Bíznak abban a megyei gazdák, hogy nem keletkezett nagy fagykár

Azt azonban, hogy szenvedtek-e fagykárt, és ha igen, milyen mértékben, csak az enyhülést követő hetekben lehet megállapítani. Megyénkben egyelőre nem tűnik rossznak a helyzet, a pár centis hótakaró is védte a hajtásokat a mínusz tíz foknál is hidegebb éjszakákon.

Bíró Istvánnak a Jászságban van több helyen kisebb gyümölcsöse.

– A baracknál vettem észre, hogy az elhúzódó őszi időben itt-ott rügyezni kezdtek a fák. Ezek a bimbók biztos, hogy elpusztultak a mínuszokban. Ám nem hiszem, hogy egyelőre komolyabb fagykártól kellene tartani.

– Voltak már ennél sokkal zordabb teleink is. Egyébként meg a virágzás, beporzás idején az optimális időjárás nagyban ellensúlyozhatja a hideg kártételét. Persze jöhet még kemény idő.

– Az utóbbi években meglehetősen kitolódott a tél, pár éve még húsvétkor is havazott az országban. Az viszont nem lenne jó, ha elkezdene kitavaszodni és utána zuhanna vissza jelentősen a hőmérséklet.

– Van egy kevés szőlőm is, annál nem vettem észre, hogy megindult volna a rügy. A tőkék egy része alatt viszont felgyülemlett a belvíz, pont ott, ahol fiatal, zsenge szőlőoltványok is vannak, így nem szeretném, ha befagynának ezek a belvíztócsák – fejtette ki.

– Az almafák rügyezése még nem indult meg, így elfagyással nem kell számolnom, sokkal inkább a belvízzel – nyilatkozta a törökszentmiklósi Hegyesi Péter. A biogazdálkodó öt hektáron almával is foglalkozik a ­szántóföldi növénytermesztés mellett, ami elsősorban gabona, tönkölybúza nevelését jelenti.

– Az őszi vetések szépen kikeltek, a hó is leolvadt róluk, de nem hiszem, hogy annyi ideig megáll rajtuk a belvíz, hogy aggódni kellene miatta. Ezen a vidéken inkább az aszály szokott gondot okozni.

– A szántóföldeken lassan kienged a fagy, de hogy az őszi repcében, gabonában mekkora fagykár keletkezett, azt csak akkor lehet majd megállapítani, ha majd megindul a fejlődésük – mutatott rá Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

– Leghamarabb tíz nap múlva lehet konkrétabbat mondani. Lehet elővizsgálatokat végezni. Az úgy történik, hogy behozunk melegre szántóföldi növényeket, ezzel előbbre hozzuk a hajtások megindulását, és ebből következtetünk a várható termés milyenségére.

– Megvizsgáljuk a gyümölcsöket is: az almás termésűeket (almát, körtét, naspolyát, birset), a csonthéjasokat (cseresznyét, meggyet, szilvát), a bogyótermésűeket.

– Esetükben hajtásokat viszünk be a melegre, és abból, ahogy kihajt, láthatjuk, mennyire károsodott. De egyelőre úgy néz ki, ha a továbbiakban komolyabb hőingadozás nem lesz, akkor jelentősebb fagykár nélkül megússzuk a telet.

A felkészülés időszaka ez

Ha a talaj kiolvad és napos, szeles idő jön, a jó ­minőségű talajokon hamar eltűnhet a belvíz, hangsúlyozta a megyei NAK-elnök, Hubai Imre Csaba.

– Tíz-tizenkét nap alatt a megyei földterületek kilencven százaléka művelésbe hozható, március végére valószínűleg alkalmassá válik a talaj a művelésre.

– A fagymentes napokon a gyümölcsösökben a gazdák elvégezhetik a lemosó permetezést, a szántóföldeken pedig sor kerülhet a fejtrágyázásra, trágyázásra, ha szükséges, növényvédelmi kezelésekre, és a tavaszi vetés előkészítése is elvégezhető.