Kikiáltották Koszovó függetlenségét

[caption id="" align="alignleft" width="220"] Az hivatalos új zászlón már kék alapon arany színben látható Koszovó térképe, fölötte ívben hat fehér csillag. Utóbbiak a Koszovóban élő nemzetiségeket jelképezik.
[/caption]„Soha nem szűntünk meg hinni abban az álomban, hogy egy napon a világszabad nemzeteinek sorába kerülünk, és a mai napon ezt megtesszük” – jelentette ki a kormányfő. Thaci az önállósulást deklaráló függetlenségi nyilatkozatot – mely szerint Koszovó többek között demokratikus és független ország, mely az európai értékeket vallja magáénak – szerbül is felolvasta, hangsúlyozva, az újdonsült állam minden polgárát egyenlőnek tartja. Thaci üdvözölte az országba érkező rendőri EU-missziót, mondván: az Koszovó demokratikus fejlődését segíti. A koszovói parlament 109 képviselője voksolt igennel a függetlenségre, a ház 11 szerb tagja nem jelent meg az ülésen. A szerb elutasítás jelképes: Belgrád továbbra sem hajlandó elfogadni „szakadár tartománya” önállóságát. Slobodan Samardzsics koszovói ügyekért felelős szerb minisztere Kosovska Mitrovicában azt mondta: Szerbia nem működik együtt a koszovói albánok „törvénytelen intézményeivel”.

 Boris Tadics szerb elnök ismételten kijelentette: nem fogják elismerni Koszovó függetlenségét, az ezt támogató államokat pedig diplomáciai szankciókkal fenyegette meg. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök Amerikát támadva azt közölte: „Koszovót az Egyesült Államok hozta létre, (...) készen arra, hogy saját katonai érdekei védelmében megsértse a nemzetközi rendet”. A függetlenség elutasítását komolyan véve tegnap több száz szerb veterán próbált belépni Koszovó területére: az egykori egyenruhájukat viselő katonákat végül a koszovói rendőrség tartóztatta fel. A koszovói szerb ortodox egyház vezetője, Artemije raska-prizeni püspök fegyverbe szólította Szerbiát, mondván: „Koszovó mindig szerb volt, és az is marad.” A püspök a Glas Javnosti szerb napilapnak tegnap elítélte Zdravko Ponos szerb vezérkari főnök álláspontját, aki azt mondta: „Koszovót nem lehet fegyverrel megvédeni”. A nemzetközi visszhang továbbra is vegyes. Az Európai Unió többsége – így Magyarország – a koszovói önállóság pártján áll, noha nem minden EU-tagállam mondott azonnal igent Koszovóra – Szlovákia például tegnap azt közölte, egyelőre nem ismeri el az új államot.

 A Egyesült Államok a dél-balkáni állam létrejötte mellett foglalt állást, Moszkva ugyanakkor veszélyekre figyelmeztet: Oroszország vasárnap az ENSZ biztonsági tanácsának összehívását kérte, ugyanakkor közleményben utasította el a függetlenség kinyilvánítását. Az orosz diplomácia közölte: „teljes támogatásáról biztosítja Szerbia igazságos törekvéseit az ország területi integritásának helyreállítására”. Moszkva elzárkózása érthető: a koszovói önállósodást több tartomány tekinti precedens-értékűnek. Tegnap máris Grúzia két szakadár területe, Abházia és Dél-Oszétia közölte: függetlenségük elismerését fogják kérni Oroszországtól és az ENSZ-től.

Szem előtt a vajdasági magyarok érdekei

Magyarország fontosnak tartja, hogy a függetlenségét kikiáltó Koszovó tartsa be az Ahtisaari-tervben foglaltakat, egyebek mellett biztosítsa a kisebbségi jogokat – hangsúlyozta közleményében Göncz Kinga külügyminiszter. Hozzátette: a „megtenni kívánt magyar lépésekről” a az EU külügyminisztereinek hétfői tanácsülését követően tájékoztatják a sajtót. Göncz közölte: szem előtt tartják a Szerbiával kialakult jó magyar viszonyt és a vajdasági magyar közösség érdekeit. A Fidesz szerint Magyarországnak az Európai Unió meghatározó államaival együtt kell elismernie az új államot – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Németh szerint a felügyelt függetlenség jelentheti Magyarország, a vajdasági magyarok és a térség egészének stabilitását.