A horgászturizmust fejlesztenék Cibakházán

Közel ezer horgász jár a település Holt-Tisza-szakaszára, mindössze a fele helyi, a többi más településekről érkezik, ezért is építenének a horgászturizmusra. A vízfelület halgazdálkodási joga viszont május végén lejárt, a folytatást találgatások övezték. A hónap elején kiírt pályázatra a szükséges dokumentumokat a Vegyesüzemi Horgász Egyesület is beadta. Az iratokat érvényesnek ítélték, így az önkormányzattal már alá is írták a szerződést.

– A holtág horgászturizmusának fejlesztése mindenkinek az érdeke, és ebben az egyesületnek is szerepet kell vállalnia – hangsúlyozta Hegyes Zoltán polgármester. A jövőben azon dolgoznak majd, hogy a turizmus fellendítéséhez szükséges feltételrendszert megteremtsék, a forrás előteremtéséhez figyelemmel kísérik a pályázati lehetőségeket is.

– Horgászkísérőket alkalmaznánk, de több csónakkikötőre is szükség van. A napokban a vízirendészet ellenőrzései megállapították, hogy a kishajók szabálytalanul, például egy fához vannak kikötve. Mielőtt megbírságolják a tulajdonosokat, a feltételeket kell megteremteni – fejtette ki az egyik problémát. Sójázásra alkalmas helyek kiépítése is a tervek között szerepel.

– Most leginkább úgy működik, hogy ha a horgászok csónakkal érkeznek, akkor azt többen leemelik az utánfutóról és vízre teszik. Már megvizsgáltuk a lehetőségeinket, lenne alkalmas partszakasz, az építés viszont tervköteles, így pályázati forrást keresünk – mutatott előre a polgármester, kiemelve: ebben a ciklusban kiemelt szerepet szánnak ezen céloknak, hogy előre tudjanak lépni.

A tervek szerint a halgazdálkodási előírásokat is minden évben ötven százalékkal túlteljesítik, így javítva a horgászati lehetőségeket.

– Az egyesület a pályázatban vállalta még egy halőr munkába állását, nemcsak a telepítésre, hanem a megőrzésre is hangsúlyt helyeznek, ami jó alapot biztosít – tette hozzá a település első embere.

A törpeharcsákat is gyérítik

A halőrzés mellett szükségessé válik azon állatok számának csökkentése, melyek kártékonyan hatnak a halkultúrára. Ilyen például a törpeharcsa, mely állományát szelektálják, kiemelik majd a vízből.

– Egyre nagyobb problémát jelent a kárókatona megjelenése a holtágon, ennek a gyérítésére, riasztására tervezünk engedélyt kérni – mondta Hegyes Zoltán polgármester, aki a vidrákat övező örök ellentétről is beszélt.

– Mivel védett állat, így nem sok mindent tudunk tenni. Jelentős a populáció a holtágon, el kell szenvednünk, hogy az az emlős halat eszik, és nemcsak a törpeharcsát, hanem harcsát, csukát és pontyot is – vázolta a problémát.

Egy nemrégiben tartott konferencián horgászok és természetvédők is vitába szálltak a kérdésről.

– Az volt a konklúzió, hogy a nagyszámú vidraállományért a vízkezelő a felelős, hiszen a haltelepítéssel a víz eltartóképessége megnő. Egyszerűen úgy magyarázták, hogy minél több a hal, annál több a vidra. Erre a helyzetre még nem találtunk megoldást – magyarázta.