2022.12.13. 05:40
Békecsúcsot és nagy hatótávú fegyvereket akar Zelenszkij
Már 293. napja tart a háború a szomszédban.
Orosz tüzérségi támadásban megrongált lakóház a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmutban 2022. december 11-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Andrij Andrijenko
Az ukrán vezérkar jelentős orosz veszteségekről számolt be Luhanszk és Zaporizzsja megyékben
Csaknem hatvan orosz katona vesztette életét, és mintegy száz sebesült meg a luhanszki régióban lévő Kagyijivka városában egy vasárnap végrehajtott ukrán támadás következtében, ezenkívül az orosz erők veszteségeket szenvedtek Zaporizzsja térségében is - erősítette meg az ukrán vezérkar kedd esti helyzetjelentésében.
A közlemény szerint az ukrán csapatok megsemmisítő csapást mértek az orosz 58. hadsereg parancsnokságára a Zaporizzsja megyei Melitopol városban. Ezenfelül Enerhodar, Tokmak és Guljajpole településeken három orosz tüzérségi rendszert és legfeljebb tíz, különböző típusú haditechnikai eszközt semmisítettek meg az ukrán erők. A vezérkar hozzátette, hogy mintegy 150 orosz katona sebesült meg a régióban zajló harcokban.
"Az ukrán védelmi erők rakéta- és tüzérségi egységei az orosz megszállók állományának két koncentrációs területét találták el" - közölte a kijevi katonai vezetés. Az ukrán katonai hírszerzés szerint felerősödtek a kényszermozgósítási intézkedések az orosz veszteségek pótlására a donyecki régió orosz megszállás alatti részében.
Terápiás kutya is segíti a háború által traumatizált gyerekeket Kijevben
Terápiás kutya is segíti a háború által traumatizált gyerekeket Ukrajnában: Bice, az amerikai pitbull terrier Kijev egyik elővárosának rehabilitációs központjában állt munkába.
Bojarka szociális és pszichiátriai rehabilitációs központja eredetileg 2000-ben nyílt meg a csernobili atomkatasztrófa által érintett, lélektani problémákkal küzdő emberek segítésére. Az orosz invázió kezdete óta azonban a háború által traumatizált emberek kerültek a középpontba az intézményben, amely manapság egyike azon kevés épületeknek, ahol még van fűtés és áram.
Bice, a 8 éves játékos pitbull terrier Okszana Szljepova pszichológus munkáját segíti, aki egy csapat különböző korú gyereknek tart terápiás foglalkozásokat a központban.
"Mindegyik gyerek más és más traumával küzd" - mondta az AP hírügynökségnek Szljepova. Mint elmesélte, az egyik testvérpár például végignézte, ahogy az orosz fegyveres katonák berontanak harkivi otthonukba, majd zacskót húznak nagyapjuk fejére és megverik őt. Sokaknak közvetlen családtagjaik harcolnak vagy estek már el a fronton, megint mások pedig minden nagyobb zaj hallatán összerezzennek, és ösztönösen fedezéket keresnek.
Bice azonban segít a gyerekeknek abban, hogy egy rövid időre elfeledkezzenek aggodalmaikról. Jutalomfalatokért cserébe a gyerekek minden parancsát teljesíti: ül, kétlábra áll, hempereg, de pacsit és ölelést is habozás nélkül ad.
Nem ez az első alkalom, hogy négylábú asszisztens segíti a pszichológusok munkáját, korábban lovakat is használtak a terápiás alkalmakon. Szljepova azonban most először dolgozik terápiás kutyával. Mint mondta, sok szakirodalmat olvasott a terápiás kutyákról, segítenek a gyerekeknek a stressz és a szorongás csökkentésében és hozzájárulnak a lelki ellenállóképességhez.
Magyarország üdvözölte az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű EU-támogatást
Magyarország is kifejezte szolidaritását Ukrajnával a Párizsban kedden tartott nemzetközi konferencián, valamint üdvözölte az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű EU-támogatást - mondta a találkozót követően az MTI-nek a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.
Sztáray Péter sikeresnek nevezte a párizsi donorkonferenciát, amelyen 46 ország ajánlott fel pénzbeli és természetbeni hozzájárulást.
Cathérine Colonna francia külügyminiszter tájékoztatása szerint a találkozó résztvevői megközelítőleg egymilliárd eurónyi (411 milliárd forint) adományt ajánlottak fel.
"Nagyon szerteágazó az a támogatási csomag, amelyet Magyarország nyújt Ukrajnának a háború kezdete óta" - emlékeztetett Sztáray Péter, aki felszólalásában beszámolt arról, hogy Magyarország, milyen területeken biztosított eddig támogatásokat, és tervez a továbbiakban hozzájárulni ahhoz, hogy Ukrajnában a működőképességet fenn lehessen tartani, hogy a humanitárius nehézségeket enyhíteni lehessen, valamint hogy a gyerekek iskoláztatása biztosítva legyen laptopokkal, és az energiaellátás is szavatolva legyen. Ez utóbbi esetben Magyarország generátorokat ad Ukrajnának.
