Probléma

2022.01.27. 11:25

A megnövekedett hódállomány kihívás elé állítja a Jászkunság szakembereit is

Megyeszerte egyre több hódcsalád telepszik meg. Az állatok megrágják és kidöntik a partmenti fákat. Visszatérésük következményei azonban jóval összetettebbek ennél. Elmondható, hogy a természet és az ember szempontjából pozitív és negatív hatások egyaránt megfigyelhetőek tevékenységükkel összefüggésben. A hódok természetben betöltött szerepéről és a velük kapcsolatban felmerülő konfliktusokról Juhász Erikával, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársával beszélgettünk.

P. Pusztai Nóra

Forrás: Illusztráció/Shutterstock

Az eurázsiai hód őshonos, jelenleg is védett állatfaj Magyarországon, természetvédelmi értéke ötvenezer forint. A tizenkilencedik század közepén a vadászat a kihalás szélére sodorta. A húsa, pézsmája, szőre értéket képviselt, ennek következtében az európai állomány drasztikusan lecsökkent.

– Magyarországon 1996 és 2008 között folytattak visszatelepítési programot, de a hód spontán terjedéssel való visszatérése már a 90-es évek elején megkezdődött. A Duna mentén Ausztriából, később pedig a Dráva vízrendszerén Horvátországból is vándoroltak példányok hazánkba. A faj tehát harminc éve van ismét jelen az országban – kezdte egy rövid történeti áttekintéssel Juhász Erika, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.

Czabán Dávid és Juhász Erika 2020-ban országos állománybecslést végeztek, ennek során a faj hazai egyedszámát 10-11 000 példányra becsülték.

– Számuk az elmúlt három évtizedben folyamatosan nőtt, de a növekedés üteme az élőhelyek telítődésével párhuzamosan lassul. Mára Magyarország szinte minden alkalmas vízfolyásán megtalálhatóak. A Körösök mentén 2021. novemberében végeztünk felmérést százhét kilométeren, ötvennyolc család jelenlétére következtettünk, ez 5,4 család /10 kilométer. Szóval nagyjából két kilométerenként van egy család, ami körülbelül három-nyolc egyedből állhat – magyarázta.

A felmérés az Ökológiai Kutatóközpont Közcélú Monitorozási Programjának keretében zajlott. A megvalósítást a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetsége és a Csicsergő Vízitúra megállóhely üzemeltetője segítette. A kutatók a munkát idén is folytatják majd.

Átgondolt tervezésre van szükség

– A jelenlegi állománynagyság nem jelenti azt, hogy a természetvédelemnek már nem kell figyelmet fordítania a hódra, és nincs szükség többé annak oltalmára. 

Ökoszisztéma-mérnök állatról beszélünk, melynek hatásaival kapcsolatban átgondolt tervezésre van szükség.

– Bizonyos helyeken nem feltűnő a tevékenysége, máshol konfliktust okoz, és megint máshol gátépítésével több hektáros, óriási biodiverzitással bíró vizesélőhelyet hoz létre a semmiből. A hód számos más élőlénycsoport jelenlétét és szaporodási lehetőségét befolyásolhatja. Ez nem csak egy faj védelméről szóló kérdés tehát – emelte ki.

A védettség és a gyérítés, állományszabályozás lehetősége egyébként nem zárja ki egymást. Magyarországon jelenleg is adnak ki engedélyeket a hódok árvízvédelmi vagy egyéb közérdekű szempontok mentén történő kilövésére és csapdázására. 

Ezek az engedélyek a konfliktuskezelés fontos eszközei közé tartoznak.

– Ökológusként a kutatási eredményekre alapozott, terület- és időspecifikus döntések fontosságát hangsúlyoznám. Ugyanakkor érthető és jogos az az igény is, hogy fel kellene gyorsítani az engedélyezési eljárásokat, ez szintén kihívást jelent a jövőre nézve – magyarázta.

Kis állat, sokféle pozitív és negatív hatás

Akár öles nagyságú fatörzseket is átrágnak, hogy kidöntsék azokat és hozzájuthassanak a zsenge ágakhoz, melyek kérge, háncsa fő táplálékukat jelenti. A szelektív rágás eredményeként a növényzet megváltozik a partok mentén. A változás jellege, iránya pedig az élőhely állapotától függ.

– A Tisza vízrendszerének hullámtéri élőhelyei napjainkban súlyos természetvédelmi problémákkal küzdenek. A folyószabályozás következtében szűk hullámterek jöttek létre, ami nem csupán az ártéri élőhelyek mennyiségi csökkenését vonja maga után, hanem a vízdinamika átalakulását is. Az óriási árhullámok veszélyeit senkinek sem kell magyarázni, kevesebben gondolnak bele viszont abba, hogy az is probléma, ha a víz gyorsan levonul, a talajvízszint hirtelen lezuhan, a hullámtér pedig nyár közepén porzik a szárazságtól. Az őshonos, ártéri növényzet nem ehhez alkalmazkodott. Ráadásul olyan, újonnan képződő iszapfelszíneket is ritkán lehet látni, amelyek elengedhetetlenek volnának a fűzfák spontán felújulásához. Az idegenhonos, inváziós fásszárú fajok eközben nagyon jól érzik magukat. A hódok pedig sajnos a fűz- és nyárfajokat részesítik előnyben, ami hozzájárulhat az emberi hatások miatt elindult biológiai invázió felgyorsulásához – részletezte.

