Szijjártó Péter: heteken belül döntés születhet egy újabb jelentős jászkunsági beruházásról

– Szolnokon vagy környékén várhatók-e autóipari beruházások, ideértve az akkumulátorgyár-építést is? Folynak erről tárgyalások külföldi befektetőkkel?

– Szolnok, Jászfényszaru, Jászberény térsége kifejezetten erős az autóipari beszállítások tekintetében. Jelenleg több tárgyalás is zajlik nyugati és keleti nagyvállalatokkal egyaránt, melyek kifejezetten ezt a térséget szemelték ki. Szükségünk van még egy-két hétre ahhoz, hogy elvégezzük a jászfényszaruihoz hasonló nagyságrendű beruházással kapcsolatos végső simításokat, és még idén bejelenthessünk egy újabb projektet. Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország akkumulátorgyártó nagyhatalom: a világon a negyedik helyen állunk, és mire a folyamatban lévő beruházások véget érnek, addigra másodikok leszünk. Magyarország globálisan is élen jár ebben a technológiai megújulásban és ez hatalmas lehetőség hazánk számára. Akkumulátor nélkül nincs elektromos autó, elektromos autó nélkül pedig nincs környezetvédelem, ezért hiteltelen minden olyan bírálat, amely környezetvédelmi szempontokra hivatkozik.

– Tavaly ilyenkor az egekbe szöktek a gázárak, emellett sokan aggódtak azért, hogy nem lesz biztosítva a hazai gázellátás. Mi a helyzet most, megteltek-e kellő mértékben a tározóink az idei télre?

– A magyarországi földgáztárolók tele vannak, ez a mennyiség 7-7,5 hónapnyi fogyasztásunkat fedezi, ami európai szinten is egyedülálló. Az energiaellátás fizikai kérdés, onnan tudunk gázt venni, ahonnan van kiépített vezeték, melyen keresztül biztosított a nyersanyag szállítása, tehát a földgázszállítás irányát az infrastruktúra jelöli ki. Ha Magyarországot bárki rákényszerítené arra, hogy felszámolja az energetikai együttműködését Oroszországgal, az fizikailag tenné lehetetlenné az energiaellátás teljesítését, nem tudnánk annyi gázt beszerezni, hogy minden lakást fel lehessen fűteni és a gazdaság is zavartalanul működjön. Mindenki, aki a magyar-orosz energetikai együttműködés ellen érvel, az Magyarországnak súlyos károkat okozna. Az orosz energetikai együttműködés nyomán az idei évben több mint 4,5 milliárd köbméternyi gáz érkezett Magyarországra déli irányból, és az olajellátásunk is zavartalan. Folyamatban van a paksi atomerőmű két új blokkjának építése, amelynek köszönhetően a következő évtized elejétől hazánk minden eddiginél függetlenebbé válhat a nemzetközi energiapiactól. Az energiabiztonság szempontjából jól állunk, viszont meg kell akadályozni, hogy ezt bárki megpróbálja kívülről szétrombolni, ezért nem egyezünk bele semmilyen földgázt vagy kőolajat érintő szankcióba.

–Az orosz-ukrán háború hatásait továbbra is érezzük a bőrünkön. Magyarországnak – a humanitárius segítségnyújtáson túl – milyen szerepe lehet a konfliktus kezelésében?

– Mi, Magyarországon készen állunk arra, hogy tárgyalási helyszínt biztosítsunk a felek számára. Különleges helyzetben vagyunk egy olyan nemzetként, melynek tagjai meghalnak ebben a háborúban, a kárpátaljai magyarság soraiból is folyamatos a sorozás és nem akarjuk, hogy még több áldozata legyen a konfliktusnak. Az egyetlen, morálisan tartható pozíció a béke, hiszen emberéleteket csak ezzel lehet menteni. A mi felelősségünk, hogy ezt Európában képviseljük.

– Ellenzéki oldalról az utóbbi időben egyre gyakrabban próbálják egybemosni az illegális bevándorlást a hazánkba érkező, engedéllyel rendelkező, külföldi vendégmunkásokkal. Hogyan vélekedik erről?

– Durvának érzem azt, hogy összemosunk két olyan embert, akik közül az egyik a határnál rálő a magyar határőrre, és csuklyával a fején megpróbál betörni az országba, azzal az emberrel, aki átmegy egy komoly engedélyezési folyamaton, és két-három évig itt dolgozik Magyarországon, majd hazamegy. A kettő összekeverése túlmegy minden racionalitáson és tisztességen. Először az alapokat kell tisztázni, ilyen például, hogy minden magyar ember dolgozzon, aki tud és akar, ezt többnyire sikerült is elérnünk. Az nem fordulhat elő, hogyha egy pozícióra van magyar jelentkező, akkor azt nem ő nyeri el, hanem egy külföldi munkavállaló. Magyarországon rekordot döntenek a beruházások, és egyre nagyobb a munkaerőigény. Ahhoz, hogy még több beruházás érkezhessen Magyarországra, a magyar emberek mellett szükség van külföldi munkaerőre is, ugyanis sok esetben ők mentik meg a magyar munkavállalók helyét is. Ha van munka, akkor minden van! Ha ehhez behatárolt létszámban, időben és szigorú szabályok szerint külföldiekre is szükség van, akkor az úgy helyes.