Az államtitkár azt is megemlítette, hogy sérült katonákat is fogad Magyarország, és ukrajnai gyerekeket is táboroztat, valamint fogadja és ellátja az érkező menekülteket. Megemlítette, hogy hazánk a gabonaszállítási projektben is részt vesz: 10 ezer tonna gabonát szállít Afrikába 3,5 millió dollár értékben.
Az államtitkár üdvözölte az előző napi döntést a 18 milliárd euró összegű EU-támogatásról, amelynek Magyarország is része. Jelezte, hogy az összeg egy részét az ukrajnai intézményrendszer megerősítésére, valamint a jogállami keretek javítására kell fordítani.
"Magyarország fontosnak tartja azt is, hogy a jogalkotás inkluzív mederbe terelődjön, azaz a társadalom minden rétegét segítse, beleértve a nemzeti kisebbségeket is. Ez számunkra egy prioritás, még a háborús időkben is, mégpedig azért, hogy a magyar nemzeti kisebbségi közösségnek a sorsa ne romoljon a korábbiakhoz képest" - mondta az államtitkár.
FSZB: több száz ukrán "nacionalistát" és háborús bűnöst fogtak el idén a határon
Több mint négyszáz ukrán "nacionalistát" és háborús bűnöst vettek őrizetbe a határon 2022-ben az orosz biztonsági szolgálatok - jelentette be Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Nemzeti Terrorellenes Bizottság és a Szövetségi Operatív Törzs keddi moszkvai együttes ülésén.
Elmondta, hogy az év folyamán 1026, terrorista tevékenységben részt vevő személy oroszországi beutazását sikerült megakadályozni. Tájékoztatott, hogy az ország határ menti régióiban jelentősen megnőtt a "terrorista megnyilvánulások" száma, ami egyfelől az ukrán különleges szolgálatok felforgató tevékenységével, másfelől pedig a nemzetközi terrorszervezetek titkos sejtjeinek létrehozására irányuló kísérletekkel függ össze.
Elmondása szerint Oroszországban idén 64 terrortámadást akadályoztak meg, és nemzetközi terrorszervezetek 68 titkos sejtjének tevékenységét számolták fel.
Bortnyikov szerint a hadműveleti területekkel határos vidékeken megnőtt az ukrán és nyugati szolgálatok felderítési és felforgató tevékenysége. Közölte, hogy több mint 3500 olyan internetes forrást blokkoltak, amelyek hamis információkat terjesztettek az Ukrajna ellen indított "különleges műveletről" és az orosz fegyveres erők tevékenységéről.
Alekszandr Bogomaz, az oroszországi Brjanszk megye kormányzója kedden Telegram-bejegyzésben közölte, hogy az orosz légvédelem az ukrán határtól mintegy 20-30 kilométerre található Klinci város felett lelőtt egy ukrán rakétát. A támadásnak nem voltak áldozatai.
Az Oroszország által elcsatolt területek több településéről, köztük Donyeckből jelentettek a helyi hatóságok kedden ukrán tüzérségi támadást. A területvédelmi parancsnokság szerint a donyecki régióban lévő Luhanszke községben három polgári lakos életét vesztette.
Gyenyisz Pusilin, az Oroszországhoz csatolt donyecki régió vezetője a Szolovjov LIVE médiacsatornának azt mondta, hogy a Donyeck elleni ukrán támadások még 2014-ben és 2015-ben sem voltak olyan intenzívek, mint most.
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a keddi hadijelentést ismertetve elmondta, hogy Kupjanszk irányában az orosz tüzérség csapásai több mint negyven ukrán katonát és külföldi "zsoldost" öltek meg, valamint két páncélozott harcjárművet és négy járművet tettek üzemképtelenné. Liman irányában az ukrán fegyveres erők sikertelen ellentámadások során több mint félszáz halottat és sebesültet, két gyalogsági harcjárművet, egy páncélozott járművet és három kisteherautót, Donyeck térségében több mint harminc katonát, négy páncélozott harcjárművet és három kisteherautót, a donyecki régió déli részén pedig mintegy ötven halottat és sebesültet, három páncélozott harcjárművet és három kisteherautót veszítettek.
Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a tábornok szerint hét ukrán vezetési pontra, 86 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 172 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy lőszerraktárt és egy sorozatvető-üteget. Az orosz légvédelem lelőtt két drónt, két HIMARS-rakétát, valamint egy HARM radarelhárító rakétát.
Az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta az orosz védelmi minisztérium szerint 343 repülőgépet, 183 helikoptert, 2655 drónt, 396 légvédelmi rakétarendszert, 7087 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 930 sorozatvetőt, 3684 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7582 különleges katonai járművet veszítettek. Az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Litvánia harmadszor is meghosszabbította a szükségállapotot a fehérorosz határon
Litvánia 2023. március 17-ig ismét meghosszabbította a litván-fehérorosz határ mentén érvényes szükségállapotot, miután a parlament jóváhagyta a kormány megfelelő döntését.
A különleges szabályok a határtérségre, valamint más határellenőrző pontokra, például repülőterekre és vasútállomásokra is érvényesek. Lehetővé teszik a hatóságok számára járművek és személyek megállítását és átkutatását a határövezetben, és a stratégiai objektumok és infrastruktúra védelmét is megerősítik.