A hódgyérítés ezt a természetvédelmi konfliktust sajnos nem oldaná meg 

– szögezte le. 

– A hódot csapdázni és lőni is nehéz, egy új család pedig hamar elfoglalná a nagy folyók mentén felszabadult élőhelyet. Sokkal inkább élőhely-rekonstrukciókra kellene jelentős időt, energiát fordítani. Sürgető szükség van olyan beavatkozásokra, amelyek a hullámtéri területek jobb vízmegtartását, vízdinamikájának helyreállítását segítik, ehhez viszont elengedhetetlen az ágazatok közötti együttműködés – emelte ki.

A kanadai társához hasonlóan az európai faj is épít várat, gátat

A hódok elsődlegesen a partoldalba vájt kotorékokban élnek. A partjelleg, a vízszintingadozás vagy beszakadás miatt üregrendszerüket gyakran takarják, erősítik ágakkal. A vízparton így létrejövő kupolaszerű építményt hódvárnak nevezzük. A hódgát ettől különbözik, mivel az a vízszint szabályozásának eszköze, és keresztezi a medret. A gátépítés kizárólag a kisvízfolyásokon jellemző, a lényege pedig, hogy a hód egy számára megfelelő, stabil vízszint beállításával a kotorék bejáratát víz alatt tartsa, biztosítva magának az úszva közlekedés lehetőségét. Az, hogy csak a kanadai hód épít gátat, várat, a médiában elterjedt hatalmas tévedés.

Egy ágakból épített hódvárat is megmutatott Juhász Erika a Körösnél Forrás: Beküldött fotó

– A gátépítéssel igazi mérnöki tevékenységet végeznek. Megváltoztatják a patakok áramlási viszonyait, a vízoszlop magasságát, és ha a víz ki tud lépni a mederből, akkor mocsarak, kis tavak, nedves rétek jöhetnek létre az elárasztás eredményeként. Az ilyen helyeken tömegével szaporodnak a védett kétéltűfajok, védett madárfajok táplálkoznak és fészkelnek, továbbá vadászható fajok férnek hozzá a kulcsfontosságú vízhez, dagonyához és búvóhelyhez, amelyekben a vízfolyásokat kísérő agrárterületek általában nem bővelkednek. 

Ezeket a hatásokat kell védeni a hód kapcsán ott, ahol lehetséges 

– fűzte hozzá.

A vízkilépés egy elsődlegesen természetvédelmi vagy vadászati rendeltetésű területen öröm, a hód azonban nem ismeri a védett terület táblát. Bizonyos helyszíneken a többlet vízmennyiség jelentős bosszúságot okozhat a tulajdonosnak. Juhász Erika szerint érdemes lenne kialakítani egy olyan támogatási rendszert, amellyel a terület tulajdonosának megéri megóvni az újonnan létrejött vizes élőhelyeket, alkalmazkodva a hasznosítás megváltozott, időnként korlátozott lehetőségeihez. A klímaváltozás negatív hatásaival szemben folytatott küzdelemben fontos a vízmegtartás, nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is.

– Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol a hód általi elárasztás megszüntetése mindenképp indokolt, például épületek, közutak és egyéb létesítmények közvetlen szomszédságában. Ezt a beavatkozást is a természetvédelmi hatóság engedélyezheti. A gátbontás sajnos szélmalomharc, ilyen helyzetekben érdemes megfontolni egy speciális, vízszintszabályozó áteresz hódgátba való beépítését – hangsúlyozta.

Nem csak az elárasztás okozhat gondokat

A faj rágásához és üregásásához szintén társulnak ember-vadvilág konfliktusok. A rágás kapcsán faültetvényekben, gyümölcsösökben, kiskertekben, parkokban, arborétumokban, sőt szántóföldeken is történhetnek káresemények. 

Ahol csak néhány fát kell védeni, ott a törzsek egyedi körülkerítése megoldást jelenthet. 

Üregásás kapcsán abból adódhat leginkább probléma, ha a hód magas vízszintnél az árvízvédelmi töltésbe kénytelen belefúrni, és ilyenkor a kotorék csökkentheti a töltés állékonyságát. Kellően széles hullámtéri területek esetén utóbbi konfliktustípus nagyon ritkán fordul elő, de a jelenség mindenképp figyelmet érdemel.

Gyűjtik az adatokat a hódokról

2021. végén indult el a HódTérkép, az Ökológiai Kutatóközpont közösségi adatgyűjtő projektje, szintén a Közcélú Monitorozási Program keretében. A hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit bárki megosztja a www.hodterkep.hu weboldalon. Az ismertetéshez szükség van a fotók feltöltésére, az észlelési hely térképen való bejelölésére, valamint egy rövid kérdéssor megválaszolására. Az adatfeltöltés regisztráció után, és egyelőre csak számítógépről lehetséges.

Különleges építményre bukkantak

Kunszentmárton térségében több helyen is felfedezhetőek a hódok nyomai. A Körösök mentén uszadékfából és lecsupaszított ágakból jelentős várakat is építenek, ám mégsem ez a legkülönlegesebb a térségben.

– Nemrégiben egy érdekes jelenségre figyeltünk fel a Hármas- Körös alvízi szakaszán. A hód egy kiszáradó hullámtéri holtmeder belsejében készített várat. Próbálta úgy kormányozni a vizet, hogy az minél tovább maradhasson meg az üreg bejáratának közelében. Olyan módon tette ezt, hogy háromszáz méteres csatornát ásott, ami igazán unikális – mesélte Juhász Erika.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában