Reformáció 500

2017.09.30. 16:07

Orbán Viktor: a jövőt magyar nyelven írják

A nemzeti büszkeség kora következik az egész Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Kolozsváron, a reformáció 500. évfordulójára szervezett jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényén, ahol a legszorosabb értelemben vett lelkipásztori szolgálatot fogalmazott meg elvárásként a teológusifjúság számára.

A miniszterelnök – feltéve a kérdést, hogy van-e bennünk még annyi erő, amennyit a következő 500 év megkövetel – kijelentette: mélyek és erősek azok a gyökerek, amelyek megtartottak, amikor Mohács után három részre szakadt az ország, majd „száz éve öt részre szabdaltak bennünket”, megtartottak a kommunista diktatúra idején, és az elmúlt évtizedekben is.

„Ha 500 év történelmének súlya alatt is megálltunk egyenesen, akár a tölgy, akkor meg fogunk állni a következő 500 évben is”

- hangoztatta Orbán Viktor.

A miniszterelnök megjegyezte: 500 éve a reformáció volt a válasz az utat tévesztett Európa számára. Feltette a kérdést: van-e „református gyógymódja” Európa mostani kulturális elernyedésének, gazdasági térvesztésének és demográfiai zsugorodásának, az idegen kultúrákkal szembeni önfeladásnak?

Orbán Viktor miniszterelnök (k) a kolozsvári Farkas utcai református templomban tartott ünnepi istentiszteleten szeptember 30-án. Mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Orbán Gáspár, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár (b-j).
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Úgy vélte, öt évszázada a reformáció jelölte ki a magyaroknak is a megmaradás ösvényét, megteremtette a magyar nyelvű irodalmat, és „felépítette a nemzeti ellenállás végvárrendszerét: a protestáns iskolákat”. Megállapította: az egyházak mai üzenetei Európa, a nyugati világ és Magyarország számára:

„Maradjatok azoknak, akiknek a Jóisten megteremtett benneteket. Maradjatok meg nemzetbéli, nembéli és hitbéli mivoltotokban. Tartsátok meg a rendet, és a rend megtart benneteket. Tartsátok meg a templomot, az iskolát, tartsátok meg magatokat a kereszténységben, és a kereszténység is megtart benneteket.”

Arra emlékeztetett, hogy 1989-ben is egy temesvári református parókiáról indult útjára a szabadság Romániában.

Kijelentette: mindez biztatást és feladatot ró a maiakra.

„Feladatot, hogy őrizzük és folytassuk az egyedülálló szellemi és kulturális hagyományt, amelyet itt, Erdélyben, az európai vallásszabadság bölcsőjében a reformáció egyházai hoztak létre. Ezt a szellemi és földrajzi tájat be kell laknunk, ahogy a mi dolgunk az is, hogy otthont teremtsünk benne a magyarok következő nemzedékeinek”

- fogalmazott. Megjegyezte: a magyarok határokkal elválasztva és szétszórva is egy közös test tagjai. „Olyan egységes magyar nemzetet építünk, amelynek közösek a céljai, közösek a feladatai, és már közösek a döntései is” – hangoztatta.

Kalotaszegi népviseletbe öltözött résztvevő a kolozsvári Farkas utcai református templomban tartott ünnepi istentiszteleten.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A miniszterelnök kifejtette: közös érdek, hogy olyan legyen a jövő, amelyben a román nemzet és a magyar nemzet viszonya kiegyensúlyozott, és amelyben a magyarok jogait is elismerik. „Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol egy iskola bezárása csak rendszerhiba, valamiféle baleset lehet, de nem az élet rendje” – emelte ki. Úgy folytatta:

„Közös érdekünk egy olyan jövő, ahol nem fordulhat elő, hogy bármely magyar vagy román közösséget megfosztanak attól, hogy a saját nyelvén tanulhasson. Olyan jövő, amelyben a felívelő Magyarország összekapcsolódik a feltörekvő Romániával. Egy olyan jövő, amelyben a visegrádi országok, amelyek az európai gazdaság motorjai, összekapcsolódnak Romániával”

- mondta Orbán Viktor, aki a teológus ifjúsághoz szólva kijelentette: a fogyatkozás és a beszorítottság évei után „a növekedés, a gyarapodás a térnyerés, a felemelt fej és a nemzeti büszkeség korszaka következik” nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében, és a protestáns gyülekezetek ebben a munkában a magyar nemzet előretolt helyőrségei.

„Az önök feladata lesz, hogy szolgálati helyükön összegyűjtsék családjaikat és elmondják nekik, hogy a jövőt magyar nyelven írják”

- fogalmazott, majd hozzátette, hogy olyan korszak következik, amikor a felívelés és a kiteljesedés korlátai nem kívül, hanem belül vannak. „Arra és addig jutunk, amíg a bátorságunk, elszántságunk, tehetségünk és a becsületünk elegendő” – fogalmazott. Arra kérte a teológushallgatókat: legyenek büszkék arra, hogy protestáns lelkészekként indíthatják el a magyarság következő ötszáz évét. Nemzeti missziós parancs megkeresni és megtartani a magyar közösségeket, „a mi küldetésünk kiharcolni, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, magyarul tanulhassanak, magyarként élhessenek” – tette hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Kató Béla erdélyi református püspök (b) és Buzogány Dezső egyháztörténész megnyitja a kolozsvári Erdélyi Református Múzeumot szeptember 30-án.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszter a reformáció éve erdélyi főrendezvényén tartott beszédében arra figyelmeztetett, hogy az ünneplőknek, a magyar egyházak képviselőinek együtt kell maradniuk és együtt kell tovább menniük. „Ezt az együttet kell hozzátennünk a reformáció igazához” – fogalmazott a miniszter.

