Ez így volt megírva: 64 év után találtak újra egymásra – szerelmükről mesélt a mezőtúri pár

– Semmi nem változott, csak eltelt több mint hatvan év – mondja teljesen egybehangzóan Csoma Mihály és dr. Dér Éva, amikor mezőtúri otthonukban látogatjuk meg őket. Egymásra néznek, és mosolyognak. Látszik, hogy szavak nélkül is hasonlóan gondolkodnak, megértik egymást. Aztán persze mesélnek is, hiszen azért mégiscsak sok minden történt a hat évtized alatt.

– Húsz éves voltam, Misi pedig 24, amikor találkoztunk. Akkor még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében éltünk, később a szüleimmel a Balatonhoz költöztünk. Na, de ami fontos, és akkor nagyon megviselt, hogy a kapcsolatunk akkor megszakadt. Ez egy nagyon fájdalmas dolog volt, hiszen Misi volt az első szerelmem – emlékezik vissza Éva.

Hosszú út vezetett odáig, hogy egymásra találjanak

Messze kerültek egymástól, Éva gyógyszertári pályára készült, Veszprémben gyógyszertárban dolgozott. A fiatal hölgy aztán gondolt egyet, jogi egyetemre felvételizett, Pécsen doktorált, majd saját irodával rendelkező elismert pesti ügyvéd vált belőle. Hosszú évekig praktizált, nyolcvanon túl is dolgozott még. Közben elveszítette a férjét, aki egyébként, Misi bácsihoz hasonlóan testneveléstanár volt, így egyedül élt immár. Ahogyan Misi bácsi is, két házasság után özvegyként élt Mezőtúron.

– Semmit nem tudtam Misiről. Aztán egyszer egy vidéki tévéműsorban megláttam egy adást, ami róla, a csodás életpályájáról szólt. Nem hittem a szememnek, nagyon megörültem. Elkezdetem kutatni az elérhetőségét, gondoltam, beszélgethetnénk. Sikerrel jártam – idézi fel Éva.
Aztán közösen, mosolyogva elevenítik fel az első telefonbeszélgetést.

– Lehoznám érted a csillagokat is az égből. Tündér vagy te a legtündéribb tündérmesékből... Ezt énekeltem Évikének, mert rájöttem, hogy ő a legigazibb szerelmem az életemben – mondja, vagyis egészen pontosan énekli Misi bácsi. Hallgatva, megjegyzem, hogy nagyon szép hangja van, így különösen kíváncsian érdeklődöm, hogyan reagált minderre az egykori szerelme.

„Egy öregasszony hogy kaphat ilyen vallomást?”

– Jó, hogy ültem, mert leültem volna – mondja kacagva Éva. – Nagyon különleges érzés volt. Arra gondoltam, hogy egy ilyen öregasszony hogy kaphat egy ilyen vallomást? – idézi fel a szívének különös perceket Éva.

Aztán nemsokára összejött a találkozás is.

– Eljöhetnél, mondta Misi. Sajnos azonban egy baleset miatt nehéz számomra a közlekedés, így pár hónapig csak telefonálgattunk egymásnak. De már akkor éreztük, hogy egy húron pendülünk. Aztán újra meghívott, és csak rászántam magam. Egy hétre hívott 2022 novemberében. Misi azt mondta, februárig nem is enged haza. Nos, akkor itt ragadtam – meséli nevetve.

– Tényleg semmi nem változott. Akkor is négy év volt közöttünk, most is annyi van – veszi át a szót kacsintva Misi bácsi.

Egy szál hátizsákkal járt be negyvennégy országot

Persze a vicces dolgokon és a humoron kívül nagyon sok minden összetartja őket. Mindketten imádnak beszélgetni, „boncolgatni” a gondolatokat, és felidézni a rengeteg élményt, amit életük során átéltek. Bár külön-külön, de mindketten nagy utazók voltak. Misi bácsi hegyeket mászott, Éva pedig amolyan hátizsákos turistaként járt be negyvennégy országot a világon. Nem fogynak ki a történetekből, van miről beszélgetniük.

És még egy dolog közös bennük: minden útjuk végén hazavágytak. Ez a haza immár Mezőtúr. A kisvárossal már a messzebbről érkezett Éva is megbarátkozott, ő azt mondja, igazából mindegy, hol élnek, csak együtt legyenek. Itt együtt vannak, békében, szeretetben, egyetértésben életük végéig...