Litvánia határos az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávéval, valamint a Moszkvával szövetséges Fehéroroszországgal. A balti ország a biztonsága elleni közvetlen fenyegetésnek tekinti Oroszország ukrajnai háborúját.
Ingrida Simonyte litván miniszterelnök a parlamentben azzal indokolta a szükségállapot meghosszabbítását, hogy a határhelyzet semmit sem javult, sőt romlott, és újabb orosz csapatok jelentek meg Fehéroroszországban.
A szükségállapotot az Ukrajna elleni orosz hadművelet február 24-i kezdete után azonnal életbe léptették, és azóta kétszer meghosszabbították. Míg kezdetben az ország teljes területén érvényben volt, a legutóbbi, szeptemberi meghosszabbítás után már csak a határ menti területekre és határellenőrzési pontokra korlátozódott.
A litván hatóságok 2021 novemberében hirdettek először szükségállapotot a határtérségben, miután több ezer migráns próbált meg illegálisan bejutni Fehéroroszországból az Európai Unióba.
Fehéroroszország harckészültség-ellenőrzést tart déli katonai egységeinél
Fehéroroszország előre be nem jelentett harckészültség-ellenőrzésbe kezdett déli katonai egységeinél Aljakszandr Lukasenka elnök, a fegyveres erők főparancsnoka utasítására - közölte kedden a védelmi minisztérium sajtóosztálya.
Aljakszandr Volfovics, a fehérorosz Biztonsági Tanács titkára a védelmi minisztérium által közzétett videoüzenetben arról beszélt, hogy ilyen ellenőrzéseket gyakorlatilag minden műveleti parancsnokságon végre fognak hajtani, de elsősorban azoknál, amelyeknek a helyzet elmérgesedése esetében elsőként kellene reagálniuk "a fehérorosz határon vagy az ország belsejében".
Valerij Revenka, a védelmi tárca nemzetközi katonai együttműködésért felelős részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy a harckészültség-ellenőrzés pusztán védelmi jellegű.
Német támogatás
Németország további 50 millió eurós téli segélyt hagy jóvá Kijev számára, miután Oroszország rakétatámadást intézett Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen - közölte Annalena Baerbock német külügyminiszter.
Baerbock elmondta, hogy Berlin azon dolgozik, hogy karácsonykor generátorokat, takarókat és fűtőanyagot szállítson Ukrajnának, mivel az oroszok által az energetikai létesítmények ellen intézett támadások miatt az ország számos részén áramhiány lépett fel.
"Nem hagyjuk", hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megtörje az ukrán népet - mondta újságíróknak egy párizsi konferencián.
Újabb brit szankciók
Az Egyesült Királyság újabb szankciócsomagot jelentett be az ukrán városok elleni rakétacsapásokban érintett orosz katonai parancsnokok, valamint a Kremlnek drónok gyártásában és szállításában részt vevő iráni üzletemberek ellen.
Orosz sajtó: az orosz hatóságok döntöttek az olajár-plafonra adott válaszról
Az orosz hatóságok döntöttek az orosz olaj árplafonjára adott válasz formájáról. A mechanizmust leíró elnöki rendelettervezetet elfogadták - jelentette a Vedomosti belső forrásokra hivatkozva.
A dokumentum a korlátozásokhoz csatlakozott országok szállításának megtagadását irányozza elő. Ennek értelmében tilos olajat eladni, ha a szerződésben olyan országot jelölnek meg, amely kedvezményezettként csatlakozott a plafonhoz. Ugyancsak nem exportálható nyersanyag, ha a szerződésben feltételként plafont határoznak meg, vagy a plafonnal megegyező referenciaárakat határoznak meg.
A rendelet feljogosítja az esetleges tranzakciós tilalmak megkerülésére is (kormányzati engedéllyel). A rendelet nem vonatkozik a december 5. előtt keletkezett kapcsolatokra. A dokumentum az aláírástól 2023. július 1-ig lesz érvényes, meghosszabbítási lehetőséggel.
Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin elnök szóvivője elmondta , hogy a válaszlehetőségek előkészítése és megvitatása folyamatban van, de a választott módszer később válik ismertté.
Ukrán vezérkar: drónok segítségével is megadhatják magukat az orosz katonák
Az ukrán vezérkar bejelentette kedden, hogy ezentúl az orosz hadsereg katonái ukrán drónok segítségével is megadhatják magukat, és videós instrukciót tett közzé ennek módjáról a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
A videót orosz nyelven rögzítették, hogy az orosz katonák számára érthető legyen - fűzte hozzá beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A vezérkar közölte: azért döntöttek kavdrodrónoknak erre a célra történő felhasználása mellett, hogy az orosz katonák számára a megadás biztonságosabb legyen.
Az útmutatás szerint a magukat megadni kívánó orosz katonáknak először is fel kell venniük a kapcsolatot az "élni akarok" elnevezésű internetes oldallal a Telegramon keresztül, ahol további utasításokat kapnak. Pontosan meghatározott időpontban kell a megadott helyszínre menniük. Amikor meglátják a drónt a megadott helyen, fel kell tartaniuk mindkét kezüket, ezzel jelezve, hogy készen állnak a további parancsok végrehajtására. Ezután a foglyoknak követniük kell a drónt, amely egy ember mozgási sebességével repül az ukrán fegyveres erők képviselőivel való találkozási pontig - tájékoztatott a vezérkar.
