2023.05.03. 17:25

Még ki sem nyílt a szemük a kedden megtalált, alig tíz napos aranysakál kölyköknek

Az aranysakálok nem tartoznak a vadászok közkedvelt állatai közé. Sőt, dúvadként tartják őket számon, hiszen ezek a rókánál nagyobb, de szintén ravasz és nagyon ügyes ragadozók jelentős kárt tudnak okozni a hasznos vadállományban. Ennek ellenére a napokban nem kilövéséről szóltak a hírek Kunszentmárton környékén, hanem éppen arról, hogy kis kölyköket mentettek meg hivatásos vadászok.

Kovács Berta

Az aranysakál kölykök

Forrás: agrojager.hu

A nádi farkas vagy toportyán néven is ismert sakál jelenléte nem kívánatos, hiszen nagy pusztítást tud végezni az őzek között, de a mezei nyulak és a földön fészkelő védett és fokozottan védett madarak sincsenek tőle biztonságban. Nemrégiben épp hírportálunk adott hírt arról, hogy Csataszögön kutyákat is megtámadtak és elpusztítottak ott felbukkanó példányok. Nem csoda hát, hogy a vadászok előszeretettel kilövik, ha összeakadnak velük, ami egyébként nem is olyan egyszerű, hiszen nagyon jól tudnak rejtőzködni.

A kunszentmártoni Körös Vadásztársaság tagjai gyakran járják a határt, mivel igen jó a kapcsolatuk a növénytermesztőkkel, így segítenek óvni a vetéseket, megelőzve a vadkárt.

Május 2-án az egyik vadász épp nyúlriasztás céljából járta a napraforgóföldet, amikor feltűnt neki, hogy a vizslája nem akar elmozdulni egy adott helyről. Így bukkant rá egy aranysakál alomra.

A toportyán a felszínen, az úgynevezett Hatos-tó oldalában rakta le a vackát. A vadász értesítette Turó Alex és Kenyeres Gábor hivatásos vadászokat.

– A kis sakálok nagyon nyugodtak voltak, nem úgy viselkedtek, mint a kutyakölykök. Nemrég ehették tele magukat – osztotta meg tapasztalatait hírportálunkkal Turó Alex.

Az viszont egyértelmű volt, hogy ott nem maradhatnak. Vadász vagyok, tudom, hogy semmi keresnivalója a sakálnak a vadásztársaság területén, de szívem is van. Nem vitt volna rá a lélek, hogy bántsam ezeket az ártatlan, védtelen kis kölyköket.

Így aztán szóltak a vadásztársaság elnökének, dr. Tálas Sándornak, aki egyébként körzeti állatorvosként dolgozik. Papírdobozba rakták az apróságokat és elvitték hozzá, ő pedig nyomban meg is vizsgálta a kicsiket. Egészségesnek, jól fejlettnek tűntek.

Az eset híre közben gyorsan terjedt a környéken, eljutott Fülöp Miklóshoz, a Hortobágyi Madárkórház helyi állomásának vezetőjéhez is. Ő felvette a kapcsolatot a madárkórház vezetőjével, a szintén állatorvos dr. Déri Jánossal, aki vállalta, hogy gondjaiba veszi az apróságokat.

– Az egyhetes-tíz napos körüli kölykök teljesen jó egészségi állapotnak örvendenek, jól tápláltak, koruknak megfelelően fejlettek – számolt be róla a Szoljon.hu-nak dr. Déri János.

Elképzelhető, hogy emberi gondozásban maradnak
Forrás: agrojager.hu

Még nem nyílt ki a szemük, alusznak, időnként felébrednek és nyifognak, akkor cumisüvegből kecsketejjel megetetjük őket, utána folytatják az alvást. A dobozuk betakartuk, de lámpa alatt melegítjük is őket. Pár hetes korukig mindenképpen itt tartjuk őket, bár az felmerült, hogy néhányukat kiadjuk hozzáértő pótszülőknek.

– Fülöp Miklós, a kunszenti mentőállomásunk vezetője az egyik kicsi várományosa, de a nyíregyházi állomáson dolgozó kollégánknak is nagy gyakorlata van az ilyen kis állatok nevelésében. Ha már tudnak önállóan táplálkozni, tehát 4-6 hetes koruk táján, vadasparkokban, állatkertekben helyezzük le őket. A Hortobágyi vadaspark például mindenképpen kap közülük.

A természetbe nem szeretnénk visszajuttatni őket, mivel ember neveli őket, egyébként is szelídebbek lesznek, könnyebb lenne puskavégre kapni őket. Ha emberi gondozásban maradnak, az tudományos szempontból is hasznos, mivel így megfigyelhetjük viselkedésüket, és például vizsgálni tudjuk majd azt is, hogyan reagálnak a veszettség elleni vakcinára.

– A rókáknak szánt szájon át bevehető vakcinát repülőről, csalétkekben szórják ki a természetbe, a sakálok viszont ezeket a falatokat nem rágják szét, általában egészben nyelik le, így nem vagy nem elég hatékonyan tudja az oltóanyag kifejteni a hatását. De így meg tudjuk vizsgálni, vérvétellel, mekkora a különbség az ilyen fajta vakcina és a beinjekciózott oltóanyag eredményessége között – fejtette ki az állatorvos.

Máskor is segítettek már állatokon

A kunszentmártoni Körös Vadásztársaság tagjai nem először mentették már meg vadak életét. Mint megtudtuk, egy másik vadász a hétvégén egy elővigyázatlan borzon segített. Az állat beleesett egy kútba, a mélyből pedig nem tudott kimászni. Csinált hát neki egy létrát, amin az éjszaka folyamán az állat fel tudott jönni a felszínre.