Márciusban indulhat a próbaüzem

Tiszabőn a végéhez közeledik a munka

Tiszaroff és Tiszagyenda mellett Tiszabő is részese a Vásárhelyi-terv támogatásával megvalósuló beruházásnak. A községben az első ütem 340 millió forintos forrásából lassan befejezik a belvizet elvezető csatornahálózat kiépítését. A most rendelkezésre álló 74 millió forintot egy belvíztározó tó kialakítására, valamint a település úthálózatának fejlesztésére fordítják.

A két településen a Vásárhelyi-terv biztosította lakossági jóléti szolgáltatások keretében, 100 százalékos állami támogatással kezdődött a csatornahálózat és a szennyvíztisztítómű kiépítése, utóbbi Tiszabura szennyvizét is befogadja majd. — Az első ütem megvalósításakor gondot okozott, hogy az előző önkormányzat által tett téves jognyilatkozat folytán nem igényelhettük vissza az áfát, így 200 millió forint került ki a rendszerből. Ez a jognyilatkozat egyébként minden szűrőn átment — idézte fel a korábban történteket a gesztortelepülés, Tiszaroff polgármestere. Kamarás Zsolt hozzátette: szerencsére sikerült a kivitelezővel és a fejlesztési tanáccsal megegyezésre jutni a műszaki tartalom csökkentésében,  a korábban elveszített forrásra   pedig gyógyír a most rendelkezésre álló 105 millió forint, amelynek felhasználásával körülbelül 1200-1500 méternyi csatorna épülhet meg, ezzel Roffon elérik a 65, Tiszagyendán pedig a 60 százalékos lefedettséget.
A szennyvíztisztítómű és a csatornahálózat próbaüzeme a tervek szerint jövő év márciusában indul. A munka azonban nem áll le, mivel Tiszaroff és Tiszagyenda közösen kíván pályázni a Környezet és Energia Operatív Program támogatására mintegy 500 millió forint értékben. Ennyi pénz kell ahhoz, hogy a két településen valamennyi lakás rácsatlakozhasson a szennyvízhálózatra. A korábbi pályázattal ellentétben ehhez már önerőre is szükség van. Az elképzelések szerint a most készülő beruházás üzemeltetését koncesszióba adnák, a koncessziós díjat pedig a pályázati önerőre fordítanák - vázolta a jövőbeni elképzeléseket Tiszaroff első embere.
Kamarás Zsolt hangsúlyozta, hogy a Vásárhelyi-terv megvalósításának 25 évre történő eltolásáról szóló közelmúltbeli hírek komoly gondot okoznak, mert ezzel a vésztározók kijelölésekor beígért, úgynevezett lakossági jóléti szolgáltatásoknak csak egy része valósul meg. — Abban, hogy itt szinte lakossági ellenállás nélkül történhetett meg a vésztározó területének kijelölése, az ottani földek átminősítése, a nyomvonalak kisajátítása, nagy szerepet játszott ez az ígérvény. Ma azonban már egyáltalán nem beszélünk a tájgazdálkodásról, a vidék megtartó erejének  erősítéséről, amitől teljes lenne a Vásárhelyi-terv. Úgy gondolom, hogy az az egy-két tájgazdálkodási szaktanácsadás, amit ez ügyben itt tartottak, cseppet sem kielégítő. Ma már nem beszélünk az anyagkinyerő helyek utóhasznosításáról sem, ami további gazdálkodási, turisztikai, sportolási lehetőségeket rejthetne magában. A polgármester szerint nem állja meg a helyét az a kormányzati érvelés, hogy túlzottak lettek volna Vásárhelyi-tervvel kapcsolatos társadalmi elvárások, ezeket ugyanis nem a települések fogalmazták meg.

-->