Közben Olekszandr Honcsarenko, a Donyeck megyei, stratégiai jelentőségű Kramatorszk polgármestere déltájban a Facebookon közzétette, hogy az orosz erők ismét csapást mértek a városra. A légiriadó helyi idő szerint délután fél kettőig tartott. További részletek egyelőre nem ismertek.
Pavlo Kirilenko, Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt kedden, hogy előző nap az orosz erők támadásai miatt három civil vesztette életét, és 16 sebesült meg a kelet-ukrajnai régióban.
Az Ukrajinszka Pravda megyei kormányzók beszámolóiból készített összefoglalójában azt írta, hogy hétfőn hat polgári személy halt meg, és több mint harminc sérült meg az orosz erők támadásai következtében.
Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy keddre virradó éjjel az orosz erők Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerekkel támadták meg a régióbeli Kupjanszk városát, hajnali 4-kor egy mentőautó tűz alá került, egy mentős megsebesült. Sérülését a helyszínen ellátták.
Az ukrán vezérkar adatai szerint az orosz hadseregnek az Ukrajnában elszenvedett embervesztesége mostanra meghaladta a 95 ezret. Az ukrán erők egyebek mellett megsemmisítettek eddig 1931 tüzérségi rendszert és 5930 páncélozott harcjárművet.
Kreml: szó sem lehet idei orosz csapatkivonásról
Szó sem lehet arról, hogy az orosz csapatokat az év vége előtt kivonják Ukrajnából, ez ellentmond a "realitásoknak" - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden újságíróknak.
Peszkov azzal kapcsolatban kapott kérdést erről a sajtótól, hogy Volodimor Zelenszkij ukrán elnök felvetette: Oroszország azzal bizonyíthatná képességét az agresszióról való lemondásról, hogy a karácsonyi időszakban megkezdi csapatainak kivonását Ukrajnából.
"Erről szó sem lehet" - mondta a Kreml szóvivője azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy Moszkva fontolóra vette-e az esetleges ukrajnai csapatkivonás 2022 vége előtti megkezdését.
"Az ukrán félnek figyelembe kell vennie az elmúlt időben kialakult realitásokat. Ezek arról szólnak, hogy az Oroszországi Föderációnak új alanyai lettek, amelyek az ezeken a területeken tartott népszavazások eredményeként jöttek létre" - tette hozzá.
Mint mondta, "ezen új realitások figyelembevétele nélkül lehetetlen bármilyen előrelépés".
Emmanuel Macron francia elnöknek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) "elérte" a nehéz- és könnyűfegyverzetek kivonását a zaporizzsjai atomerőműből, Peszkov emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök szavaira, miszerint a létesítményben nem voltak és nincsenek könnyűfegyverzetek, amit a NAÜ-nek az erőműben tartózkodó alkalmazottjai meg tudnak erősíteni. Közölte, hogy Moszkva folytatja az együttműködést az ügynökséggel.
Pletykának nevezte és a továbbiakban nem kívánta kommentálni azt a közösségi médiában elterjedt híresztelést, miszerint Putyin Valerij Geraszimov vezérkari főnök felmentésére készül. Cáfolta azt az értesülést, amely szerint az elnök december 27-én fog beszédet intézni az orosz szövetségi parlament két házához.
Ukrajna lassan kifogy az orosz gyártású légvédelmi rendszerekből
Fogynak az ukrán légvédelem gerincét adó S-300-as és Buk lőszerei és alkatrészei - számolt be minderről a Financial Times.
Az újság szerint Kijev problémája, hogy az Orosz Föderációban gyártott S-300-ashoz vagy Buk-hoz lehetetlen további lőszer beszerzése, és a világpiacon további elérhető készletek felkutatása is nehéz feladatnak bizonyult. Ugyanakkor Oroszország még mindig nagy arzenállal rendelkezik ballisztikus rakétákból – jegyzi meg az újság.
Financial Times hozzátette, hogy Kijev 30 Gepard légvédelmi önjáró löveget, valamint több modern IRIS-T légvédelmi rendszert és NASAMS légvédelmi rendszert kapott a Nyugattól. Eközben Jurij Ignat, az ukrán légierő parancsnokságának képviselője megjegyezte, hogy az országnak "több száz" ilyen fegyverre van szüksége a készletek kimerülése miatt.
Megállapodás a Zaporizzsjai atomerőműről
Emmanuel Macron francia elnök kedden közölte, hogy megállapodás született a nehézfegyverek eltávolításáról az ukrajnai Zaporizzsjai atomerőműből, és hogy tárgyalások folynak az ennek körülményeiről.
Sikerült megvédeni Csernobilt, és a célunk Zaporizzsja védelme. Az elkövetkező hetek döntő fontosságúak lesznek"
- mondta Macron, aki egy nemzetközi konferenciára érkezett, amelyet Franciaország rendez Párizsban, hogy sürgős segítséget nyújtson Ukrajnának a téli fagyos időjárás átvészeléséhez, miközben az orosz erők országszerte a polgári infrastruktúrát veszik célba - jelentette a Reuters.
