A sírokat elnyelte a vadon

2024.02.21. 19:52

Titokzatos vaskerítést rejt az erdő, holtak százai nyugszanak a rejtélyes abonyi temetőben

Borzalmas ragály szedte áldozatait egykor Abonyban. Százak vesztették életüket, akiknek sírját elnyelte a vadon, és akik most talán mégis újra emléket kaphatnak. A rejtélyes abonyi koleratemető nyomában jártunk.

Rózsa Róbert

Giz-gazzal benőtt, ligetes területen bukdácsolunk Abony határában, a Temető dűlő mellett. A februári szitálásban rejtélyesnek hat a dimbes-dombos erdő, fiatal cserjéinek és öreg fáinak ágai összeérnek, szinte pókhálót szőnek a kormos ég elé.

nyughely,halott,abony
Egykorvolt abonyiak százai alusszák örök álmukat a rejtélyes koleratemetőben. Nyughelyüket ma erdő borítja
Fotó: Rózsa Róbert

S bizony indokolt az alázat, ha erre járunk: holtak csontjain lépkedünk. Egykoron volt abonyiakéin, akiket évszázadokkal ezelőtt temettek ide, az abonyi koleratemetőbe. A dombocskák az ő sírhantjaik. Furcsa módon ma nem sok minden utal arra, hogy Abony valaha volt egyik legsúlyosabb csapásának áldozatai nyugszanak e helyen, noha korábban is voltak, és ma is vannak, akik emléket állítottak, illetve állítanának az elhunytaknak. De közbeszólt az idő és az eltérő érdekek.

De mi is pontosan ez a történet? Mi az a kolera, hogyan pusztított Abonyban, és hogyan emelhetnek végül mégis – újra – keresztfát a megboldogultak fölé?

A kék halál

Kezdjük az elején, vagyis magával a kolerával, amely a 19. századi Európa legpusztítóbb ragálya volt.

A kolera fertőző betegség, amely szennyezett vízzel vagy étellel kerül az emberi szervezetbe. Átlagosan öt nap lappangási idő után, nagyjából minden ötödik fertőzöttnél tör ki, méghozzá meglehetősen brutálisan: fájdalmas görcsöket, heves hányást és hasmenést okozva.

Ezt ma már infúzióval kezelni lehet, korábban azonban nem létezett rá szakszerű ellátás. Emiatt régen a kolerás betegek testsúlyuk 10-15 százalékát is elvesztették egyetlen nap alatt.

Ennek következményeként minden második fertőzött egy-két nappal a betegség kitörése után meghalt, kiszáradás és a keringés összeomlása miatt.

A betegség ráadásul nem csupán gyötrelmes, de rémisztő is volt: áldozatai összeaszottá váltak, bőrük elkékült – innen kapta a kolera a kék halál elnevezést.

kolerajárvány,járvány,kolera,temető,halott
A kolerajárvány első angliai áldozatainak egyikéről készült korabeli ábrázolás, 1832-ből, Sunderland-ből
Fotó: Rubicon 2020/5.

Minden tizedik abonyi belehalt

Ez a betegség ütötte fel a fejét Európában, 1830-ban. Magyarországra vélhetően kereskedők hozták be a ragályt, amely a Tisza mentén a szigorú vesztegzár ellenére is szélsebesen terjedt, 1831-re pedig Abonyba is eljutott, és iszonyú pusztítást végzett. Pedig – mint Kocsis Gyula vonatkozó tanulmányában írta – Abony éppen fellendülőben volt a 19. század elején, jelentős népességnövekedés közepette érte a várost a csapás.

Először július 8-án figyeltek meg kolerás beteget Abonyban, másnap pedig már vesztegzár alá helyezték a várost. Bezárták a templomokat, az iskolákat, a boltokat és kocsmákat, megtiltották a gyülekezést.

Hasztalan. A kolera másfél hónapon át tombolt Abonyban, ezalatt 402 áldozatot szedett, vagyis Abony akkori lakosságának 11 százalékát kiirtotta.

Aztán ahogy jött, augusztus végén ugyanolyan hirtelen meg is szűnt a járvány. Viszont – amint Zsemlye János Kolerajárvány Abonyban című munkájában írta – nemzedékek kellettek a csapás kiheveréséhez.

Temető a városon kívül

Még a járvány alatt döntöttek arról az abonyiak, hogy – nyilvánvaló védelmi megfontolásból – a városon kívül temetőt jelölnek ki a kolerában elhunytaknak. A temetőt a pandémia levonultával lezárták, később síremléket állítottak az ott elhantoltak tiszteletére.

Az eredeti síremlék az idők során elveszett, és Zsemlye leírása szerint maga a temető is feledésbe merült. De teljesen azért mégsem. Az arcanum.hu-n nyilvánosan is elérhető 19. századi birodalmi kataszteri térképek közül kettőn is szerepel az Abony határában lévő terület, Cholera Friedhof, azaz koleratemető néven, de még egy 1941-es, immár magyar nyelvű térképen is, Járványtemető megnevezéssel.

abony,térkép,temető
Abonytól északnyugatra jelölték ki a kolerában elhunytak temetőjét, amelyet már a 19. századi birodalmi kataszteri térképen is jelöltek
Fotó: Arcanum.hu

Mementót akar az önkormányzat

A földterület – amelyet szépen lassan visszafoglalt a természet – az idők során magánkézbe került. 1994-ben aztán már az Új Néplap is megírta, hogy keresztet állítottak az egykori temetőben, a dűlő mellett, amely természetesen a Temető nevet kapta.

Ez a kereszt ma már nincs meg, és az utódául állított sem. Az idő megtépázta őket. Már csak a helyük látszik annak a míves vaskerítésnek a közepén, amely egykor körülfogta őket. Ma ez a kerítés az egyedüli nyom, ami arra utal, hogy a hely nem egy hétköznapi bozótos.

Abony önkormányzata viszont változtatna ezen. A városvezetés ápolni szeretné a település múltját, ennek részeként az egykori koleratemetőét is.

2022-ben fel is állítottak volna egy új korpuszt, Blaskó Sándor e célból készített művét – az ő keze munkája volt a korábbi is –, ám közbejött egy váratlan akadály.

abonyi, temető,halottak
Ma egyedül ez a míves vaskerítés jelzi az abonyi koleratemetőben, hogy nem egyszerű bozótosban járunk
Fotó: Rózsa Róbert

– Az erdő tulajdonosa nem járult hozzá. Attól tart, hogy valamiféle zarándokhellyé válik a földje, ezt pedig nem szeretné – mondta el hírportálunknak Pető Zsolt, Abony polgármestere.

Miután az ez irányú tárgyalás a jászkarajenői tulajdonossal elakadt, más megoldást keresett az önkormányzat. Az abonyi képviselő-testület februári ülésén arról döntött, hogy helyi védettség alá veszi a koleratemetőt. A Pető Zsolt által benyújtott előterjesztésben indoklásként az szerepelt, hogy az önkormányzat szeretné megőrizni az egykori koleratemető emlékét, azt szakrális emlékhelyként biztosítani.

– Mi abban bízunk, hogy nem neheztel majd ránk ezért a döntésért – mondta a városvezető, hozzátéve, eddig nem érkezett ellenvetés a föld gazdájától. – Azt szeretnénk, hogy a tulajdonossal egyetértésben mindkét félnek elfogadható megegyezés szülessen – emelte ki a városvezető.

Így ha minden jól megy, nemsokára Blaskó mester újabb mementója emelkedhet majd ki a dimbes-dombos erdőségben, amely ugyebár nem egy közönséges bozótos, Abony határában.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában