A törvény és ami mögötte van

„Megpróbáljuk a következő időszakban a jobb érzésű képviselőket megnyerni annak, hogy kárenyhítésként a törvény végrehajtását mind az ütemében, mind a hatásaiban fékezni tudjuk, a további rombolást meg tudjuk akadályozni” – fogalmazott Mikola István, a Fidesz egészségügyi szakpolitikusa kedden a hétfőn elfogadott egészségbiztosítási törvény kapcsán. Véleménye szerint pártja legfontosabb feladata mostantól az, hogy a további szabályozásoknál, a végrehajtási rendeletek megalkotásakor „minden paragrafusnál” ott legyen. Reméli például, hogy a fejkvótarendszer kialakításakor figyelembe veszik a régiónként eltérő népegészségügyi szempontokat. Mikola szerint a törvény egyik legnagyobb hiányossága, hogy nem határozták meg, mi tartozik a járulékfizetés fejében kötelezően nyújtandó egészségügyi szolgáltatások közé.

Navracsics Tibor, a Fidesz-frakció vezetője elmondta, pártja továbbra is inkább erkölcsi támogatást nyújt az Albert-házaspár üzleti biztosítókkal szembeni népszavazási aláírásgyűjtéséhez. Civil szervezetek támogatásával egyébként eddig már több, mint 359 ezer szignó gyűlt össze a referendum kiírásához.

Hosszas vizsgálat Karsai és Farkas miatt

Akár hetekig is tarthat az MSZP etikai bizottságának vizsgálata az egészségbiztosítási törvényre nemmel voksoló Karsai József és szavazástól távol maradó Farkas Imre ügyében – közölte Lendvai Ildikó. Megkérdezik majd a frakciótagok véleményét is, mivel ennyire súlyos eset eddig nem fordult elő – mondta el a képviselőcsoport vezetője. A politikus Draskovics Tibor új posztja kapcsán arról is beszélt, hogy együtt tudnak majd működni a rendészeti miniszterrel. Hozzátette, a kormánystruktúra átalakításával egyértelműek lesznek a viszonyok a Miniszterelnöki Hivatalban. Hétfőtől Takács Albert helyett már Draskovics Tibor vezeti a tárcát.

A hétfőn 203 igen, 173 nem szavazat ellenében elfogadott törvény értelmében az állam 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít 20-20 millió forint törzstőkével. A területi eloszlás szerint négy működik majd Pest megyében és a fővárosban, míg további egy-egy a 18 megyében. A létrehozott pénztárak 49 százalékos részvénycsomagjára a befektetők licitálhatnak. A kikiáltási ár lakosonként 12 ezer forint lesz, így ha minden pénztár elkel, az értékesítésből minimum 120 milliárd forint folyik be, amit az ágazatban kell tartani.

A pénztárak 2009. február 1-én állnak fel, működésüket április 1-én kezdik. Közben, február 15-e és március 15-e között tagtoborzásra is lehetőségük nyílik, amelynek lényege, hogy meglévő biztosítottjaik mellé újakat szerezhetnek, ha kedvezőbb kiegészítő szolgáltatásokat – például plusz védőoltás, több szűrővizsgálat, átvállalt vizitdíj – tudnak nyújtani. A magánbefektető nyeresége a pénztár teljes bevételének legfeljebb 0,98 százaléka lehet. Ez nem garantált, de a a hasznot csak három év után vehetik ki.

A törvényt az Országgyűlés tavaly december 17-én már elfogadta, de azt Sólyom László köztársasági elnök a parlamentnek megfontolásra visszaküldte. A passzushoz 12 módosító indítványt fogadott el a kormánytöbbség, ám az ellenzék ezeket a változtatásokat nem tartotta elégségesnek. A koalíciós pártok az indítványokban például őszről tavaszra módosították az évenkénti lehetséges szolgáltatóváltás egyhónapos időintervallumát.

Erősítették továbbá a társadalmi kontrollt, így a tízfős felügyeleti tanácsokba az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala is jelölhet két-két küldöttet.
Várhatóan a kabinet ma dönt a frissen megszavazott törvény végrehajtását felügyelő kormánybiztosról – értesült a Népszabadság. A szocialisták Pordán Endre korábbi egészségügyi államtitkárt és Kökény Mihály MSZP-s szakpolitikust javasolnák, de a kormányfő és a liberálisok szívesebben látnának a poszton egy független gazdasági szakembert.

Folytatják az aláírásgyűjtést

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) tovább folytatja az aláírásgyűjtést az egészségbiztosítás piacosítása elleni népszavazás kiírásáért – közölte Kerpen Gábor elnök. A törvény végleges elfogadásának módja, vagyis, hogy még mindig nem készült el sem a hatásvizsgálat, sem a vonatkozó rendeletek a jogalkotási törvényben leírt kötelezettség ellenére, megerősítette, hogy korábban is jó döntést hoztunk, amikor aktívan csatlakoztunk az aláírásgyűjtéshez – indokolta döntésüket az érdekvédelmi vezető.