Balog Zoltán, az emberi errőforrások minisztere beszél a kolozsvári Farkas utcai református templomban tartott ünnepi istentiszteleten szeptember 30-án. A reformáció 500. évfordulójához kapcsolódó jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényén a magyar kormány több képviselője mellett a Kárpát-medence valamennyi református püspöke is részt vesz.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Balog Zoltán Arany János Walesi bárdok balladáját idézve kijelentette: a Protestáns Teológiai Intézetbe átvonuló lelkészek és világiak nem lángsírba mennek dalolva, hanem arra készülnek, hogy együtt munkálják a lelki-szellemi megújulást. „Ha magunknak, magunkért viselnétek a palástot, fogadnánk el a hívek, a választók bizalmát, akkor méltatlanok lennénk mind a kettőre” – fogalmazta meg. Hozzátette: tisztesség és felelősség másokért tenni, és ehhez nem elég a szakma kitanulása, szükség van Isten kegyelmére, az elhívására.

Kató Béla erdélyi református püspök ünnepi beszédében kijelentette: az erdélyi magyarok lojális állampolgárai akarnak lenni annak az országnak, amelyben élnek, de protestáns hitük miatt sem fogadhatják el másodrangúságukat. Felidézte: a Szász Domokos püspök által Kolozsvárra költöztetett teológiai intézet Erdély „legellenállóbb, legimmunisabb intézménye”, hiszen túlélt három impériumváltást, egyedüli protestáns tanintézetként megmenekült az államosítástól, a kedvező széljárásban pedig úgy gyarapodott, hogy a nehéz időkre is maradtak erőtartalékai. „Immunitását az alapító éleslátása, tanárainak felkészültsége, hite és hűsége, de legfőképpen Isten védőkarja biztosította. Ma ezért adunk hálát” – fogalmazott a püspök, aki az intézmény udvarán leleplezte Szász Domokos püspök mellszobrát, Gergely Zoltán szobrászművész alkotását.

Az ünnepségen leleplezik Szász Domokos erdélyi református püspök szobrát, aki a 19. század utolsó két évtizedében vezette az Erdélyi Református Egyházkerületet.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Bogárdi Szabó István, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke felidézte: Szász Domokos testvére, Szász Károly budapesti püspök Kecskemétről költöztette Budapestre a lelkészképzést. Megjegyezte: az erdélyi püspök, és a pesti püspök meg tudták osztani a tapasztalatukat. „Könnyű volt nekik, hiszen testvérek voltak” – idézte az egykori megjegyzést. Ma is könnyű, ha testvérek vagyunk – tette hozzá.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet ünnepi beszédében, hogy az erdélyi magyarság a sajátos észjárását is a reformációnak köszönheti. Úgy vélte: Luther Márton tanai „és a nyomukban keletkező kreatív káosz” jelentősen hozzájárult az erdélyiség, a transzilván szellemiség születéséhez. A protestánsok ugyanis újraértelmezték magukat, saját helyüket az akkori világban, újraértelmezték viszonyukat a keresztény hithez, a másik emberhez, és újragondolták céljaikat és küldetésüket e világon.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédet mond a rendezvényen.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

„Az erdélyi észjárás a reformáció korában kristályosodott ki, vált egyedivé, a maga korában egyenesen különlegessé. Amikor a tordai országgyűlés 1568-ban kimondta a vallásgyakorlás szabadságát, az akkori művelt Nyugaton még nagyban folyt a vallásüldözés” – idézte fel a politikus. Kelemen Hunor úgy vélte, sem a tordai országgyűlés hagyományából, sem az erdélyi románság 1918-as gyulafehérvári ígéreteiből nem következett mindaz, ami az erdélyi magyarsággal történt. A román belpolitika és gyakran a világpolitika függvénye volt az erdélyi magyarság sorsának alakulása. Úgy vélte:

A magyarságnak ragaszkodnia kell ahhoz, amit a Romániához csatlakozó Erdély románsága csaknem száz éve megígért neki. Nemcsak azért, mert az ígéret szép, hanem legfőképpen azért, mert igaz és jó állítás: egy ország akkor lehet igazán erős, ha közösségei is azok, és a többség mindig felelős a kisebbségért

- fogalmazott.

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek is felszólalt, aki arra figyelmeztetett, hogy nem az elválás évfordulójaként kell a reformáció jubileumát ünnepelni, hiszen ma már a keresztény egyházak az egység útjait keresik. Megemlítette: német protestáns szerzőtől származik a római katolikus egyház által is magáénak vallott gondolat, hogy „a fő dolgokban legyen egység, egyebekben szabadság, és mindenekben szeretet”. A múltat nem tagadhatjuk, de feldolgozzuk, és a jövőbe tekintünk – fogalmazott az érsek.

(Borítóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a reformáció 500. évfordulójára szervezett jubileumi év legnagyobb erdélyi rendezvényén, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet udvarán tartott ünnepségen szeptember 30-án. Forrás: MTI / Koszticsák Szilárd)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szoljon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!