Dr. Sziráki András: meg kell becsülnünk azokat, akik tisztességgel végzik a dolgukat

– Milyen szinten sikerült elismertséget szerezniük a versenyeken sikeres fiataloknak? 

– Egy teljesítményorientált gazdaságban nagyon fontos a tudás és a kellő ambíció, szorgalom. Fontos az elhivatottság a választott mesterség iránt. Azt gondolom, hogy a Szakma Sztár versenyek ilyen szempontból is sikeresnek mondhatók. A kamara kezdeményezte ezeknek a versenyeknek az elindítását, így én már a bölcsőjüknél ott voltam. Nagyon fontosnak tartottam az ilyen jellegű megmérettetést, részint azért is, hogy szembesüljünk a megyei fiatalok felkészültségével. 

Ezek a rendszeresen megrendezett versenyek viszonylag széles bázist mozgatnak meg, mondhatni, hogy átfogják a gazdaság egész területét. Ha azt mondom, hogy több mint harmincezer tanulót érint, az mindezt jól mutatja.

– A versenyek során a legjobbak továbblépnek, így kialakul végül az a piramis, aminek a csúcsán a legtehetségesebbek nyernek elismerést. Amikor pár hete összehívtuk a kamaránál a versenyeken sikeresen teljesítő fiatalokat, fontosnak éreztem kihangsúlyozni, hogy lehetőségeinkkel összhangban erkölcsileg és anyagilag is elismerjük ezt a teljesítményt, legyen ez ösztönző a továbbiakban. Úgy gondolom, el is értük a kellő hatást. Volt, aki meg is jegyezte nekem, az, hogy egyáltalán odafigyeltünk rájuk, az anyagiakról nem is beszélve, nagyon ösztönző számukra a jövőre nézve. 

– A kamara mennyire követi nyomon a szakmai versenyeken, egyáltalán a tanulmányaik során érdemi eredményeket elérő fiatalok pályafutását, boldogulásukat? 

– A minap is erről beszélgettünk a kollégákkal, tehát mondhatom, hogy tudunk róluk, hallunk felőlük. Éppen a tudásuk alapján lényegesen jobb pozícióba kerülnek, erkölcsileg és anyagilag is. Tehát ők adják a színe-javát a foglalkoztatottaknak. Ha tehát azt nézzük, hasznosul-e később a megszerzett tudás, kamatozik-e a gazdaság számára, egyértelműen igennel lehet válaszolni.

Meg kell vallani, hogy ezeknek az embereknek van egyfajta tartásuk is, átérzik, hogy ők sikeres személyiségek, így munkahelyi környezetben is elvárják, hogy e szerint ítéljék meg őket.

– De a vállalkozókat mi is arra ösztönözzük, hogy ennek megfelelő jövedelemmel honorálják teljesítményüket. Tehát mondhatjuk, hogy a szorgalom, a megszerzett tudás nemcsak a versenyeken, hanem a munka világában is megtérülő befektetés. A már meglévő munkaerőt is képezni kell minden területen. Egyre jobb az együttműködés a térségi vállalatokon túl az önkormányzatokkal, ők is partnerek, nem közömbös számukra sem, hogy milyen felkészültségű emberek állnak rendelkezésre a munkahelyeken. 

– A korábbi években sokfelé jelentős szempont volt a dolgozók felvételénél, hogy minél kevesebb bért kelljen fizetni. Ilyen tekintetben hogy állunk manapság?

– Nyilván munkahelye válogatja, de magára valamit is adó vezetőnek szem előtt kell tartania, hogy kialakult egyfajta bérverseny, a jó munkaerőt meg kell fizetni. Ez a cégvezetőknél is egyre inkább tudatosul, ezért is van az, már nem nagyon kacsintgatnak az emberek országhatáron túlra. Ha itt megtalálják a számításukat, nem hagyják itt a családjukat, kapcsolataikat, hogy Németországba vagy Angliába menjenek dolgozni. Tehát meg kell becsülni anyagilag is azokat a magasan képzett szakembereket, akik tisztességgel teszik a dolgukat. 

Az utóbbi években két számjegyű növekedést tudtunk elérni a kereseteknél, ez erőteljesen segíti, hogy a megyék közötti rangsorban a pozíciónk erősödjön, mivel a megfelelő fizetés a megye munkaerő-megtartó képességét erősen determinálja.

– Persze fontos a munkahelyi környezet is, hogy ott az emberek jól érezzék magukat, ne afféle „bérrabszolgáknak” tekintsék őket. Mert ilyen kifejezést is hallottam már cégvezetőtől, ami persze elítélendő. De úgy érzem, ilyen téren a korábbi időszakhoz képest szembetűnő változás, fejlődés tapasztalható. Persze akad még olyan munkahely is, ahol bűnös közömbösség kíséri a szakértelmet, a teljesítményt, de ott nem lehet csodálkozni, ha a munkaerő gyorsan odébbáll, keres egy olyan helyet, ahol megbecsülik a tudását. Elemi követelmény, hogy a vezetők ne szimpátiaalapon, hanem teljesítmény szerint értékeljék a dolgozót. 

– Mi az, amiben még fejlődnünk kell? 

– A jövőre nézve kiemelt jelentőségű, hogy minden térséget, különösen a Nagykunságot is minél inkább mozgósítani tudjuk a szakmai megmérettetéseknél, a Szakma Sztár versenyeknél. Már csak azért is, mert leképeződik e versenyeken való szereplésekben, az egyes térségek részvételében, hogy miként oszlik meg a megye gazdasági ereje. Ilyen tekintetben még van tennivaló. 

Exportorientált megye vagyunk, összteljesítményünk valamivel több mint felét exportáljuk, így elemi érdekünk, hogy külföldön is elismert, magas minőséget tudjunk biztosítani.

– A gyártási kultúra folyamatosan fejlődik, mind bonyolultabb termelőeszközök állnak rendelkezésre, és az is tény, hogy az eszköz nagyon fontos, de ha a humán erőforrást nem tudjuk mellérendelni, akkor önmagában a csúcstechnika semmit nem ér. Megyénkben most jónak mondható a kialakult iparszerkezet, és fontos, hogy ehhez igazodjon a képzés is, hiszen csak így tudjuk gazdaságunkat tartósan növekedési pályán tartani. A gépipar a vezető ágazat, és a képzés is a gépipari szakmában a legerősebb. A jövő kulcskérdése a képzett munkaerő, hiszen boldogulásunk alapja, hogy miként alakul az értékteremtő gazdaság, ezzel összhangban a kamaránál is rendkívül fontosnak tartjuk, hogy azokat az embereket, akik az átlagnál többet teljesítenek, akár már tanulóként is, kellőképpen becsüljük meg.