Európában is páratlannak számító épület magasodik a bagimajori határban

A Kengyel-Bagimajor Turisztikai Központ területén számos fejlesztés történt az utóbbi időszakban, az önkormányzat a későbbiekben évi egymillió forintos bevételt remél az üzemeltetésétől. 

– Ezt a felülhajtós szélmalmot 1852-ben építette az Almásy család, később Baghy báró és családja vásárolt meg, az uradalom része volt. Egészen 1943-ig őrölte a környékbeli földekről behozott gabonát – mesélte a négyemeletes, tizenöt méter magas szélmalom történetéről Herbály Nikoletta, a kengyeli önkormányzat munkatársa, aki körbe is vezette stábunkat az Európában kuriózumnak számító építményben és környékén. 

Mint elmondta, már az is érdekes, hogy a malom kunhalomra épült, melyet tilos kaszálni. Ősi növénykultúrája ugyanis szintén különleges, ahogy maga a környezet is, hiszen a terület természetvédelmi és tájvédelmi körzetnek számít páratlan növény-és madárvilága miatt.  

– Ez az alsó szint, a lisztespad. Ide hordták be a gabonát egykor, és ezekbe a tárolókba érkezett le fentről a megőrölt búza. A tárolókban sziták találhatóak, melyek a megőrölt gabonát még egyszer átrostálták, hogy még finomabb legyen a liszt – magyarázta a malom legalsó szintjének funkcióját Nikoletta. 

Idegenvezetőnk elmondta, az igen felelősségteljes munka minden mozzanatát az úgynevezett szélmolnár irányította. 

– A szélmolnár a malom mellett, a domb alján egy földbe vájt kunyhóban lakott, hogy éjjel-nappal tudja irányítani a munkafolyamatokat, a malom ugyanis a nap huszonnégy órájában őrölt. Az asztalosmunkákat is ő készítette, és minden mozzanatra figyelnie kellett – részletezte. 

A meredek falépcsőkön a második emeltre, vagyis a kőpadra vitt az utunk, ahol két nagy malomkő őrölte egykor a gabonát. A malomköveket a harmadik szinten elhelyezett fogaskerekek hajtották, azt az emeletet nem véletlenül nevezték sebeskerékpadnak. 

A galambok által igencsak kedvelt negyedik emeletről páratlan kilátás nyílik a környékre, a malom legfelső szintje az úgynevezett nagykerékpad, itt találhatóak azok a szerkezetek, melyek a szélkereket, vitorlákat működtetik. 

Felülhajtós szélmalomról beszélünk, ami nagyon ritka, és nagyon kevés maradt fenn belőle. 

– Ez egy négyvitorlás szerkezet, ugyanis voltak hatvitorlás malmok is. Vásznak most nincsenek rajta, de egykor úgy működtek, mint a hajóknál. Ha gyengébb volt a szélerősség felhúzták, kifeszítették és zavartalanul tudtak őrölni – mondta Nikoletta. Mint mesélte, a szélmalom fénykorának a vasútépítések, vagyis a szállítás fejlődése, majd a technológia térnyerése vetett véget. 

A bagimajori szélmalom azonban második esélyt és fénykort kapott, felújítása óta rengetegen kíváncsiak a kontinensen is különleges építményre. 

– Nagyon sokan jönnek megnézni, csoportok, gyermekcsoportok érkeznek bejelentkezés után, és itt el tudnak tölteni itt egy teljes napot. Van olyan amikor egy-kettő, de olyan is amikor négy- öt csoportunk is van. Vannak olyanok is, akik visszajárnak, annyira elvarázsolja őket a malom. Volt olyan, hogy Szentendréről, de Dévaványáról is érkeztek látogatók – újságolta idegenvezetőnk, aki szívesen kalauzolja két kolléganőjével az ide érkező kíváncsiskodókat. 

A malom 2020-ben esett át a teljes felújításon, erre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán nyert száztízmillió forint vissza nem térítendő támogatást az önkormányzat. A pénzügyi forrásból tanösvény épült, és a szélmalom melletti kúria is megújult, mely korábban számadó lakás, később általános iskola volt. Egészen 1987-ig okították falai között a bagimajori kisiskolásokat. 

Közösségteremtő szerepe van, de bevételt is hoz a fejlesztés

Bár a Kengyel-Bagimajor Turisztikai Központ nem olyan rég kezdte meg működését, számos eredményt mutatott fel közösségépítés terén is. 

– A kúriában rendezvényeket, programokat, kézműves foglalkozásokat szervezünk. Bár tervezünk még rajta fejlesztéseket, de már most sokan látogatják. A programokat szeretnénk sűríteni, jövő évben a Vándorló Bográcsok Fesztiválját Kengyel rendezi, úgy gondoltuk, a turisztikai központ területén tartjuk majd. Bár csak az idén kezdte meg működését a turisztikai központ, információim szerint az indulása óta néhány százezer forintos bevételt termelt. Azzal kalkulálunk, és azt szeretnénk, hogy legalább éves szinten egymillió forintos hozam keletkezne az üzemeltetéséből – tájékoztatott Németh Lajos, Kengyel alpolgármestere.