Milyen verset írhat egy közgazdász poéta a gazdasági válságról?

Napharang címmel válogatott és új verseket is tartalmazó kötettel jelentkezett Báger Gusztáv József Attila-díjas költő, egyetemi tanár, közgazdász.

Az idén 80. születésnapját ünneplő szerző az MTI-nek elmondta: a Széphalom Könyvműhely gondozásában megjelent 236 oldalas kötet három nagyobb egységre tagozódik. Az elsőben az 1995 és 2005 között, a másodikban a 2005 és 2015 között, a harmadik ciklusban a 2015 óta írt verseiből nyújt válogatást úgy, hogy az összes eddig megjelent új verseket tartalmazó kötetéből szerepelnek benne költemények.

A Napharang összesen mintegy 300 válogatott és 50 új, kötetben eddig nem publikált költeményt tartalmaz – hangsúlyozta Báger Gusztáv, aki felidézte: az első, 1995 és 2005 közötti időszakban a kísérletezésre helyezte a hangsúlyt, rövid, modern „rácsverseket” írt, amelyek egyértelműen ki nem mondott üzenetét az olvasónak kellett kitöltenie a saját fantáziájával.

A költő részt vett az idei Versmaratonon, ahol újabb műveiből olvasott fel a közönségnek. Az erről készült felvételt bárki visszanézheti a Médiaklikk oldalán.

Báger Gusztáv: Inga
Kezdetét veszi a vég, s a mindenség részekre szakad.
Az ember elindul egy vonattal,
elképzeli, hogy megérkezik, lepakolja a cuccát,
találkozik a megbeszélt célszeméllyel.
Majd nem is gondolja tovább.
Lesz, ahogy lesz. Hiszen szabad.
Mióta a befejezés áll a középpontban,
a kezdet mélyen hallgat.
Pedig nagyon akar utazni. A tervei jók.
Nagy fordulat előtt áll, azt hiszi.
Új életet akar kezdeni.
Ez a megfelelő pillanat.
A vég az ünnepelt hős, mióta nincs igazi kezdet.
Belefog az utazásba, elbólint,
s mire felébred, aggályokkal terhes a fülke.
Sapkás parasztok, föld-, és silószagú lányok,
színes bőrű, vidám diákok s egy vasutas,
ki már halálra unta az utazást.
Mióta nincs befejezés, elmenőben a kezdet.
Alig várja, hogy visszatérjen.
Nem tudott disztingválni
– ahogy régi énje mondaná.
Aztán megérkezik,
s az első ellenvonattal rögtön hazahúz.

Báger Gusztáv úgy folytatta: a következő 10 év verstermésében a korábbinál erőteljesebben fordult a közéleti témák felé, a 2008-2009-es gazdasági válság okainak, hatásainak elemzése, megközelítése fontos szerepet kapott az ebben az időszakban írt költeményeiben, így a 2009-ben megjelent, közéleti verseit tartalmazó Hidegfront című kötetben is. Ugyancsak sokat foglalkozott az emberek közti párbeszéd, a férfi-női viszony témájával, például a 2013-as Mondtam-e? című kötetben.

2015-től kezdve, miközben a közéletiségtől sem fordult el teljesen, az emberi sorskérdések, a belső lelki-szellemi mozgások váltak a leghangsúlyosabb elemmé költészetében, életfilozófiai kérdésekkel foglalkozik a 2017-es Nézi, ahogy nézem című kötete is – emelte ki Báger Gusztáv, akinek szakmai, tudományos munkái mellett a Napharanggal együtt 20 verseskötete jelent meg magyarul, több válogatáskötetét külföldön is kiadták.

Báger Gusztáv költő dedikálja Találgatom, mit üzensz című verseskötetét a 87. Ünnepi Könyvhéten a budapesti Vörösmarty téren 2016. június 9-én.

Fotó: Bruzák Noémi / MTI

A szerző kitért arra is: amióta 2012-ben elnyerte a József Attila-díjat, bátran nevezi magát egyszerre költőnek és közgazdásznak. 2015 óta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagja, mint fogalmazott, nagy megtiszteltetés számára, hogy szakmailag és versben is tudja követni a közélet alakulását. A két szakma számára teljesen átjárja egymást, nem annyira egymás mellett futó vágányként, mint inkább tökéletesen átjárható terepként jellemezte a versírást és a gyakorló közgazdász hivatást.

„A kettő együtt jelenti nekem a teljes életet”

– hangsúlyozta Báger Gusztáv.

Báger Gusztáv közgazdász, költő, a közgazdaságtudomány kandidátusa (1971), habilitált (2000), az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete főigazgatója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára, 2015. július 7-től a Monetáris Tanács tagja. Fiatalemberként lírikusnak indult, Juhász Ferenc és Kalász Márton felfedezettjeként. Aztán igen hosszú szünet következett, majd az érett férfikorban szerencsés visszatalálás a költészethez. Erre Géher István bátorította, első kötete megjelenésekor pedig Tandori Dezső írt róla elismeréssel. Azóta rendszeresen publikál, szinte minden évben kijön egy, néha két verseskötete.
Kabdebó Lóránt irodalomtörténész írja róla: „Verse középpontjában rendszerint a versíró áll: élete múlandóságával. Az EGY megjelenési formája a pillanatba zártan, vissza és előre keresve az időben, amelyet a térben lezajlott emlékképei jelenítenek meg a versben.”
(Médiaklikk)