Zelenszkij az európai országoktól kér segítséget az energiaválság leküzdéséhez
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte az európai országokat kedden, hogy segítsenek Ukrajnának leküzdeni az orosz támadások okozta energiaválságot, és megnevezte országa elsődleges szükségleteit.
Az államfő erről a "Szolidaritás az ukrán néppel" elnevezésű konferencián beszélt, szavait a Telegram csatornája közvetítette. Kifejtette, hogy a segítség nemcsak arra szolgál, hogy Ukrajna "túlélje a telet, hanem hogy egyértelműen bebizonyítsa minden antidemokratikus és Európa-ellenes erőnek, elsősorban Oroszországnak, hogy Európa megtanulta megelőzni a katasztrófákat és megvédeni saját embereit".
Ukrajnának - mint felsorolta - elsősorban transzformátorokra, valamint a nagyfeszültségű hálózatokra, a gázturbinák és a gázdugattyús erőművek helyreállítására szolgáló berendezésekre van szüksége. "Legalább az ukrajnai fűtési szezon végéig szükségünk van az európai energiarendszer sürgősségi támogatására. Mintegy kétmilliárd köbméter gáz vásárlásához van szükségünk támogatásra" - jelentette ki. Felszólította az Európai Uniót, hogy küldjön különleges szakértői küldöttségeket olyan létfontosságú energetikai infrastrukturális létesítményekbe, amelyek részt vesznek Ukrajna energiaellátásában, és amelyektől közvetlenül függ az egész európai térség stabilitása.
Ezen felül sürgette, hogy Ukrajna energiatakarékos LED-lámpák beszerzéséhez is kapjon támogatást. Kifejtette továbbá, hogy szükség van egy különleges állandó mechanizmusra az erőfeszítések összehangolása érdekében. "Ez lehetővé teszi, hogy időben és hatékonyan válaszoljunk az orosz energiaterror minden kihívására" - tette hozzá.
Herman Haluscsenko energetikai miniszter közben arról tájékoztatott, hogy az ország mind a kilenc atomerőművi blokkját, amelyeket az orosz rakétatámadások miatt üzemen kívül helyeztek, újra csatlakoztatták az ország elektromos hálózatára.
Az Ukrenerho áramszolgáltató társaság kedden arról tájékoztatott, hogy továbbra is jelentős áramhiány van az energiarendszerben, és a helyzetet az időjárási viszonyok is nehezítik. Kifejtette, hogy az időjárás romlása, az erős szél, fagy, a vezetékek jegesedése országszerte kedvezőtlenül befolyásolja a nagyfeszültségű és elosztó hálózatok állapotát, és jelentősen megnehezíti a javító csapatok munkáját.
"Az ország keleti részén az orosz megszállók ismét több területre lőttek, károkat okozva az energetikai infrastruktúra létesítményeiben. A javítási munkálatok az ukrán fegyveres erők engedélyét követően kezdődhetnek meg. Ezzel párhuzamosan sikerült újraéleszteni azokat a településeket a felszabadított területeken, amelyek egy része a teljes körű invázió kezdete óta áram nélkül maradt" - írta sajtóközleményében az Ukrenerho.
A britek újabb pusztító fegyvereket adnának az ukránoknak
Ben Wallace brit védelmi miniszter tegnap a brit parlamentben kijelentette, hogy ha Oroszország továbbra is polgári területeket céloz, akkor nyitottak lesznek arra, hogy nagy hatótávolságú rakétákat küldjenek Ukrajnába.
Wallace elmondta, hogy továbbra is vizsgálja a Kijevnek történő esetleges fegyverszállítás lehetőségét, hozzátéve, hogy Nagy-Britannia rendelkezik nagy hatótávolságú fegyverekkel, és ezeket biztosíthatja Ukrajnának.
Légiriadó Ukrajna-szerte
Ukrajna egész területéről, köztük a fővárosból, Kijevből is légiriadót jelentettek.
Az embereket arra kérik, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
Orosz válasz Zelenszkij békeajánlatára
Oroszország elutasította az ukrán elnök állítólagos háromlépcsős békejavaslatát. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Ukrajnának el kell fogadnia az új "realitásokat", köztük azt, hogy Oroszország ukrán területeket foglalt el.
Oroszország és Kína év végi tárgyalásokat tart
Vlagyimir Putyin ugyan nem tartja meg szokásos év végi beszédét, de kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel folytatott megbeszéléseken összegzi majd az évet.
Egy diplomáciai forrás a Vedomosztyi című orosz lapnak elmondta, hogy az orosz és a kínai vezető december végi beszélgetésre készül. A hírportál szerint a megbeszélésre valószínűleg nem személyesen, hanem videokonferencián kerül sor.
A hírek szerint a páros várhatóan megvitatja az év során történteket, valamint a legalább a következő öt évre vonatkozó politikákat. Idén már kétszer, februárban és szeptemberben tartottak személyes megbeszélést az államfők.
