Módosították a vádat, csökkentették a károkozást Bróker Marcsi ügyében

Mint arról írtunk, a vádemelés után mintegy négy és fél év elteltével várhatóan első fokú ítélet születhet a Kun-Mediátor perben. Dr. Nádor Zoltán bíró január 7-ét jelölte ki a határozat meghozatalára. 

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 2017. június 9-én 767 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, kétrendbeli sikkasztás és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat a vádlottal szemben. A vádirat szerint a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező képviselőjeként az ügyfeleit tévedésbe ejtve a cég 15 éves működése alatt összesen 12 milliárd forintot meghaladó kárt okozott.

A Szolnoki Törvényszék sajtóosztályának tájékoztatása szerint a vádhatóság képviselője a közelmúltban megtartott perbeszédében végül összesen 430 rendbeli csalás, egyrendbeli jogosulatlan pénzügyi tevékenység, egyrendbeli sikkasztás és ötrendbeli számvitel rendje megsértésének bűntette miatt indítványozta a vádlott bűnösségének megállapítását.

Az okozott kár összegét pedig 10 milliárd 800 millió forintot meghaladó összegre módosította, amelyből a vádlott által vissza nem térített összeg mintegy 4 milliárd 700 millió forint.

A sajtóosztály kiemelte, hogy a vádemelés óta eltelt négy és fél év a laikus számára hosszú időnek tűnhet. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy az ügyészség az 1700 oldalas vádiratban 234 tanú kihallgatására és további csaknem 500 tanú nyomozás során tett vallomásának felolvasására tett indítványt, a nyomozati iratok terjedelme meghaladta a 60 ezer oldalt, és a törvényszéknek igen széleskörű bizonyítási eljárást kellett lefolytatnia. 

Az ügy összetettsége és a gigászi terjedelmű iratanyag mellett a járványhelyzet is megnehezítette a bíróság munkáját, több tárgyalást emiatt kellett elhalasztani. Ahogyan nem segítette az eljárást az sem, hogy a tárgyalásokra idézett 252 sértetti tanú közül, akik a rendőrségen mind az ügy károsultjainak vallották magukat,

91-en, azaz több mint harmaduk, a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a bíróságon.

A Szolnoki Törvényszék végül 74, csaknem kivétel nélkül egész napos tárgyalást tartott, melyeken 161 tanút hallgatott ki és 309 tanúvallomást ismertetett. Egy tanú kihallgatása az ügy jellegéből adódóan – nevezetesen, hogy a tanúkat egyenként csaknem másfél évtizedről kellett kihallgatni, hogy mikor, hogyan, milyen körülmények között, mekkora összegeket adtak át a vádlottnak, és ő pontosan mit ígért ezért cserébe – átlagosan másfél-két óráig tartott, ami összességében mintegy 322 óra, azaz több mint 13 teljes napnak felel meg. A bíróság azonban számolt ezzel, és az eljárás gyorsítása érdekében számos, az új büntetőeljárási törvény által bevezetett eszközt alkalmazott.

Néhány tárgyalást követően a „hagyományos” jegyzőkönyvezésről áttért a képet és hangot egyidejűleg rögzítő, folyamatos felvétel útján történő jegyzőkönyvezésre, és a tárgyalások egy részét bírósági távmeghallgatás útján folytatta le.

A határozathirdetésre tehát január 7-én 13 órától kerül sor a Szolnoki Törvényszéken.