Az északi átkelőn át megérkezett a Gázai övezetbe az első segélyszállítmány

A Hezbollah közölte, hogy többtucatnyi rakétát lőtt ki izraeli állásokra

Az Irán által támogatott Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet pénteken közölte, hogy több tucat rakétát lőtt ki izraeli állásokra, állítása szerint válaszul a Dél-Libanonban végrehajtott támadásokra.

A Hezbollah szerint a rakétatámadás célpontja Zavara település volt a megszállva tartott területeken, válaszul az Aita es-Saab és et-Tajbeh falvak elleni korábbi izraeli légitámadásokra. Daniel Hagar, az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a Hezbollah bejelentését. A Dél-Libanonban végrehajtott izraeli légitámadások után mintegy negyven rakétát lőttek ki péntek este Dél-Libanonból Észak-Izrael felé, a rakéták szántóföldekre hullottak, senki sem sebesült meg - mondta a szóvivő.

A rakéták miatt több településen megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Az izraeli hadsereg közleménye szerint az izraeli légitámadások célpontjai a Hezbollah katonai objektumai voltak.

Pénteken a Hezbollah két, robbanószerrel megrakott drónja lépett Libanonból izraeli területre, ahol elfogták őket.

Menekültügyi ENSZ-főbiztos: súlyos konfliktust okozna a gázaiak tömeges menekülése Egyiptomba

Az a kilátás a Gázai övezet lakosai számára, hogy az izraeli hadsereg offenzívája elől tömegesen Egyiptomba kell menekülniük, egyrészt "kegyetlen dilemma" elé állítaná őket, másrészt végleg lehetetlenné tenné az izraeli-palesztin konfliktus megoldását - jelentette ki pénteken az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) vezetője.

Filippo Grandi közölte: "határozottan meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy elkerüljük a gázai lakosság elmenekülését".

 - tette hozzá Filippo Grandi a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva az UNHCR genfi székhelyén.

Körülbelül 5,6 millió menekült palesztin él Ciszjordániában, a Gázai övezetben, Jordániában, Libanonban, Szíriában és még sok más országban. Őket, illetve felmenőiket Izrael 1948-as megalakításakor űzték el földjükről. A palesztin menekültek ügye a mára háttérbe szorult közel-keleti megbékélési folyamat egyik legkényesebb kérdése. A palesztinok és az arab államok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy bármilyen békemegállapodás szülessen, annak keretében a menekülteknek és leszármazottaiknak jogot kell kapniuk a visszatérésre, Izrael azonban ezt mindig elutasította.

Izrael azon mostani terve, hogy a Gázai övezet déli részén lévő Rafah várost is megtámadja, ahol több mint egymillió palesztin menekült zsúfolódik már össze, heves bírálatot váltott ki szerte a világon. Még legközelebbi szövetségese, az Egyesült Államok is figyelmeztette Izraelt, hogy  általános elszigeteltségre számíthat, ha nem adja fel ezt a tervét.

"Ez a dilemma elfogadhatatlan, és a felelősség ennek a dilemmának az elkerüléséért ebben az esetben egyértelműen Izraelre, a Gázát megszállva tartó hatalomra hárul" - mondta.

Izrael szerint a Gázai övezetet kormányzó Hamásznak még négy zászlóalja, valamint ismeretlen számú magas rangú parancsoka van Rafahban.

Grandi közölte, hogy az UNHCR sátrakat és közszükségleti cikkeket, élelmet, gyógyszert, vizet tart készenlétben arra az esetre, ha a palesztinok megindulnának kifelé az övezetből, konzultál a térség országaival erről az eshetőségről, valamint azzal is számol, hogy a fegyveres konfliktus kiterjed.

Hangsúlyozta azonban, hogy ki kell zárni a "kegyetlen dilemmát", amely gyakorlatilag lezárná a valóban fontos megoldás, a végső béke felé vezető utat.