Az oroszok szerint Klintsy városát lőtték az ukránok
Alekszandr Bogomaz, Oroszország déli Brjanszki területének kormányzója Ukrajnát okolta a támadásért, és azt mondta, hogy nincsenek se áldozatok, se károk.
„Az orosz fegyveres erők légvédelmi rendszereinek munkája eredményeként a rakéta megsemmisült, egyes részei egy ipari övezet területét találták el” – mondta.
A közelben van egy orosz katonai bázis, amelyet feltehetően még júniusban talált el egy ukrán rakéta. Klintsyben mintegy 60 ezer ember él.
Meloni: jelenleg kevés esély van a tűzszünetre Ukrajnában
Az Európai Uniónak határozottabb szerepet kell játszania az ukrajnai háború megoldása érdekében Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint, aki a kijevi kormány támogatását hangsúlyozta a római képviselőházban az Európai Unió csúcstalálkozóját megelőző felszólalásában kedden.
Meloni úgy vélte, jelenleg nagyon korlátozott a lehetősége a tűzszünetnek, ennek ellenére Olaszország minden erőfeszítést megtesz a béke érdekében.
„Az ukrajnai konfliktus mindannyiunkat érint (...) Az Európai Uniónak ebben is meghatározóbb szerepet kell betöltenie az egész kontinens javára” – hangoztatta a miniszterelnök. Kifejtette, az uniónak egységesen kell támogatnia Ukrajnát az orosz agresszióval szemben, és segítenie kell Ukrajna európai csatlakozási folyamatát is.
Fotós: Fabio Frustaci / Forrás: MTI/EPA/ANSA
Giorgia Meloni szerint a „felületes békepropagandán túl” a tűzszünethez két feltétel szükséges, vagy az egyik fél megadja magát, vagy patthelyzet alakul ki a konfliktusban.
Meloni kormánya teljes támogatásáról biztosította Kijevet, hangsúlyozva, hogy az általa vezetett Olasz Testvérek (FdI) jobboldali párt ezzel kapcsolatos állásfoglalása ellenzékben és most kormányerőként is ugyanaz.
A szankciók „fájdalmasak a gazdaságunknak, de eredményesek: hatással vannak Oroszországra. Moszkva nagyobb árat kell, hogy fizessen, mint amekkorát Európa visel. Ezért kell figyelnünk az intézkedések hatását, főleg azokét, melyek az energiára vonatkoznak” – hangoztatta Meloni.
Az olasz miniszterelnök az Európai Unió erkölcsi kötelességének nevezte a háború okozta élelmiszerhiány elkerülését, ami Meloni szerint az európai biztonságot is veszélyezteti, ha az ellátási nehézségek instabilitáshoz vezetnek az afrikai országokban.
Giorgia Meloni elmondta, hogy Olaszország a háború kirobbanása óta 172 ezer menekültnek adott ideiglenes humanitárius tartózkodási engedélyt, többségükben nőknek és gyerekeknek.
Megerősítette, hogy Róma újabb fegyverszállítmányt küld Ukrajnába az év végéig, amely az ötödik lesz február óta.
A kormányfő az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek csütörtökön kezdődő találkozója előtt szólalt fel a római parlamentben. A Világbanktól és az Európai Bizottságtól Ukrajna újjáépítésére becsült 349 milliárd euróval kapcsolatban Giorgia Meloni úgy vélte, hogy az összeg a háború elhúzódásával csak emelkedni fog.
Hollandia egy ukrajnai különleges bíróságnak akar otthont adni
Wopke Hoekstra holland külügyminiszter Hágát javasolta egy ukrajnai „agresszióval foglalkozó bíróság” helyszínéül. Az Európai Bizottság november végén javasolta egy ukrajnai törvényszék létrehozását az ENSZ égisze alatt. Franciaország arról számolt be, hogy Európában már folyik a munka ebben a kérdésben.
Fotós: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Az orosz hadsereg Limanszkij, Zaporozsje, Artyomovszkij és Avdejevszkij irányában indult támadásba
Oroszország a Limanszkij, Artyomovszkij, Avdejevszkij és Zaporozsjei irányokban összpontosítja az offenzívát. A többi helyen az orosz fegyveres erők vagy védekeznek, vagy védekezésre készülnek, megerősítik pozícióikat.
Az orosz csapatok támadó hadműveleteket hajtottak végre több település területén: Novoszelovszkoje, Sztelmakhovka, Novoegorovka, Makeevka, Krasznopopovka és Belogorovka az LPR-ben; Verhnekamenskoje, Szoledar, Jakovlevka, Bakhmutskoje, Bakhmut, Kleshcheevka, Kurdyumovka, Majorsk, Avdeevka és Marinka a DPR-ben.
Herszon irányában az orosz csapatok parancsnoksága különálló egységeket váltogat.
A nap folyamán az orosz fegyveres erők hét rakétacsapást mértek, amelyek közül öt a Konsztantyinovkában lévő infrastruktúrát találta el, valamint 79 lövedéket lőttek ki az MLRS-ekből.
Továbbra is fennáll a kritikus infrastruktúra elleni rakétacsapások veszélye Ukrajna-szerte – derül ki az Ukrajna Fegyveres Erőinek vezérkarának jelentéséből.
