Jó reggelt!

Csicseregnek, végre csicseregnek. Élni jó, tavasz van, vagy legalábbis kikeletet idéző télvég. Ránéztem az előrejelzésre, most már tavaszias marad az idő, elmúlt a tél, és én szárnyakat kapok. Lesegetem a kertet, hol viselte meg a zimankó a füvet, mit kell metszenem, hova tegyem a leandert, ha kihozom a garázsból. És kihasználom egészséges kedvemet és cselekszem. Elintézem halogatott dolgaim, döntést hozok a tologatott ügyekben, felhívom, akit rég fel kellett volna. Kihasználom, hogy erőre kapok, hogy egészséges lelki jókedvet ad a tavasz, a csicsergés, a napfény. És ezeket a döntéseimet sosem bánom meg. Tavaszi nagytakarítás ez, a szőnyeg alatti kosz összesepregetése. Ráadásul madárdalra.