Jól járhatnak a devizahitelesek

Hosszú távon jól járhatnak a devizahitelesek, mert az árfolyamsáv eltörlésének hatására erősödhet a forint. A hétfői bejelentéshez képest már kedd délutánra négy forinttal kevesebbért, 258 forintért is jegyeztek egy eurót a devizapiacon. Kedd óta ugyanis a forint árfolyama szabadon lebeg, s csak a piac határozza meg, hogy merre mozdul el a hazai fizetőeszköz. A most eltörölt sávos árfolyamrendszert 2001-ben vezette be a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az árfolyamsáv közepét és széleit az euróval szemben határozta meg a jegybank. A középponthoz viszonyított plusz-mínusz tizenöt százalékos sáv azt jelentette, hogy 240 forint alatt, illetve 325 forint felett kellett volna a jegybanknak beavatkoznia, hogy megvédje a hazai fizetőeszközt. A sáv eltörlése nem jelenti azt, hogy a jegybank ezután tétlenül szemléli a forint árfolyama elleni esetleges spekulációkat. A lényeg az, hogy nem kell kötelezően beavatkoznia, ezután akkor vesz és ad el eurót, amikor jónak látja.

„Kicsit rémisztőnek tűnhet, hogy a forint árfolyama elméletileg korlátlanul ingadozhat, de a sáv eltörlése miatt közép-, illetve hosszabb távon a sáv eltörlése miatt a forint erősödésére lehet számítani” – mondta el érdeklődésünkre Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Ezzel pedig jól járhatnak a devizahitelesek, mert a törlesztőrészleteik az árfolyam várható erősödése miatt – forintban kifejezve – csökkenhetnek. Barcza György, a K&H vezető elemzője érdeklődésünkre elmondta, hogy a háztartások számára a végső cél, vagyis az alacsony infláció, az árnövekedés lefékezése a legfontosabb. A sáv eltörlése miatt erősödő forint segíti a jegybankot e cél megvalósításában.

Negatív üzenete is van azonban az árfolyamkorlátok eltörlésének. Az eddigi rendszer ugyanis lényegében megegyezett az euróbevezetés előszobájaként emlegetett ERM-II. árfolyamrendszerrel, amelyben legalább két évig részt kell vennie minden országnak, ha csatlakozni szeretne az euróövezetbe. A sáv eltörlése tehát burkoltan azt is jelenti, hogy a kormányzat és a jegybank szándékai szerint is 2012 utánra tolódhat az euró bevezetése – derül ki a Quaestor brókerház elemzéséből. Ellenkező esetben ugyanis 2009 második felében a jelenleg eltörölt sávot újra be kellene vezetni, ami nem tűnik racionális lépésnek. Piaci elemzők szerint Magyarország legkorábban 2014-ben vezetheti be az eurót.

A hitelek több mint fele devizaalapú

Múlt év decemberében a háztartásoknak nyújtott hitelek állományában folytatódott az évek óta tartó növekedési tendencia, az állomány 85,3 milliárd forinttal 5916,6 milliárd forintra nőtt – derül ki a jegybank legutóbbi jelentéséből. A forinthitelek állománya 16,2 milliárd forinttal csökkent, míg a devizahiteleké 101,5 milliárd forinttal emelkedett. Az összes hitelállományon belül a devizahitelek részaránya 55 százalékos volt, ami kétszer annyi, mint két évvel korábban. A lakáscélú hitelek 46, a fogyasztási hitelek 68 százaléka devizaalapú.