám, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság sajtószóvivője.

– Becsöngettem, de senki nem jött ki, viszont láttam, hogy ott a tulajdonos kerékpárja – idézte fel az aznap történteket hírportálunknak Molnár Róbert.

– Mivel ismerem a férfit, tudtam, hogy anélkül sehová nem megy, így biztosan otthon kell lennie. Ezért beljebb mentem, és láttam, hogy a teraszon szét vannak szórva az élelmiszerek, hús, burgonya, üdítők, az ajtón pedig fel volt feszítve a zár, de nem volt kulcsra zárva.

Felvettem a védőkesztyűt és a szájmaszkot, majd bekiabáltam az idős férfinek, de miután nem kaptam semmilyen választ, tárcsáztam a 112-es segélyhívót, mert sejtettem, hogy baj van

– fűzte hozzá a kéményseprő.

Amikor megérkezett a területileg illetékes rendőrjárőr, együtt átvizsgálták az összes szobát, és az utolsóban meg is találták a ház tulajdonosát, a földön fekve. Mivel elég rossz állapotban volt, furcsán vette a levegőt, és üveges volt a szeme, azonnal hívták a mentőket, akik gyorsan meg is érkeztek, és kórházba szállították a férfit.

– Úgy tudom, hogy azóta már jobban van az egyébként nyolcvan év körüli idős ember, aki mindig is egyedülálló volt, és hozzátartozói sincsenek – tudtunk meg további részleteket a nem mindennapi eseménysorról Molnár Róberttől.

– Szerencse, hogy éppen jó helyen voltam, jó időben.

Örülök, hogy megtaláltam, hiszen ha egy vagy két nappal később megyek, akkor már lehet, hogy nem is élt volna, hiszen nagyon alacsony volt a pulzusa.

Szerencséje volt, hogy legalább nem hűlt ki, ugyanis a villanyradiátorok működtek, így melegben volt – tette hozzá a vészhelyzetben is higgadtan gondolkodó kéményseprő.