„Megmenekültek” a tiszamenti települések – galériával és videóval

Az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) vezetésével a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság – a Jász-Nagykun-Szolnok és a Heves vármegyei Területi Védelmi Bizottságokkal közösen – háromnapos vízkárelhárítási gyakorlatot tart Tiszasüly (Sajfok) térségében a hanyi-tiszasülyi árvízcsúcs-csökkentő tározó igénybevételéhez szükséges operatív feladatok begyakorlása céljából. 

Az eseményen számos, az ország keleti és dunántúli régióiból is érkezett térségi vízügyi szervezet képviseli magát. A csütörtöki napon közel száz szakember foglalta el megfigyelő állását a tározón és akörül.

A gyakorlat előzménye, miszerint az elmúlt harminc évben többször előfordult, hogy a nagy árvizek szintje veszélyesen megközelítette, esetenként meghaladta az árvízvédelmi töltések koronaszintjét. Az ilyen árhullámok biztonságos levezetésénél jelentős szerepet kaphatnak a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) keretében megépített árvízcsúcs-csökkentő tározók.

A Tisza-völgyi árapasztó rendszer megvalósítása 2005-ben, a cigánd-tiszakarádi, valamint a tiszaroffi árvízi tározó építésével kezdődött meg. 2008 őszén történt meg az előbbi, 2009 nyarán pedig az utóbbi műszaki átadása. 2012 őszén a hanyi-tiszasülyi és a nagykunsági tározó is csatlakozott a védelmi rendszerhez.

Vízszintcsökkentő hatása a mértékadó árvízszintet meghaladó árhullám érkezése esetén, a vízbeeresztés szelvényében mintegy 39 centiméter, amely Szegednél még 18 cm marad. A tározó hatása a vízkieresztés helye fölött megközelítőleg Tiszafüredig érzékelhető.

A csütörtöki szimuláció szerint a Tisza felső vízgyűjtőire lehullott, hatalmas mennyiségű csapadék olyan árhullámokat indított el a folyón, amelyek egymásra futva minden eddiginél magasabb vízállásokat eredményeztek a Közép-Tisza vidékén. A feltételezett töltésszakadás veszélye miatt rendkívüli készültség lépett életbe, és szükségessé vált többek között a Hanyi-Tiszasülyi árvízi tározó megnyitása.

A gyakorlat során a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ (TÁREK) elvégezte a tározók megnyitásával összefüggő modell-futtatásokat. Indokolttá váltak továbbá az esetleges töltésszakadással kapcsolatos elöntési szimulációk és lokalizációs munkálatok is.

 A gyakorlat ismét bizonyította a vízügyi szakemberek tudásának, felkészültségének és tapasztalatának elsődlegességét, a vízgazdálkodási műtárgyak karbantartásának fontosságát, a társszervekkel történő együttműködés finomhangolását az árvízi katasztrófák elkerülése, az emberi életek és vagyoni értékek megmentése érdekében.