Leltárba vették a ragadozó madarakat a jászkunsági önkéntesek

– Igazából kicsit becsapós az akció elnevezése. Az Országos Sasszinkron keretében ugyanis nemcsak a sasokat számoljuk meg, hanem minden nappali ragadozó madarat. Egy speciális monitoringrendszer, területfelosztás alapján kerestük fel az általunk kedvelt madarászterületeket, melyeken három nap végeztünk megfigyeléseket – mondta el Pálinkás Csaba.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Helyi Csoportjának elnökhelyettese maga is részt vett az akcióban, két madárbarát, természetjáró „kollégával” rótta a Szolnok környéki területeket és számolta a ragadozó madarakat.

– Hajdú Tamással és Csesznik Bencével Tószeg, Köröstetétlen, Jászkarajenő, Besenyszög, Abony, Kengyel és Szajol környékét „néztük át”. Az állandó résztvevő Tamás volt, mi ketten pedig váltottuk egymást a háromnapos számláláson. Tulajdonképpen eredményesnek ítéltük ezt a három napot, hiszen nagyon sok ragadozó madarat lencsevégre kaphattunk – foglalta össze röviden Csaba.

Ezek szerint egerészölyvek, vörös vércsék és parlagi sasok voltak a legnagyobb számban.

De figyeltek meg rétisasokat, kékes rétihéjákat, karvalyokat, gatyás és pusztai ölyveket és kerecsensólymokat, illetve vándorsólymot is. Különlegességként élték meg a madármegfigyelők, hogy általuk az adattárba kerülhet egy fekete sas is.

– Mindig nagyszerű érzés egyébként egy-egy sas megpillantása, hiszen méltóságteljes, erőtől duzzadó csodás lények ezek a madarak. A hétvége legszebb pillanata számomra a seregélyekre vadászó kerecsensólyom megfigyelése volt, és nyilvánvalóan a besenyszögi határban jelenlévő fekete sas jelenléte igazi kuriózum. Természetesen számos egyéb madárfajt megfigyeltünk, de azok most nem részei ennek az összesítésnek – számolt be az emlékezetes pillanatokról Pálinkás Csaba.

A megyében értelemszerűen egyéb helyszíneken is zajlott a sasszámlálás.

Voltak, akik Mezőtúr környékén járták a füves területeket, pusztákat, mások a Tiszazugban figyelték a ragadozókat, és egy nagyjából húszfős társaság a Jászság több területét „fedte le”.

A Tisza-tó környékét a Péntek István vezette négyes csapat térképezte fel. A kis csapat további tagjai Császár Mónika, Mészáros János és Bodzás János Sándor volt.

– A Tisza-tó Poroszló és Kisköre közötti részét jártuk be négyen. Rétisas, parlagi sas került fel a listára, de figyeltünk meg kerecsen- és vándorsólymot, egerészölyveket, kékes rétihéját, vörös vércsét, karvalyt. Később másodmagammal az Abádszalóki-medencére is „ránéztünk”, ott két rétisast láttunk – mondta el a megfigyelésük részleteit Bodzás János Sándor. Az adatok összesítése után e hónap végére, februárra várható a szinkron eredménye, mely a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) honlapján lesz elérhető.

Az élőhelyekre koncentrálnak

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve tizennyolcadik alkalommal szervezte meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását. Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. A felmérések ezekre a sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét számba vették a kutatók.