Útmutató családi házak megfelelő szigeteléséhez

A családi házak szigetelésével jelentősen csökkenthetjük a rezsiköltséget, a háztartásunkból a légtérbe áramló károsanyag mennyiségét és növelhetjük az épület komfortját, valamint az ingatlan értékét. De nem mindegy, hogy mit mivel és milyen technológiával szigetelünk. Van olyan szigetelési módszer, amit akár magunk is elvégezhetünk, de a komolyabb szakmai kihívásokat bízzuk szakemberre! Attól függetlenül, hogy mi kivitelezzük a szigetelést vagy egy brigádot hívunk, nem árt tisztában lenni bizonyos hibákkal, megoldásokkal.

Mikor melyik födémszigetelési módszert válasszuk?

A födém szigetelésére többféle módszer is adódik. A módszerek kiválasztása függ a födém alapanyagától, szerkezetétől. Ha van egy sima betonfödémünk, akkor a megfelelő vastagságú, hagyományos kiszerelésű (lap vagy bála) kőzetgyapotot, üveggyapotot egyszerűen kigörgetjük, egymásra pakoljuk a padláson. Azonban itt is figyelni kell arra, hogy a rétegrend és a vastagság jó legyen, különben hőhidakra, nedvesedésre, penészedésre kell számítanunk.

Ha sok a beugró, cikk-cakk a padláson vagy a gépészeti vezetékek bonyolult sokasága hálózza be a födémet, esetleg hagyományos fafödémünk van, akkor érdemes a legmodernebb fújható szigetelést választani. Ebben az esetben a megfelelő előkészítés után hívjunk szakembert, és jó eséllyel egy nap alatt el is végzik a födém szigetelését. A fújható szigetelés előnye, hogy hamar elkészül, a födémet télen-nyáron, akár csapadékban is le lehet vele szigetelni, nem keletkezik utána hulladék, megtartja a formáját, nem zuhan össze, tűzálló, környezetbarát és az egészségre sem káros, csökkenti a CO2-kibocsátást. Nem tartalmaz rágcsáló irtó vegyszereket, sem gombamentesítőt, sem égéskésleltetőt. Nem jöhet létre penészedés, a párát átereszti, a nedvesség nem áll meg a tetőtér szigetelésben

És van még néhány pozitív tulajdonsága: víztaszító, hidrofobizált, víztaszító anyaggal kezelt, nem szívja magába a nedvességet, párát, nagy páraáteresztő képességgel rendelkezik.

Mivel nem érzékeny a hőingadozásra, nem mozdul el, nem vetemedik meg, a szigetelőanyag nem megy össze, nem alakulnak ki hőhidak. Jó légáteresztő képessége van, vagyis nem dunsztoljuk be az épületet, a házunk fog tudni “lélegezni”. Emellett jó hangszigetelő adottsága is van. A víztartó képessége viszont kiemelkedően magas, ezért tetőszigetelés esetén sem árt neki az állandó, áztató víz. A befújható kőzetgyapot A1-es, nem éghető tűzvédelmi kategóriába tartozik.

Mi a helyzet a homlokzati szigeteléssel?

A homlokzati szigetelésnek is van néhány alapvetően fontos szabálya. Az első, hogy megfelelő módon elő kell készíteni a házat a szigeteléshez. Vagyis fel kell mérni, hogy milyen állapotban van a vakolat, a falazat, milyen a kávák kialakítása, hogyan fogjuk megoldani a nyílászárók körüli szigetelést, külön figyelmet kell szentelni a szerkezeti elemek találkozásának. Főként a homlokzat és a födém találkozásánál szokták elfelejteni a kevésbé képzett szakik a szigetelés összedolgozását, aminek eredményeként hőhidak jönnek létre a frissen szigetelt épületben. 

Az is előfordul, hogy a megrendelő 15 centi vastag szigetelőanyag mellett dönt, de a kivitelező meggyőzi, hogy jó lesz az 5 esetleg 10 centis xps lapokkal. Ez azért baj, mert a szigetelőanyagnál kifejezetten fontos a megfelelő vastagság, kevésbé lesz hatékony egy 5 centis hungarocell a 15 centisnél. Utólag már késő bánat, még egy réteg szigetelőanyag felhelyezése költséges, és sok a hibalehetőség is. 

A megfelelő vastagság mellett az is fontos, hogy ne barkácsoljunk össze különböző vastagságú, minőségű szigetelőanyagokat, mert újabb lehetőséget biztosítunk a hőhídnak, nedvesedésnek, penészedésnek. Sőt, akár a felragasztgatott szigetelőanyag is leeshet, ha rosszul dolgozták el alatta a ragasztót, vizesedés alakult ki stb.

Milyen anyaggal dolgozzunk?

A tetőtér, a tető vagy a födém szigetelésénél a kőzetgyapot és az üveggyapot a legalkalmasabb anyag. Ezeket a szigetelőket fújható formában is használhatjuk. Az üveggyapot termékek fő alapanyaga az üvegtörmelék, azaz a síküveggyárak melléktermékei. Ehhez még nagy mennyiségben kerül kvarchomok, amely bolygónkon a leggyorsabban megújuló nyersanyagok egyike. Az üveggyapotok kiváló tűzvédelmi tulajdonságokkal is rendelkeznek. Az üveggyapot és a kőzetgyapot szigetelés télen is és nyáron is kiválóan védi otthonunkat a szélsőséges időjárástól. Nyáron megakadályozza az épület felmelegedését, így kevesebbet kell használni a klímát és a ventilátort, télen pedig megőrzi a hőt, nem szükséges, hogy állandóan menjen a fűtés.

Homlokzati szigetelésnél érdemes az xps lapokat vagy grafitos polisztirollapokat használni. Ez a szigetelőanyag előhabosított polisztirolgyöngyből készítik. Elsősorban homlokzati hőszigeteléseknél nagyon elterjedt, mivel könnyen lehet vele dolgozni és költséghatékony módszer. Ragasztással és dűbelezéssel rögzítik a homlokzatra. A lábazati szigeteléseknél egy erősített, a nedvességnek ellenállóbb polisztirol lapokat alkalmaznak. Megfelelően kivitelezett rendszer esetén hosszú élettartamra számíthatunk. Előnyei: jól hőszigetel, kicsi a súlya, egyszerűen szállítható, könnyen formázható, egyszerű a beépítése, költséghatékony megoldásnak számít, szinte valamennyi falszerkezetre alkalmazható, terhelhető és lépésálló kivitelben is elérhető. 

A grafitos polisztirol hőszigetelések jobban szigetelnek mint a hagyományos fehér hungarocell szigetelőanyagok. Hasonlítanak a sima, fehér polisztirol szigetelőanyaghoz, de ugyanabban a vastagságban mintegy 20%-kal jobb hőszigetelő képességgel bírnak. Főleg homlokzati szigeteléshez használják.

Mikor érdemes hozzáfogni a kivitelezéshez?

A padlásszigetelést bármikor elvégezhetjük, a tetőszigetelést is, ha belülről hozzá lehet férni a tetőhöz. Az aljzati és a homlokzati szigeteléssel már más a helyzet, figyelemmel kell lenni a ragasztóanyagok száradási hőmérsékletére. Amikor ütemezzük a munkafolyamatokat, csoportosíthatjuk télre a padlásszigetelést, födémszigetelést, tavaszra a homlokzati, lábazati szigetelést.