Egyes szakmákban képtelenek betölteni az üres álláshelyeket a Jászkunságban

Az NFSZ regiszterében ez év októberében 235,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kicsivel még mindig több a nyári hónapok negatív rekordjához képest. De az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint tízezer fővel kevesebb. 

Csak megyénkben októberben 12 318 fő keresett állást hivatalosan, ez szeptemberhez képest 1,1 százalékos (133 fős) csökkenést jelent. 2021 októberét nézve viszont 7,8 százalékos csökkenés figyelhető meg, egy évvel korábban ugyanis 1045-tel többen kerestek állást. 

Egyes ágazatokban azonban változatlanul keresik a dolgozókat, ám nem sikerül a létszámot feltölteni, amit az is jól mutat, hogy a tizedik hónapban 5003 betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván. Ez a szám szeptemberben 4911, augusztusban 4216 volt, tehát ősszel mind több pozícióra kerestek a cégek embert, sikertelenül. 

– Jelenleg két ellentétes tendencia figyelhető meg az álláspiaci folyamatokban – mutatott rá dr. Lits József, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megyei elnöke. 

– Egyrészt a jól működő, stabil vállalkozások folyamatosan létszámhiánnyal küzdenek, keresik a munkaerőt, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, a jó szakember pedig manapság már köztudottan ritka, mint a fehér holló. Másik oldalról viszont azok a kisvállalkozások és kellő tőkeháttérrel nem rendelkező cégek kénytelenek szembenézni azzal, hogy jelen gazdasági helyzetben a tőke menekül, így ha rendelkeznek valamennyi megtakarítással, azt igyekeznek mindenáron megtartani, így inkább leépítik a létszámot, ami az álláskeresők számának növekedéséhez vezet. E két tendencia intenzív munkaerőpiaci mozgást eredményez – fejtette ki a gazdasági szakember. 

– Jövő év elején tetőznek a rezsiköltségek megugrásával kapcsolatos problémák. A kevésbé tőkeerős vállalkozások, akik eddig reménykedtek, hogy valamiképp megoldódnak a megemelkedett energiaköltségek kapcsán jelentkező gondjaik, kénytelenek lesznek szembesülni a valósággal, azzal, hogy ezeket a kiadásokat nem tudják kigazdálkodni. Ez pedig leépítésekhez vezet. Később persze, a helyzet javulásával majd ismét szándékoznak felvenni munkaerőt. Az ágazatokat tekintve a szolgáltatóipar még igyekszik tartani a frontot, az építőiparban már visszaesés következett be az új beruházások csökkenésével. Jelenleg létszámhiánnyal főként az ipar munkaerő-igényes ágazatai küzdenek. Emellett az építőipar befejező szakaszát jelentő szakterületeken van hiány, bárki tapasztalhatja, hogy például parkettázóra, festőre minimum heteket kell várni – és jó kérdés, hogy meg tudjuk-e fizetni – ecsetelte dr. Lits József. 

– Megyénkben az ipargazdaság a húzóágazat, így foglalkoztatáspolitikai szempontból is meghatározó szerepet tölt be – hangsúlyozta. – Örvendetes, hogy a jelenlegi gazdasági válság ellenére változatlanul növekedési pálya jellemzi. Pozitívum, hogy nemcsak a Jászságban, hanem a szolnoki térségben és a többi régióban is fejlődés tapasztalható – magyarázta hírportálunknak. 

Mint mondta: állandósult a hiány ív- és lánghegesztőből, géplakatosokból és a különféle szerelési szakterületeken. 

– A munkaerőnek igazodnia kellene a piaci igényekhez. Csökken a tapasztalt szakemberek száma, nagyon jelentős számban mennek ki külföldre, ugyanakkor gondot jelent a kiöregedés is, és nincs kellő utánpótlás. Sokszor a képzésbe bekerülők hiányos alaptudással rendelkeznek, ők nagy számban le is morzsolódnak. De nem jellemző az életre szóló elköteleződés sem egy szakma iránt – fejtette ki a hiány okát dr. Sziráki András.