Ipartörténeti jelentőségű a most felavatott tiszapüspöki izocukorgyár (galéria)

A kukoricát feldolgozó, száz százalékban magyar tulajdonú üzem élelmiszeripari alapanyagokat, cukor- és keményítőtermékeket, magas minőségű gyógyszer- és étkezési alkoholt, valamint takarmány-alapanyagot állít majd elő, főleg exportra.

A mintegy negyvenötmilliárd forintos beruházást 9,2 milliárd forinttal támogatta az állam. Az ünnepélyes átadón Orbán Viktor miniszterelnök­ a magyar élelmiszeripar újjá­éledéséről beszélt.

– Az építkezés 582 napig tartott, a gyár 95 futballpályányi területen épült fel, ehhez százezer tonna betont és 5200 tonna acélt építettek be, az építkezésen ­tizenháromezer ember dolgozott, hetvenkét százalék volt az építkezés során a magyar beszállítók aránya – sorolta az elmúlt két és fél év történéseit a gyár ügyvezető igazgatója, Zahola-Pollák Vanda az izocukorgyár ünnepélyes átadásán.

– A logisztika volt az alapvető – mondta arról, hogy miért éppen Tiszapüspökit választották a 45 milliárd forintos beruházás helyszínéül.

– Azt szerettük volna, ha minden forrás a rendelkezésünkre áll. Nagyon fontos alapanyagunk a kukorica, ami itt a környéken nagy mennyiségben, jó minőségben a rendelkezésre áll. Ráadásul ez az az útvonal, amelyen eddig a Duna felé elhagyta az országot a kukorica-alapanyag, és az volt az alapötlet, hogy mi ezt megállítjuk, feldolgozzuk, és úgy fogja elhagyni az országot.

– Ötszázharmincezer tonna hazai kukoricát fogunk évente feldolgozni, ebből cukor- és keményítőtermékeket, gyógyszeripari és élelmiszeripari célra magas minőségű alkoholt, illetve takarmány-alapanyagokat gyártunk – tette hozzá.

Az ügyvezető elmondta, az innovációra is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a vevői igényeihez igazodva tudják gyártani a termékeiket, ebben is szeretnének kiemelkedni az eddigi piaci szereplők közül.

– Ez egy óriási jelentőségű beruházás nemcsak a térségnek, de az országnak és az egész nemzetnek is – mondta­ az átadón Boldog István, a térség országgyűlési képviselője.

– Egy történelmi jelentőségű nap ez, hiszen rengeteg új munkahelyet teremt, ötszázan dolgoznak majd itt, csak Törökszentmiklósról több mint nyolcvanan. Nagyon sokat jelent a beszállítók miatt is, például a gazdák egy stabil felvásárlópiacot fognak nyerni a kukoricájuknak.

– Ez a legnagyobb beruházásunk az elmúlt években, de számtalan más vállalkozás is tudott fejleszteni, több mint 16 milliárd­ forint állami támogatás érkezett ide, amelynek többszöröse a befektetés. 2010-ben 12 százalék fölötti volt a munkanélküliség, ma öt és fél százaléknál tartunk, és folyamatosan csökken ez a szám.

– Ma már bérverseny van nálunk, bízom benne, hogy ez a folyamat tovább folytatódik, és elérjük a teljes foglalkoztatottságot – tette hozzá a képviselő.

A gyáravatón Orbán Viktor is részt vett, a miniszterelnök szerint remek alkalom a cukorkvóta eltörlésének megünneplésére az üzem átadása.

– Az uniós cukorkvóta bevezetése az országra nézve katasztrofális következményekkel járt. Ennek köszönhetjük, hogy a rendszerváltás idején még meglévő tizenkét cukorgyárunkból végül egyetlen maradt meg.

– Amit nem tudott tönkretenni két világháború, a nagy gazdasági világválság és a szocialista tervgazdaság sem, azt elvette a rendszerváltás, az uniós csatlakozás és a cukorkvóta. A magyar cukoripar megszűnésének nagyon prózai oka volt, egyik gyár sem volt magyar kézben.

„Legyen ez nekünk tanulság, hogy erős, nemzeti ipar nélkül mindig kiszolgáltatottak leszünk”

– hangsúlyozta a miniszterelnök.

Orbán Viktor elmondta, év eleje óta a mostanival együtt huszonkilenc gyárat avattak az országban, ami azt mutatja, hogy kezd talpra állni a magyar gazdaság.

Az elmúlt tíz hónapban az országban a megvalósult beruházások összértéke meghaladta a négyszázötvenmilliárd forintot, melyhez az állam negyvenmilliárd forint támogatást nyújtott, így az elmúlt tíz hónapban több mint négyezerhatszáz új munkahely jött létre.

– Ma, a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb élelmiszeripari beruházása valósult meg itt, Tiszapüspökiben. A 160 millió euróból felépült modern gyár várható éves átlagbevétele 55 milliárd forint lesz, ennek 80 százaléka ­európai piacról származik majd. Számítások szerint az üzem tevékenysége 185 milliárd forinttal emeli a GDP-t – emelte ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök elmondta, Magyarország újraiparosítása ezzel az üzemmel mérföldkövéhez érkezett, ennek különös jelentőséget ad, hogy ez a beruházás éppen az élelmiszeriparban valósul meg.

Magyarországon ma 217 ezren élnek mezőgazdaságból, ami azt mutatja, hogy hat év alatt 25 százalékkal növekedett az ágazatban dolgozók száma. Közülük jelentős számban termelnek kukoricát, és ebben ma Magyarország erős középhatalomnak számít.

A nemzetgazdasági szándék tehát az alapanyagexportot magas feldolgozottságú, jelentős hozzáadott értékű termékekkel váltsuk ki.

– Ez a jövő stratégiája, és ennek a stratégiának avatjuk az első és az egyik legfontosabb pillérét – tette hozzá.

Meghatározó szereplő lesz a gyár

– Az októberben eltörölt cukorkvóta egyrészt a cukorrépa-termelést, másrészt a kukoricából készített izocukor, vagyis folyékony cukor termelését is érintette – mondta ­Fazekas Sándor földművelésügyi ­miniszter.

– Megnyílik a lehetőség arra, hogy különösen az utóbbi kategóriánál tudjunk előrébb lépni, hiszen Magyarország adottságai a kukoricatermesztésben egészen jók, Európában mi vagyunk a második exportőr – tette hozzá.

– Szeretnénk minél több feldolgozott terméket értékesíteni a takarmány-alapanyag helyett. Ez ugyanis egy magasabb értéktartomány, több munkahelyet, több jövedelmet jelent. Ezért fontos a tiszapüspöki beruházás, ami Európa egyik legnagyobb izocukorgyára, illetve kukoricafeldolgozója.

– A magyar mezőgazdaságban egy új, meghatározó szereplő kezdett el dolgozni a mai naptól itt, Jász-Nagykun-­Szolnok megyében – tette hozzá a miniszter, aki elmondta, az ország még mindig több mint kétmillió tonna kukorica-alapanyagot exportál, így nem számít alapanyaghiányra. Azt is hozzátette, a termelést is lehet növelni öntözéssel, korszerű fajtákkal és a termőterület bővítésével.

Molnár-Révész Erika