Brit turisták, nem kell félnetek!

A magyaros vendéglátás árnyoldalának bemutatása nem új keletű. Tíz évvel ezelőtt az amerikai nagykövetség állított össze egy feketelistát a túlszámlázó éttermekről – becsületükre legyen mondva, ők még konkrét neveket említettek. A britek már nem ragadnak le az efféle részleteknél, ők nagy általánosságban húzzák ránk a vizes lepedőt. A brit külügy tájékoztatója szerint nálunk szinte mindenhol veszély leselkedik a külföldiekre. Például – írja az ismertető – a tömegközlekedési eszközökön, piacokon és vasútállomásokon gyakoriak a zsebesek, ezért aki teheti, ne hordjon magánál nagyobb összegű készpénzt. Taxiba ülni is rizikós, mivel az utcán várakozó gépkocsik tarifái eléggé borsosak. Tanácsot, tippet kérni a taxisoktól a különböző szórakozóhelyekről pedig végképp nem érdemes, mivel a sofőrök gyakran olyan méregdrága éttermeket és bárokat ajánlanak, ahol ők is jutalékot kapnak az extraprofitból. Bizonyos fővárosi vendéglátóhelyek egyébként is kerülendők – áll a brit tájékoztatóban –, mivel nem ritka, hogy 20 ezer forintot kérnek egy pohár italért, s 100 ezer forintba kerül a vacsora.

[caption id="" align="alignleft" width="206"] Kiállítottak már extra 50-60 ezer forintos számlákat is budapesti éttermekben, s az nem mentség, hogy ez Párizsban vagy Londonban is megesik.
[/caption]A brit külügyminisztérium részletesen leírja, hogy azokat a kuncsaftokat, akik nem tudják kifizetni az irreálisan magas számlát, a helyi biztonsági emberek kísérik el egy automatához, és erőszakkal fenyegetőznek, ha nem kapják meg a kért összeget. A tájékoztató arra nem tér ki, hogy konkrétan mely éttermek esetében kell vigyázni, csupán a főváros V. kerületét emeli ki, valamint a nagyobb hotelok környékét. A britek szerint Magyarországon az autófeltörések is rendszeresek, s az utazás sem biztonságos: különösen a Bécs–Budapest autópályát bélyegezték veszélyesnek, mivel ott szerintük gyakran állítják meg és rabolják ki a turistákat. A figyelmeztető írás végezetül arra a „kellemetlenségre” tér ki, hogy akárcsak a többi európai államban, Magyarországon is fennáll a terrorfenyegetettség veszélye.

Hogy ez a sötét helyzetkép hány britet tántorít el magyarországi útjától, egyelőre még nem tudni – az viszont tény, hogy a fapados járatokkal érkező szigetországbeli turisták száma az utóbbi években igencsak megnőtt. A budapesti brit nagykövetségen elmondták: nem akarják eltúlozni a helyzetet, de az utóbbi fél évben nagymértékben nőtt a panaszok száma, ami azt jelenti, hogy hetente átlagosan egy bejelentést kapnak. A magyar idegenforgalmi szakemberek ezt azonban vitatják. Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség tiszteletbeli elnöke lapunknak elmondta: a valós helyzethez képest szélsőségesnek tartja a brit külügy reagálását. „Nekem Londonban nemrég leszívták a hitelkártyámat, Párizsban pedig nem adott számlát a pincér, mégsem rohantam az ottani magyar nagykövetségekre, hogy adjanak ki közleményt – jegyezte meg. – Ilyen jelenségek ugyanis a világ összes országában előfordulnak. Ez persze nem ad számunkra felmentést semmi alól, de túlozni sem szabad. Amikor például a brit külügy minősíti a magyar viszonyokat, nem kellene elfelejtenie, hogy azok az angol fiatalok, akik nálunk tartják a legénybúcsújukat, nem a legmakulátlanabbul viselkednek. Berúgnak, örömlányokkal mulatoznak, szóval eléggé szélsőséges helyzetekbe keverednek, s ilyenkor persze sok minden megtörténhet.”

