Mozgókép / Videóval

2022.09.08. 19:55

Film készült a kisújszállási Móricz Zsigmond Református Gimnázium egykori életéről

A megyei levéltár interneten is követhető kisfilmsorozata most a Móricz Zsigmond Református Gimnázium históriáját mutatja be az érdeklődőknek. A film készítőitől, Mucsi László és Szabóné Maslowski Madlen levéltárosoktól megtudtuk, nagy múltú megyei középiskoláinkból emlékanyagának bősége miatt választották ki a kisújszállási intézményt arra, hogy betekintsenek egy tanintézet több mint száz évvel ezelőtti életébe.

Szathmáry István

Igazi különlegességnek számít ez a fotó, amely egy 1899-es érettségi tablóról készült Beküldött fotó

Annyi már az elején kiderült, hogy a levéltári szempontok mellett más érdekességek is szólhattak a témaválasztás mellett. Az első, elénk kerülő, Iskolai pályázatok feliratú dosszié például Karikó Katalin több mint ötven éve benyújtott biológiadolgozatát rejti. De a történetét 1717-ig visszavezető iskolában még számos más kiváló tudós és művész elméjét is pallérozták az évszázadok során. Az intézmény névadója, Móricz Zsigmond is 1897 és 1899 között itt végezte a gimnázium hatodik, hetedik és nyolcadik osztályát. 

– Azt igyekeztünk bemutatni, hogyan működött egy gimnázium akkor, amikor Móricz Zsigmond itt tanult, s ebben Tóth József főigazgató úr is készséggel segítette munkánkat, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani – vezetik be beszélgetésünket a levéltárosok. 

Móricz iskolai élményeit elsősorban híres regényéből, a debreceni kollégium ihlette Légy jó mindhalálig című művéből ismeri az utókor. De a neves pedagógus, Móricz nagybátyja, Pallagi Gyula által vezetett kisújszállási gimnázium sem volt kevésbé karakteres iskola a debreceni kollégiumnál. Még jelmondata is hasonló volt az ottani, „Imádkozva és dolgozva” intéshez, mert diákjai az „Imádjátok az Istent, tanuljátok a tudományokat, szeressétek a hazát” kívánalom szerint végezték napi teendőiket. 

A hazafias nevelés keretében a tanév során többek között megemlékeztek az aradi vértanúk emléknapjáról, de ugyanúgy részt vettek a meggyilkolt Erzsébet királyné emlékmiséjén is. 

Emellett Gulyás Lajos helyi református lelkipásztornak szintén az iratok között található levele szerint rendszeresen látogatták a vasárnapi istentiszteleteket is. Felekezeti szempontból egyébként nem volt teljesen egységes az akkor kettőszáztizenhárom tanulót oktató református intézmény diáksága, mert 1896-ban százhuszonkettő református, harmincöt római katolikus, két evangélikus és egy unitárius diákja mellett ötvenhárom izraelita, akkori elnevezéssel Mózes-hitű diák koptatta a padjait. Az oktatás színvonalára sem lehetett panasz, kiváló tanárai voltak, nem beszélve dr. Pallagi Gyula főgimnáziumi igazgatóról, Móricz Zsigmond nagybátyjáról és példaképéről, akinek emlékét unokaöccse a Légy jó mindhalálig és a Forr a bor című műveiben is megörökítette az utókor számára. Pallagi Gyula emlékét az irodalmon túl egy általa írt középiskolai tankönyv, számos más munka és az egykori kisújszállási otthona falán tanítványai által elhelyezett kőtábla is őrzi. 

Persze itt sem volt minden diák feltétlenül elkötelezett a tanulmányok iránt

– mutatnak egy máig fennmaradt bizonyítványt a kisfilm készítői. 

– Az egyik megyei arisztokrata család sarja például magántanulóként úgy araszolgatott itt előre a tudomány rögös útján, hogy elégséges jegyei alapján nem ez lehetett a fő életcélja. Mindenesetre az igyekvő szellemek, közöttük Móricz Zsigmond is tanulmányaik során bőséges útravalót kaptak az életre. Ettől függetlenül a több mint száz éve élt diákok sem csupán a tanórákon vagy a Móricz által is kedvvel látogatott Arany János önképzőkörben gyakorolt fogalmazásban és szónoklásban élték ki magukat. A fiatal test és virtus is követelte a jogait, amiről szintén találtak híradást a levéltárosok az iratokban. Ebben még a gyakran mostoha életkörülmények sem jelentettek akadályt, mivel a megfelelő kollégium hiánya sokáig visszatérő problémája volt az akkori kisújszállási diákságnak. 

Kimutatás a Kisújszállási Református Főgimnáziumban érettségizőkről – Bejegyzés Móricz Zsigmondról Fotó: MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára
 

– Több irat sem éppen a tudomány, a múzsák tiszteletéről szól a mának. Az egyik iskolának küldött rendőrségi megkeresés azt tárgyalja, hogy egyes tanulók titkos kéjelgő nőkkel és más kétes egzisztenciákkal tartanak kapcsolatot, aminek megakadályozására felhívták a vezetés figyelmét. De írtak a nem megfelelő utcai viselkedésről, vagy a nem éppen nyámnyila mesterlegényekkel való verekedésekről is, ami szerint a testnevelésórákon való részvétel sem volt kárba veszett idő a főgimnáziumban. Legfeljebb a rendszeres templomlátogatás erkölcsnemesítő hatása hagyott már bő száz esztendeje is némi kívánnivalót maga után. Az idő azután ezeket az emlékeket is az összetartás szolgálatába állította, mert akkoriban az érettségit követően a diákok olyan kötelezvényt írtak alá, melynek értelmében tíz év eltelte után mindenképpen találkozóra jönnek össze. Aki pedig a tíz esztendő alatt elhalálozik, annak családját a volt osztálytársak segélyben részesítik. Talán ez példázza a legjobban, mennyire erős közösségek kovácsolódtak a dualizmus korának gimnáziumaiban.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában