Légi, lézeres csúcstechnológiával térképezték fel a középkori szolnoki várat

Históriás könyvekből, számos korabeli dokumentum elemzéséből, földből előkerült tárgyakból azt már a laikusok is tudják, hogy Szolnokon hol helyezkedett el a középkori vár. A szakemberek több időszakban és alkalommal végeztek feltáró kutatásokat a Tisza és a Zagyva torkolata körül, ami után egyre pontosabban és precízebben határolható be az egykori vár(os) területe.

A közelmúltban adódott egy lehetőség, hogy további új adatokat gyűjthessenek a régészek e tárgyban. A Magyar Nemzeti Múzeumnak ugyanis birtokában van egy újonnan beszerzett Lidar-eszköz, amely a friss nemzetközi gyakorlatot követve immáron „roncsolás mentesen” térképezi fel a múltat.

A lézer alapú Lidar szinte a megszületése óta mindenhol megjelent. Újdonsággal szolgált például az önvezető-autógyártásban, de forradalmat hozott a régészetben is. E lézeres technológiával a kutatók képesek rejtett struktúrákat észlelni. Az új módszerrel a közelmúltban tapasztaltak különböző, emberi tevékenységhez köthető maradványokat Amazónia erdeiben, de Peruban, Egyiptomban, és számos, hagyományosan feltérképezett történelmi helyeken is már.

– Nagyon hálásak vagyunk a Magyar Nemzeti Múzeumnak, mellyel intézményünknek van együttműködési megállapodása, s ami miatt ez a légi, lézeres térképalkotás egy fillérjébe sem kerül Szolnoknak, vagy a Damjanich múzeumnak – mondta el hétfőn, a „lidarozás” közben dr. Kertész Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze.

– Ez a legkorszerűbb adatgyűjtés a középkori vármagra irányul. Azt a célt szolgálja egyrészt, hogy ellenőrzi eddigi ásatásaink, tereprégészeti munkáink, víz alatti kutatásaink és megállapításaink eredményét, másrészt új dimenziót nyújt abban, amit eddig nem fedeztünk fel a föld fölött és alatt. Néhány nap múlva talán okosabbak leszünk, mert a Lidar adatait az intézmény munkatársai hamarosan megküldik nekünk – hangsúlyozta a régész. Hozzátette, a drónnal felreptetett lézereszköz keletről nyugat felé, a MÁV Kórháztól a Verseghy könyvtárig, észak felől déli irányba pedig az Ady Endre úttól a Tisza vonaláig készít térképet.

Látos Tamás geoinformatikus és Zsiga Zsolt geodéta, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet munkatársai, a helyszínre érkezésük után, pár percen belül összeállították a közel húszmillió forintos megfigyelő eszközt. A mintegy másfél méter átmérőjű drón aljára helyezték fel az egy tenyérben elférő Lidar-t, s már kezdődhetett is a házak, fák, a vártemplom-torony és a Tisza felett, mindössze negyven méter magasságban a „lézershow”. Hogy a kis „kütyü” mire derített fényt, nemsokára megtudjuk…