Hagyományőrző főtörzsőrmester kapta idén a jászkunsági Európa-díjat

– Amikor Karcagon városi megemlékezések voltak, egy alkalommal én is lóra ültem. Vállaltam, ha kapunk saját egyenruhát, megszervezek egy hagyományőrző huszár csapatot. Fabriczy Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háborúban hősi halált halt karcagi születésű magyar huszárezredes előtt tisztelegve alakítottuk meg a Kováts Mihály Huszárbandériumot – idézte a kezdeteket Orvos-Tóth Endre Sándor, akinek nem volt nehéz megtalálnia a kezdő csapatot.

– Magyarországon nincs túl sok huszár hagyományőrző társaság. Karcag azonban ebben is élen jár, már külföldön is ismernek bennünket, Kazahsztánban például az expo magyar napján vettünk részt. Amikor elindultunk a Légierő zenekarral a felvonuláson, jöttek velünk a helyiek is. Sok barátot, ismerőst szereztünk, óriási tapsot kaptunk, mikor elmondtuk, hogy kunok, illetve kipcsákok vagyunk – emlékezett vissza.

A kun hagyományok szinte a vérében vannak a díjazottnak.

– Ebben nőttem fel. Bár az ötvenes években a múlt, a hagyományőrzés, az ősök tisztelete nem volt, nem lehetett téma, de az esti beszélgetéseken, disznótorokon mindig beszélgettünk ezekről. Nagyapámat '56 után elhurcolták, börtönbe került. Kilencéves gyerekként ez mély nyomot hagyott a lelkemben, és a látásmódomat is nagyban meghatározta. A nagyapám kovács volt, én is kardot, szablyát csináltam gyerekként, azzal játszottam. Szerencsére itt a következő generáció is: két unokám most kezdett el lovagolni tanulni, lehet, hogy egyikük jövőre már a bandériumban is ott lesz – mondta a friss Európa-díjas.