Fehéroroszország előre be nem jelentett ellenőrzést indított csapatai harckészültségéről
„A tevékenységek átfogó jellegűek lesznek, a csapatoknak a lehető leghamarabb a kijelölt területekre kell vonulniuk, műszaki felszerelésüket és védelmüket kell megszervezniük, valamint hídátkelőket kell létesíteniük a Neman és a Berezina folyókon”
– közölte a fehérorosz védelmi minisztérium.
Hozzátették, hogy a katonai felszereléseket és a személyi állományt át fogják szállítani, és korlátozni fogják a közlekedést bizonyos közutakon.
Amerikai tisztviselők Oroszországról
Egy magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, Oroszország már 40 éves lőszereket is használ, amelyek meghibásodásának aránya magas. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő hétfőn azt mondta: „Oroszország 2023 elejére kimerítené lőszerkészleteit, ha nem kap utánpótlást külföldi beszállítóktól vagy nem nyúl a régebbi készletekhez”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök novemberben kijelentette, hogy az orosz hadsereg által használt fegyvereket modernizálni kell.
A háború során a nyugati szövetségesek számos fegyvert adtak át Kijevnek katonai segítségként. Csak a múlt hónapban az Egyesült Államok további 400 millió dolláros katonai segélyt engedélyezett Ukrajnának, beleértve a fegyvereket, lőszereket és légvédelmi felszereléseket.
Újabb 3-5 csapáshullámra számítanak
Az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak elegendő rakétája van ahhoz, hogy újabb három-öt csapáshullámot indítson az ország ellen. Vadim Szkibitszkij azt is állította, hogy Oroszország régi ukrán rakétákat használ Kijev ellen, és felvázolta azt a négy általános irányt, ahonnan Oroszország rakétákat indít Ukrajnába.
Fotós: Andrij Andrijenko / Forrás: MTI/AP
A Fehér Ház megpróbálja kiszabadítani Paul Whelant
A Fehér Ház közölte, hogy magas rangú amerikai tisztviselők ezen a héten orosz kollégáikkal tárgyalnak, hogy megvitassák
az Oroszországban bebörtönzött amerikai tengerészgyalogos, Paul Whelan ügyét.
Az Egyesült Államoknak korábban nem sikerült rávennie Oroszországot, hogy Whelant is vonják be a megállapodásba, amely Brittney Griner szabadon bocsátását eredményezte Viktor Bout elítélt orosz fegyverkereskedő elengedéséért cserébe.
A helyzetet ismerő forrás szerint
Oroszország el akarja érni Vadim Kraszikov, egy gyilkosságért Németországban életfogytiglani börtönbüntetését töltő orosz férfi szabadságát.
Paul Whelant 2018. december 28-án tartóztatták le egy moszkvai hotelszobában. Moszkvai tisztviselők azt állítják, hogy egy számítógépes memóriakártya volt nála, amely az orosz ügynökök listáját tartalmazza.
Az EU jóváhagyta az Ukrajnának szánt 18 milliárd euró összegű támogatást
Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára hitelfelvétel segítségével – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét beöltő Csehország unió mellé rendelt állandó képviselete Twitter-oldalán kedd hajnalban.
A tanácsi tájékoztatás szerint a támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.
A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható.
A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükséges 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.
A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként biztosítja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.
A hitelekre 10 éves türelmi idő fog vonatkozni. A kamatköltségek nagy részét a tagállamok fogják fedezni. A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják majd.
A jogalkotási csomag egy részét, a költségvetési rendelet módosítását az uniós pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) december 6-i ülése keretében már elfogadta – közölték.
Az orosz–ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.
A Donyeck több mint fele orosz kézen van
Egy magas rangú moszkvai tisztviselő azt állította, hogy a kelet-ukrajnai donyecki régió több mint 50 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll. Az úgynevezett Donyecki Népköztársaság egyike annak a négy ukrajnai régiónak, amelyet Moszkva sajátjának nyilvánított szeptemberben az Ukrajna és szövetségesei által jogszerűtlennek tartott népszavazást követően.
Mivel az elmúlt hetekben heves harcok dúltak a térségben, Donyeck orosz és ukrán ellenőrzés alatt álló részei nem tisztázottak.
Oroszország azt állította, hogy fokozatosan javítja pozícióit a régióban, és az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hétfőn azt mondta, hogy valószínűleg még mélyebb előrelépéseket tervez, de kétségbe vonja, hogy ez sikerül.
Fotós: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA
Segélyszállítmányok Amerikából
Körülbelül 13 millió dollár értékű elektromos berendezéseket szállítottak az Egyesült Államokból Ukrajnába. A segélycsomag része Washington azon törekvésének, hogy növelje Kijev energia-ellenálló képességét. Oroszország közelmúltbeli támadásai miatt több millió ember maradt sötétben és fűtés nélkül a nulla fok alatti hőmérséklet közepette.
Moszkva „szándékosan próbálja halálra fagyasztani az ukránokat a tél beköszöntével”
– mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő.
A héten várhatóan további két repülőgépnyi felszerelés indul az Egyesült Államokból.
