Hentesként egymilliós fizetés? – sok végzős diák nem látja a valóságot

A felsőoktatásba készülők esetében évről évre változatlan azoknak a karoknak a népszerűsége, melyeket a leendő hallgatók jövőbeli boldogulásuk sikerességének reményében választanak.

A nyilvánosságra hozott idei jelentkezési statisztikák alapján a mérnöki és a gazdasági karok toronymagasan vezetnek. Egy, a kö­zelmúltban készült felmérés szerint ennek oka a fiatalok bérigényében keresendő.

A Medián kutatásának alapját azoknak a középiskolásoknak és pályakezdőknek a véleménye adta, akik még nem, vagy csak minimális tapasztalattal rendelkeznek a munka világáról.

Az értékelés rávilágít arra, hogy a „minél magasabb bér” az elfogadható számukra. Ez pedig az előbb említett szakokon szerzett képesítésekkel érhető el a legkönnyebben.

A megyeszékhely végzősei közül is jó néhányan részt vettek a felmérésben. Ezen diákok szerint egy gépészmérnök kezdő fizetése nettó 500–600 ezer forint körül mozoghat. Gyógyszerészként, régészként 350 ezer forintos nettó keresettel már „ki lehet békülni.”

Persze a hiányszakmákat tanulók helyzete teljesen más, éppen ezért egy hentes végzettséggel az 1 millió forintos (!) álomjövedelmet is reálisnak tartják, ahogyan egy pék 800 ezer forint körüli havi jövedelmét is. A megkérdezettek zöme kizárólag külföldben gondolkodik...

Szarvák Tibor szociológus szerint a fiataloknak több kapaszkodóra lenne szükségük ahhoz, hogy könnyebben fel tudják mérni a lehetőségeiket.

– Olyan foglalkozáscsomagok, tantárgyak jelenthetnének megoldást, amelyek szorosan kapcsolódnak a mindennapi élet történéseihez. A világlátásuk formálásában pedig a szülői háttér szintén igen fontos szerepet játszik. Ne csak információjuk legyen egy adott témáról, hanem visszacsatolási lehetőségeik is.

A teljes igazsághoz persze hozzátartozik, hogy sokan alapos utánajárást követően választanak irányt. Az ilyen diákok reálisabb válaszokat fogalmaztak meg. Az orvosi pályára készülők nettó 200–250 ezer forintnyi kezdéssel számolnak, nem mellesleg Magyarországon tervezik a jövőt.

Az a pék, aki itthon marad, az nettó 130 ezer forint körül saccolja bérét. Akad olyan, állatorvosnak készülő végzős is, aki tippelni sem tud jövőbeni fizetése kapcsán.

Ám gyermekkori álma ez a pálya, így külföldre csupán nyelvtanulás céljából menne, rövidebb időre. Egy reménybeli kozmetikust szintén a szakma iránti lelkesedése hajt. Továbbá az a célja, hogy annyit tudjon keresni, amiből majd segítheti a szüleit.

Nagy Györgyné, a Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatója úgy véli, a fiatalok megfelelő alapokat kapnak az irányok kiválasztásához.

– A végzősök nyolcvan százaléka reálisan látja a továbbtanulási, boldogulási lehetőségeit. Tudatosan választanak szakokat, pályákat. Az iskolában számos programmal segítjük őket annak érdekében, hogy hasznos, valóságos információk birtokába jussanak, nem csak a szakirányok, hivatások, hanem önmaguk kapcsán is.

– Intézményünkben jól működő szokás az, hogy korábban itt végzett hallgatók tartanak előadást aktuális felsőoktatási intézményükről. Tőlük bátrabban kérdeznek a diákok, szabadabb az egész beszélgetés. Emellett pályaválasztási szakemberek bevonásával, önismereti tréningekkel segítjük őket a jövőképük kialakításában.

A szórás tehát igen nagy. Mint ahogyan az elképzelések, tervek közötti különbségek is. A jövő pedig egy olyan ismeretlen lecke, amire senki sem készítheti fel teljesen a fiatalokat. Mégis általa kapják majd a legértékesebb tudást...

A cikk témájával kapcsolatban véleményt is írtunk, melyet ide kattintva olvashat el.