Az Egyesült Államok felülvizsgálta a Közel-Keleten állomásozó haderejének elhelyezkedését az iráni fenyegetés nyomán

Az Egyesült Államok felülvizsgálta a Közel-Keleten állomásozó katonai erejének elhelyezkedését az Irán által Izrael felé megfogalmazott fenyegetés miatt - mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője pénteken.

John Kirby egy újságíróknak tartott beszélgetésen - kérdésre válaszolva - úgy fogalmazott, hogy nem tagadja azokat a híreket, amelyek bizonyos katonai erősítésekről szólnak, és úgy fogalmazott, felelőtlenség lenne, ha az erők elhelyezkedését nem tekintenék át ebben a helyzetben, illetve bizonyos "kiigazítások" már történtek is.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs koordinátora közölte, hogy állandó egyeztetést folytatnak az izraeli féllel annak érdekében, hogy biztosíthassák, Izrael képes megvédeni magát egy ilyen jellegű támadással szemben. John Kirby arról is beszámolt, hogy az amerikai Középső Parancsnokságot vezető Michael Kurilla tábornok Izraelben tartózkodik, ahol közvetlenül folytat tárgyalásokat.

A szóvivő a sajtóbeszélgetésen előrelépésként értékelte, hogy az elmúlt napokban már összesen több mint 1000 segélyszállító kamion jutott be a Gázai övezetbe, és kijelentette, hogy az izraeli fél tartotta magát vállalásához az újabb átkelők megnyitásában. A fehér házi illetékes elismerte, hogy a szállítmányok övezeten belüli elosztását illetően nincsenek biztos információk.

Az amerikai-japán-Fülöp-szigeteki állam- és kormányfői találkozó nyomán megfogalmazott a kínai bírálattal kapcsolatban John Kirby azt mondta, hogy a washingtoni tárgyalás nem irányult egyetlen más ország ellen sem, hanem arról szólt, hogy új lendületet adjanak már létező szövetségesi kapcsolatoknak. Megjegyezte, hogy a Kínai Népköztársaságnak nincs oka arra, hogy bármilyen fenyegetésként tekintsen arra, hogy három szövetséges közös kihívásokról tárgyal, valamint próbál kölcsönösen kihasználható lehetőségeket keresni.

Csütörtökön a kínai külügyminisztérium szóvivője úgy nyilatkozott, hogy senki nem sértheti meg Kína szuverenitását, tengeri jogait és érdekeit.

ENSZ-koordinátor: nőtt a vízben terjedő megbetegedések száma a Gázai övezetben

A szennyezett víz és az emelkedő hőmérséklet miatt egyre nő a víz által terjedő betegségek száma a Gázai övezetben - derült ki az ENSZ palesztin területekért felelős humanitárius koordinátorának pénteki interjújából.

Kiemelte: sürgősen tervet kell készíteni arra, hogy a nyári hónapokban miként látják el vízzel az övezet túlzsúfolt részeit.

A gázai fegyveres konfliktus októberi kezdete óta a WHO több mint 345 ezer hasmenéses megbetegedést regisztrált az övezetben, köztük 105 ezret öt év alatti gyerekeknél.

McGoldrick kitért arra is, hogy a Gázai övezetben tevékenykedő humanitárius aktivisták biztonsága nem javult azt követően sem, hogy az izraeli hadsereg a hónap elején halálos áldozatokkal is járó támadást intézett a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet segélykonvoja ellen.

A koordinátor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az övezeten belül a segélymunkások továbbra sem használhatnak semmiféle kommunikációs rendszert, köztük mobiltelefont sem, a hadsereg ugyanis attól tart, hogy az ilyen eszközök könnyen a térséget ellenőrző, szélsőséges Hamász szervezet fegyvereseihez jutnának.

Emellett ismét felszólította az izraeli hatóságokat, tegyenek többet a helyszínen dolgozó segélymunkások biztonságáért. Elmondta, hogy Izraelt arra is felszólította: létesítsen forródrótot, melyen a Gázában lévő segélymunkások közvetlenül kommunikálhatnak a hadsereggel, ám mindmáig nem kapott választ a kérésre.

