Nagy István agrárminiszter is beszélt a karcagi fórumon

A tavalyi gazdálkodási év adatainak ismertetése után Nagy István agrárminiszter arról is szólt, hogy a Vidékfejlesztési Programban május végéig hetvennégy pályázat jelent meg, több mint 1500 milliárd forintos keretösszeggel. Ebből már hatvankét pályázat 1376 milliárd forintot kapott, és már 460 milliárd forintot ki is fizettek. Az élelmiszeripari ágazatban hatszázötven, a borászatban ötszázötven pályázatot támogatnak.

Kertészeti fejlesztésekre közel 80 milliárd forintot különítettek el, állattartó telepek korszerűsítésére és trágyatárolók létesítésére közel ezerkilencszáz a támogatott kérelem. A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása közül eddig több mint ezerkétszáz kérelem részesült pozitív elbírálásban, több mint 15 milliárd forint értékben. Közel kétezer önkormányzati fejlesztés – településképet javító fejlesztések, szennyvízkezelési beruházások, külterületi útjavítás, gépbeszerzés – kapott 76 milliárd forintot.

Harmincéves probléma az osztatlan tulajdon rendezése. Júliustól a Nemzeti Földügyi Központ koordinálja az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárásokban résztvevőket. Azt is szabályoznák például, hogy egy hektár alatti területet csak egy ember örökölhetne, a többi örököst kifizetnék – vázolta a tárcavezető.

2020-tól 2030-ig évente 17 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít a kormány az öntözéshez kapcsolódó művek fejlesztésére. Kérdésre válaszolva Nagy István elmondta, a mezőgazdaságban az új innovációs technológia a megújítás záloga, hiszen olyan gyorsan változik a világ, olyan kihívásokkal kell szembenézni az agráriumnak, amire nagyon gyorsan kell válaszolni.

– Ezek a gyors válaszok tudományban és technológiai fejlesztésekben rejtőznek. A precíziós mezőgazdaság, a digitális fejlesztések mind ezt a célt szolgálják, ugyanakkor szolgálnak egy sokkal nagyobbat is: a fenntartható fejlődést, a megújulást, az ökológiai gazdálkodást, a környezetvédelmet. A precíziós gazdálkodással jobb tápanyag-gazdálkodást tudunk elérni, jobb feltételeket az állattenyésztésben és minőségibb élelmiszereket előállítani. Ez az ágazat szakember- és munkaerő­hiányát is enyhítheti – fogalmazott Nagy István, aki szerint az új agrárium már olyan agrármérnököket igényel, akik értenek ahhoz, hogyan kell a precíziós technológiával nyert adatokat rendszerezni, feldolgozni és abból helyes következtetéseket levonni ahhoz, hogy jó döntések születhessenek.

Az a digitális technológia, aminek elősegítésén a tárca is dolgozik, azt a célt is szolgálja, hogy a technológia eszközeivel a kézi munkaerőt, a fizikai munkát megkönnyítsék a gazdák. Ehhez az új európai uniós ciklusban olyan pályázatokat fognak kiírni, amelyek segítenek a gazdálkodóknak abban, hogy a fentieket megvalósíthassák – ígérte a tárcavezető.