Szolnokon járt az „őrült őrgrófnő”, az Andrássy-leszármazott Pallavicini Zita

A napokban Pallavicini Zita őrgrófnő volt a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár vendége, aki híres felmenői révén ugyan született arisztokrata, ám mégsem arisztokratának született. A közművelődési intézmény zsúfolásig megtelt felnőttolvasó-helyiségében egy nagyszerű asszonyt ismerhettünk meg csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminisztere, valamint a felsőpetényi kastélyban házi őrizetben lévő Mindszenty József bíborost 1956 októberében kiszabadító Pallavicini-Pálinkás Antal leszármazottjában.

„Az Arisztokrácia élete a színfalak mögött” címmel az elmúlt évben közönségtalálkozó-sorozatot indított el a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár, mely tavaly óta közkedvelt programsor ez évi első vendége Pallavicini Zita volt. Az 1971-ben született őrgófnő élete nyitott könyv a nagyvilág számára. Főleg azóta, amióta az íróként, újságíróként és PR-szakemberként is elhíresült, Budapesten, Bécsben és Prágában élő hölgy az eddigi életét önéletrajzi kötetekben, több nyelven is megjelentette. Az „Egy őrült őrgrófnő naplója” című könyve kifejezetten bestseller lett, s tulajdonképpen ebbéli műve volt az alapja a minapi közönségtalálkozónak.

Zita – azt kérte közönségétől, hogy eképpen szólítsa – csak úgy, mint könyveiben, nagyon őszintén beszélt embert próbáló életéről. Például arról, hogy a Szovjetunió felbomlása és az azt követő globális rendszerváltozás előtt milyen nehézségekkel kellett szembe néznie származása miatt. 

A szülei folyton folyvást költöztek. Édesapja őrgróf Pallavicini András volt, aki nevét Pálinkásról „olaszosította” vissza. Apai nagyapja volt őrgróf Pálinkás-Pallavicini Antal magyar honvéd őrnagy és mártír, akit 1956. október 30-án a rétsági harckocsizó ezred Forradalmi Katonatanácsának elnökévé választották. Pálinkás ezen a napon fegyveres csoportot küldött Mindszenty József bíboros kiszabadítására, akit Felsőpetényben, az Almássy-kastélyban őriztek. Az ÁVH-s őrség harc nélkül feloszlott, a felkelők a kiszabadított Mindszentyt a rétsági laktanyába vitték. E tettéért Pálinkást a forradalom leverése után bíróság elé állították, elítélték, és 1957. december 10-én reggel a Budapesti Országos Börtönben felakasztották, majd testét titokban a budapesti Új köztemető 301-es parcellájában, jeltelen sírba temették.

– A rendszer azzal is nagyapám megalázását szerette volna elérni, hogy a katonatiszteknek kijáró golyó általi halál helyett kötelet akasztottak a nyakába. Nem tudták, hogy e cselekedetükkel nagyapám még inkább hős és legenda lesz – emlékeztetett a közel hetven évvel ezelőtt történtekre Zita.

Az őrgrófnő a jeles magyar nemes, csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Gyula életét is felelevenítette a családi fotóalbuma vonatkozó részleteit kivetítve. A jeles ’48-as államférfiról is megjegyezte, kis híján ő is az aradi vértanúk sorsára jutott, ám törökországi, majd párizsi száműzetése megmentette az életét. Andrássyt 1851-ben, távollétében halálra ítélték, és jelképesen (in effigie) felakasztották a szabadságharcban való részvételéért. Kisebb megszakításokkal a francia fővárosban élt, ahol élénken részt vett a társasági életben. A párizsi hölgyek körében nagy népszerűségnek örvendett, ezért őt a „szép akasztott” (le beau pendu) néven emlegették.

Tizenöt évesen felvették a budapesti Állami Balettintézetbe. Apai nagyanyja, Székely Judit gondozása alatt töltötte tinédzserkorát a magyar fővárosban. A balettet egy lovasbaleset után hagyta abba. Korán önállósodott. Élt édesapjával Torontóban, majd a család egyik barátjánál Bázelben. Prágába 1990-ben költözött vissza, ahol egy évre rá, 1991 szilveszterén az öthónapos terhes édesanyját megölték egy brutális kettős gyilkosság során. Az „őrült őrgrófnő az ex-férjével 1995-ben házasodott meg. Két gyermek, Eduárd és Lavínia édesanyja.

– Az én arisztokráciám sokáig teher volt, üldöztek, csúfoltak érte. Nagyon kevesen tudják, hogy az apai ági felmenőim többsége Magyarországon mennyire nyomorúságos életet élt. Száműzöttek, üldözöttek voltak, halálra ítélték őket, egyeseket ki is végeztek. A nemesi címeket nem tudta a kommunista rendszer elvenni, a kastélyainkat, vagyonainkat azonban igen. Kárpótlás gyanánt mindössze egy kastélykaput, valamint egy régi ródlit kaptunk vissza. Pedig eleim mi mindent megtettek ezért az országért?! Ám ez nem panasz volt, csupán ténymegállapítás. Jómagam, a kezdeti válságok után, tíz-tizenöt éve külső-belső harmóniában élek, s már határozott terveim és céljaim is vannak – nyilatkozta a közönségtalálkozón a kereskedelmi tévécsatornákon az „Ázsia Expresszben”, illetve egyéb szórakoztató műsorokban is gyakorta szereplő Pallavicini Zita.