Az EU szankciókkal sújtja a Hamászt az Izrael elleni támadás során elkövetett szexuális erőszak miatt

Az európai uniós tagállamok kormányainak képviselőit tömörítő Tanács pénteken szankciókat rendelt el a Hamász és az Iszlám Dzsihád palesztin szervezetek fegyveres szárnyai ellen az Izrael elleni október 7-i terrortámadások során "széles körben elkövetett" szexuális erőszak miatt.

A szankciórendszerben bejegyzettekre vagyonbefagyasztás vonatkozik, és tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy gazdasági forrásokat biztosítani. A felsorolt természetes személyekre ezenfelül az EU-ba való beutazási tilalom is vonatkozik.

A Hamász október 7-i, Izrael elleni példátlan terrortámadása izraeli adatok szerint 1170 ember, többségében civilek halálát okozta, és a gázai fegyveres konfliktus kirobbanásához vezetett. Az EU szerint a Hamász harcosai által elkövetett visszaélések között "kiskorúak megerőszakolása és ezt követő meggyilkolása, holttestek, valamint a nemi szervek megcsonkítása" is szerepel. Izrael megtorló offenzívája a gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 33 ezer ember halálát okozta a térségben.

Az északi átkelőn át megérkezett a Gázai övezetbe az első segélyszállítmány

A Gázai övezet északi részébe megérkezett az első olyan segélyszállító konvoj, amely az új, északi átkelőhelyen lépett be az övezetbe - jelentette be pénteken az izraeli hadsereg szóvivője.

A szóvivő szerint az északról bejutó segélyszállítmányokat is előbb az övezet déli határán található Kerem Salom-i átkelőnél vizsgálják át az izraeli hatóságok.

A közleményből nem derül ki, hogy ezúttal hány teherautónyi szállítmányról van szó.

A palesztin övezetben kezdett hadműveletének első hónapjaiban Izrael csak az egyiptomi határnál lévő rafahi átkelő használatát engedte meg, amelyen Egyiptomból léphettek be az átvizsgált áruk. Később nemzetközi nyomásra megnyitották a Kerem Salom-i átkelőt szintén az övezet déli határánál, amelyen át közvetlenül Izraelből történt a segélyszállítás.

A jeruzsálemi amerikai nagykövetség figyelmeztette alkalmazottait és családjaikat egy lehetséges iráni támadás miatt

Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége pénteken figyelmeztette alkalmazottait és családjaikat, hogy ne hagyják el Tel-Avivot és környékét, Jeruzsálem és Beér-Seva határát, miután Irán megtorlással fenyegetődzik a damaszkuszi konzulátusa ellen elkövetett légicsapás miatt.

Irán ezen a héten több alkalommal is nyilvánosan megtorlással fenyegetőzött az április 1-jén Szíria fővárosában, Damaszkuszban történt, és Izraelnek tulajdonított, Irán konzulátusa ellen végrehajtott légicsapásért, amelyben vezető iráni katonatisztek vesztették életüket, köztük az Iszlám Forradalmi Gárda elit Kudsz hadtestének magas rangú tagja.

Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin telefonon beszélt Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel, és hangsúlyozta neki az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy megvédje Izraelt Irántól és a térségben működő képviselőitől. Austin hozzátette, hogy Izrael teljes mértékben számíthat a támogatásra az Egyesült Államoktól a potenciális iráni támadás elleni védekezésben.

Ugyanakkor az amerikai védelmi miniszter bírálta is Izraelt, mert nem értesítette előre a készülő damaszkuszi támadásról. A Pentagon szerint az előzetes információ a védelmi rendszerek megerősítéséhez vezetett volna, és Izraelt is segítené. Az izraeli légicsapás növelte a Közel-Keleten állomásozó amerikai erőkre leselkedő kockázatokat, következményei vannak az amerikai erőkre és az Egyesült Államok érdekeire a térségben, és Izraelnek ezért is közölnie kellett volna szándékát amerikai szövetségesével. Izrael hivatalosan nem ismerte el, hogy ő hajtotta végre a damaszkuszi támadást.

