Alig számít az ára, egyre többen viszik a Nordmann fenyőt a Jászkunságban

Nordmann, luc, ezüst, konténeres, sőt, selyem vagy arizonica is lehet, van nyúlánk, köpcös, cserepes és műanyag is – a fenyőválaszték óriási, szinte elvész benne az ember. Egy viszont biztos: karácsonyfa nélkül nincs ünnep. A fények, az illat, a meghitt hangulat azonban nincs ingyen, sőt, sok ezer forinttal is többe kerülhet, mint tavaly. 

A szolnoki piacon például 10 százalékkal magasabb áron kaphatunk most fenyőt, mint múlt karácsony előtt. 

– A megszokott módon, idén is árusítunk luc, Nordmann- és ezüstfenyőt – mondta egy szolnoki árus, Dudás Éva. 

– Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a legnépszerűbb a Nordmann. Ennek métere 6000 és 10 000 forint közötti az idén. Ezzel szemben a lucfenyőnek 4000, az ezüstfenyőnek pedig 6000 forintra rúg az ára. A legtöbben idén is a kerekebb, két méterhez közeli fenyőket tartják esztétikusnak, ezért igyekszünk minél több ehhez hasonlót árulni. 

– A helyi vásárban általában a kisebb, zömökebb fákat keresik – mondta a tiszafüredi Gally István kereskedő. 

– Országszerte több helyen is árulunk, azt tapasztaljuk, hogy sokan az egy és két méter közötti fákat vásárolják. Az idei évben tizenöt százalékkal magasabb árakon dolgozunk. Sokan a gyökeres fenyőt vásárolják, melyet ünnepek után a kertbe kiültetnek. 

Jászberény egyik kereskedésében kizárólag hazai termesztésű fenyőfákat lehet kapni. Itt nem emeltek árat, mert attól tartanak, hogy ez elriasztaná a vevőket. Kevesebb a vásárló, több az árus, így meg kell becsülni minden vevőt. 

– Már közel harminc éve foglalkozunk fenyőfa-árusítással – mesélte hírportálunknak a jászberényi kereskedő. 

– Meglepő módon emelkedett a drágább Nordmann-fenyő iránti kereslet, míg az ezüst- és lucfenyőt kevesebben viszik. Kezdetben ezerháromszáz fenyőt is eladtam, de ez a szám mára felére csökkent. Ennek többek között az az oka, hogy sokan előnyben részesítik a műfenyőt, valamint több kereskedő foglalkozik fenyőfával, mint huszonöt évvel ezelőtt – tette hozzá.

Elmondta azt is, olyan különleges fenyőfajták is megjelentek a piacon, mint például az arizonica, a szerb lucfenyő vagy a selyemfenyő. Hiába nőttek a költségek, idén nem emelt árat, mert szeretné megtartani vevőit. Így például a lucfenyőt háromezer, az ezüstfenyőt négyezer-ötszáz forintos méterenkénti áron adja, míg a Nordmann hatezer-ötszáz forinttól kezdődik. 

Karcagon is igen népszerűnek számít a Nordmann-fenyő, melyből a két, két és fél métereseket keresik, ennek ára körülbelül 15 000 forint. Igen kelendőek a kisebb lucfenyők is, amiket körülbelül 3500–3900 forint között árulnak. 

Áldás vagy átok a műfenyő?

A műfenyőt sokan azért választják, mert sajnálják a kivágott fákat, és úgy gondolják, jót tesznek a természetnek azzal, ha minél több fát megmentenek a fejszétől. 
Ám Magyarországon nincsenek ősfenyvesek, nem természetvédelmi szempontból értékes, vagy idős, szép erdőket vágunk ki minden decemberben, hanem az erre a célra telepített ültetvényeket termeljük le. 
A műfenyő több évre is megoldás lehet, de nagyobb a környezetterhelése, mint az „élő” fáé, ami tüzelőnek is jól hasznosítható. A gyanta miatt ugyanis nagyon jól ég, kiváló a fűtőértéke. A műanyag fa is jó megoldás lehet, ha nem dobjuk ki pár évente, amint ráuntunk. A lényeg tehát, hogy hová kerül a műfenyő vízkeresztkor: vissza a szekrénybe, vagy ki a kukába...