Niklai Ákos szerint figyelemre méltó, hogy a brit nagykövet a „drasztikus” mértékben megszaporodott visszaéléseket nem jelezte a turizmust felügyelő kormányzati illetékeseknek, s a hatóságok sem érzékeltek ilyen tendenciát. Rusznák Imre, a fővárosi közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának elnöke viszont úgy véli, az a fölöttébb furcsa, hogy hazánkat mindig az idegenforgalmi főszezon előtt állítják pellengérre. „Nem akarok tippelni, miért történt mindez pont most, de tény, hogy a brit követség egyetlen magyar állami szervezetet sem keresett meg az általuk jelzett problémákkal – mondta. – A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél is csodálkoztak, mivel az utóbbi két és fél évben csupán öt brit állampolgár tett náluk bejelentést. Természetesen nem azt akarom mondani, hogy nálunk a külföldi turistákat nem érik olykor atrocitások, de amíg nem említenek konkrét eseteket, mi sem tudunk intézkedni.”

A becsületes vendéglátósok nagyjából tudják, hogy melyek azok az éttermek, amelyek alvilági eszközökkel működnek – árulta el lapunknak Ábel László, a Firkász étterem vezetője. Szerinte a magas belvárosi bérleti díjak csak nagyon ritkán termelhetők ki tisztességes eszközökkel. „A trükk általában hasonló – mondta. – Fiatal lányok meghívatják magukat egy-egy italra, a vendég pedig azt hiszi, hogy a 600 forintos sörhöz képest a többi ital sem lehet sokkal drágább. A meglepetés akkor jön, amikor kiderül, hogy az elfogyasztott bor egy ritka évjáratból való volt. Utólag persze nehéz megmondani, hogy az adott nedű valóban muzeális értéket képviselt-e, de hogy az árát sokáig emlegetik, az biztos…”

Az effajta konzumálás ellen a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség nem sokat tehet – állítja Kathi Attila, az FVF szóvivője. Mint mondta, ők az ellenőrzések során fokozott figyelmet fordítanak az ártájékoztatásra, de a hírhedtté vált helyeken ügyelnek a szabályok betartására. „A belvárosi üzletek itallapján szerepel ugyan néhány kiugróan magas árú italféleség, de ez nem fogyasztóvédelmi probléma – mondta. – Az efféle problémák kezelésére a fogyasztóvédelemnek nincs hatásköre, mivel ezek inkább büntetőjogi kérdések.”

És még ez sem biztos. Az ugyanis, hogy egy külföldi férfi meghív egy lányt egy italra, korántsem büntetendő. Ha pedig az illető úgy rendel, hogy előtte nem tájékozódik az árakról, az az ő felelőssége. A vendéglátó egység eljárása legfeljebb etikátlan. Mindenesetre akár törvénybe ütközik ez a gyakorlat, akár nem, egy biztos: a Magyar Turizmus Zrt. által a Magyarország népszerűsítésére fordított évi 4 milliárd forint hatékonyságát csökkentik az efféle negatív tapasztalatok. Galla Gábor vezérigazgató szerint a személyes élmények rendkívül nagy szerepet játszanak egy ország turisztikai imázsának alakításában. „Egy-egy átverés sajnos több százezer ember munkáját teheti tönkre – jelentette ki. – A rossz hír ugyanis mindig gyorsabban terjed, mint a kellemes tapasztalat. Nálunk sokan azzal védekeznek, hogy a turisták becsapása világjelenség, de azt már kevesebben veszik figyelembe, hogy míg a világ nagyvárosaiban jobbára elkülönülő negyedekben történnek efféle afférok, addig Budapesten a Belvárosból érkezik a legtöbb panasz...” Galla Gábor egyébként úgy véli, nem érdemes összeesküvés-elméleteket gyártani arról, hogy kinek állhat érdekében a magyar turizmus lejáratása. Szerinte csak arról van szó, hogy a főszezon előtt jobban előtérbe kerülnek a turistákat érintő szolgáltatások. „Nem fogunk ellencikkeket megjelentetni külföldi lapokban – mondta a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. – Ez ugyanis pont az ellenkező hatást váltaná ki. Felméréseink szerint a hazánkból távozó turisták 94 százaléka elégedetten tér haza. Ahhoz, hogy ez az arány még kedvezőbb legyen, az a rendőrségen, az önkormányzatokon, a fogyasztóvédőkön és az adóhivatalon múlik, hogy ők együtt lépjenek fel.”

1996 17 759

1997 16 857

1998 16 839

1999 13 473

2000 13 066

2001 11 589

2002 9309

2003 8612

2004 7914

2005 8181

Forrás: ORFK -->