Ukrán elnök: az ellenség felkészül, bármikor lecsaphat
Minden orosz támadás után teljes erőnkkel azon dolgozunk, hogy visszaállítsuk az energetikai rendszer működését, mennyire csak lehetséges. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajnába minél több felszerelést vigyünk, ami kompenzálni tudja a rakétatalálatok okozta károkat – mondta Zelenszkij. De mindannyiunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy Oroszország nem adta fel a taktikáját – folytatta.
„Minden szinten fel kell készülnünk minden ellenséges szándékra. És mindent megteszünk azért, hogy átvészeljük ezt a telet”
– mondta éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök.
Békecsúcsot és nagy hatótávú fegyvereket akar Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra buzdította a G7-csoport vezetőit, hogy támogassák azt az elképzelését, hogy télen egy különleges globális békecsúcsot hívnak össze. Zelenszkij ezen kívül további 2 milliárd köbméter földgázért, valamint nagy hatótávolságú fegyverekért, modern harckocsikért, tüzérségi egységekért és lövedékekért fordult a G7-országokhoz.
Fotós: Ukrán elnöki sajtószolgálat / Forrás: MTI/EPA
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon hétfőn 3863-an léptek be Magyarország területére, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 3061-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 136 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Vonattal 65 ember, köztük 20 gyermek érkezett hétfőn Budapestre az ukrajnai háború elől.
Patriot rakétákat kérnek az ukránok
Ukrajna felszólította a nyugati szövetségeseit, hogy szállítsanak Patriot rakétaütegeket és más modern légvédelmi rendszereket. A régóta hangoztatott ukrán kérést ezúttal Denisz Smihal miniszterelnök ismételte el a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésén.
Kijevnek sürgősen szüksége van 1 milliárd dollárra
Ukrajna miniszterelnöke azt mondta, országának egymilliárd dollárra van szüksége elektromos hálózatának és fűtési rendszerének helyreállításához. Denisz Smihal a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésén elhangzott beszédében azt mondta, hogy az elmúlt hetekben végrehajtott orosz légitámadások az ország kulcsfontosságú infrastrukturális létesítményeinek felét megrongálták.
„A fő prioritás most a túlélés szakasza – a kritikus infrastruktúra és az energiaszektor gyors helyreállítása, hogy átvészeljük a telet”
– mondta az ukrán kormányfő.
Az energiaszektor és a központi fűtési szektor legsürgősebb helyreállítási feladatainak becsült költsége 500-500 millió dollár.
Oroszország október óta szinte minden héten intézett rakéta- és dróntámadásokat Ukrajna energetikai létesítményei és más helyszínek ellen. A támadások nyomán ukránok milliói maradtak áram és fűtés nélkül és kénytelenek együtt élni a vészhelyzeti áramszünetekkel. A hétvégén csak Odesszában 1,5 millió embernél szakadt meg az áramszolgáltatás. Ideiglenesen a kikötőt is leállították.
Hárman haltak meg aknamentesítés közben
Az ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat három tűzszerész munkatársa halt meg a donyecki régióban aknamentesítés közben, az orvosok még két kollégájuk életéért küzdenek – jelentette be éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök. Volodimir Zelenszkij szerint a robbanás a Kramatorszk járásbeli Kostyantynivkában történt, az orosz taposóaknákkal, háromhuzalos aknákkal és fel nem robbant lövedékekkel leginkább szennyezett ukrán területen.
Február 24. óta csak az Állami Sürgősségi Szolgálat munkatársai több mint 300 ezer, a rendőrség technikusai több mint 180 ezer robbanó tárgyat távolítottak el, miközben az aknamentesítést más állami szolgálatok és a hadsereg is végzi.
„A globális képességek maximumát kell összegyűjtenünk az orosz aknaterror mielőbbi leküzdésére. Köszönettel tartozom az Állami Sürgősségi Szolgálat, a rendőrség és a katonaság minden hősies technikusának, akik aknamentesítést végeznek. Minden hatástalanított orosz akna, minden megsemmisített lövedék, minden észlelt és hatástalanított háromhuzalos akna embereink életét menti meg”
– mondta az ukrán elnök.
Két konferencia is kezdődik Ukrajnáról
Az ukrán kormányfő, az elnök felesége és több ukrán diplomata is Franciaországban van, hogy részt vegyenek az ország túléléséről és újjáépítéséről szóló konferenciákon. Szóba kerül majd, hogy a francia erők – mind az állam, mind a vállalkozások, a francia közösségek – hogyan tudják támogatni az Ukrajna helyreállítását célzó konkrét projekteket akár az energetikai szektor, a vállalkozások vagy épp az egészségügyi ellátás területén.
Ukrajna ismét a G7 csúcson
Ukrajna idén már ötödször vesz részt a gazdaságilag legfejlettebb országok vezetőinek csúcstalálkozóján. A G7-ek előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felvázolta a 2023-as ukrán terveket, egyben ürgette a partnerországokat, hogy továbbra is segítsék országát.
„Nagyon fontos, hogy az államunk támogatásának minden eleme megmaradjon, és ne veszítsen lendületéből. Ugyanilyen fontos új lépéseket tenni, amelyek megelőzik az orosz terrort”
– mondta az ukrán államfő.