Az amerikai hírszerzés szerint napokon belül „valószínűleg Izrael területe ellen” irányul a csapás, és nem Izrael külföldi képviseletei ellen. Az iráni Forradalmi Gárda a hét elején számos lehetőséget kínált Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hamenei ajatollahnak. Az egyik forgatókönyv Izrael elleni közvetlen támadás volt közepes hatótávolságú rakétákkal. Hamenei az amerikai jelentés szerint még nem döntött, mert attól tart, hogy a közvetlen támadást követően Izrael nagyszabású ellentámadást indít az iráni infrastruktúra ellen.

Hamász: a túszok sorsát csak tűzszünet ideje alatt lehet tisztázni

 A tavaly októberben túszul ejtett izraeliek sorsát csak tűzszünet ideje alatt lehet tisztázni – közölte a túszokat a Gázai övezetben fogva tartó Hamász palesztin iszlamista szervezet egy magas rangú tisztségviselője pénteken a Telegramon.

 – írta Bászim Naím közleményében. Hozzátette, hogy

 Megjegyezte azt is, hogy egyesek közülük „a romok alá” kerültek a háborúban megölt palesztinokkal együtt.

Naím azokra az újságírói kérdésekre válaszolt, amelyek azt firtatták, hogy a Hamász valóban azért utasította-e vissza az Egyesült Államok által nemrég előterjesztett kompromisszumos javaslatot, mert nem lett volna képes szabadon engedni negyven túszt a háromlépcsős megállapodás első fázisában. Sajtóértesülések szerint a javaslat értelmében az első fázisban a Hamásznak nőket, 50 év feletti férfiakat és sürgős orvosi kezelésre szorulókat kellene elengednie. A tárgyalások legutóbbi fordulóján azonban a palesztin szervezet azt közölte, nem tud kiállítani negyven olyan túszt, aki ezen kategóriák valamelyikébe beletartozna, és emiatt felmerült, félő, hogy a jelenlegi becsléseknél akár sokkal több izraeli túsz is meghalhatott már. Izrael korábban azt feltételezte, hogy a mintegy 130 elrabolt izraeliből csak kevesebb mint 100 lehet ma is életben a Gázai övezetben.

Sajtóértesülések szerint az amerikai kompromisszumos javaslatot William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója mutatta be vasárnap a kairói tárgyalásokon. Az elképzelés szerint egy hathetes tűzszünet ideje alatt a Hamász elengedne 40 túszt cserébe 900 palesztin – köztük 100, izraeliek ellen elkövetett gyilkosság miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt – fogoly szabadságáért. 

A Hamász ragaszkodik ahhoz, hogy tartós tűzszünetet kössenek, és az izraeli hadsereg teljesen vonuljon ki az övezetből. Az izraeli kormány azonban ideiglenes tűzszünetben gondolkodik, és a jelek szerint nyitva tartja annak lehetőségét, hogy egy határozott idejű fegyvernyugvás után folytassa a hadműveleteket. A két fél nem közvetlenül, hanem amerikai, katari és egyiptomi közvetítők útján tárgyal egymással.

Az amerikai csapatok húszi rakétát semmisítettek meg

Az Egyesült Államok hadserege sikeresen megsemmisített egy, a húszik által uralt jemeni területről kilőtt hajó elleni ballisztikus rakétát – jelentette az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) csütörtökön.

A CENTCOM közleményében úgy fogalmazott, hogy sem amerikai, sem koalíciós, sem kereskedőhajók esetében sem érkezett jelentés személyi sérülésről vagy károkról.

Washington decemberben nemzetközi koalíciót hozott létre a tengeri forgalom védelmére, de egyelőre nem sikerült megállítani a támadásokat, amelyeket a húszik Izrael gázai övezeti háborújára hivatkozva követnek el.

A csütörtöki eseményekről itt olvashat: