2024.04.29. 17:25
Japán ligeteket idéző erdőt és esőkertet varázsolnak Szolnokra – galériával
Hazánkban ritkaság számba menő, különleges Miyawaki-erdőt és esőkertet is létesítenek hamarosan Szolnokon, a Boldog Sándor István körút, a Várkonyi tér és a Szolnok ispán körút által körbehatárolt területen. Ezen a helyen jelenleg két, közel 70 éves faházsor – hajdanán felvonulási épületként megalkotott létesítmény – áll, amelyek lebontásra várnak.
Szalay Ferenc polgármester a közelmúltban jelentette be közösségi oldalán, hogy a Fiumei úti iskola melletti két sor faház lebontása hamarosan megkezdődik. Helyére egy 72 férőhelyes parkolóterületet építenek, miközben a belváros zöldterületét is növelik, mert a beruházással egy közparkot is létrehoznak.
Forrás: SZVÜ
70 évvel ezelőtt is (újjá)épült Szolnok
Az elmúlt évtizedekre szentimentálisan visszaemlékező szebb korúak a két sor, fából készült felvonulási épületet mára már legendáriumba való emléktárgyaknak tekintik. A II. világháború után megkezdett újjáépítési hullám, majd a hatvanas-hetvenes években a kor építészeti stílusában modernizálódó Szolnok ez idő tájt majdhogynem zsúfolásig telve volt az ilyen építményekkel.
Miyawaki-erdő és esőkert látványtervek
Fotók: SZVÜA megyeszékhely a 900. évfordulójára kivételesen gazdag ajándékokat kapott az államtól: az iparosodó város a jubileumot megelőző és követő tíz év alatt irodai-, hivatali-, hatósági-, intézményi- és lakóépületek sokaságával bővült.
Az építkezés-cunamihoz munkáskezek és a beruházásokat kiszolgáló melléképületek kellettek. Szolnok egyrészt népesedett, másrészt munkásszállónak és szerszámtárolónak használatos felvonulási épületek garmadával gyarapodott. A helyieknek bizonyára több ilyetén épület él még élénken az emlékezetében.
A legendásak közül a tiszaligeti faház jó pár éve leégett, az Ady Endre útit lebontották, a Széchenyi körúti még áll, és hirdeti Shihan Furkó Kálmán egykori dozsóját, a Fiumei úti kettő pedig napjainkban búcsúzik. A két faház alaposan kiszolgálta a várost és lakóit. A háborút követően szinte újjá kellett építeni Szolnokot. Már a félig lebombázott vagy csupán romos házak bontásához is munkások hadára volt szükség, majd az építkezésekhez is.
Az '50-es évektől megépültek a Ságvári körúti tömbházak, majd sor került a Várkonyi tériekre, a Móra Ferenc útiakra és a Kun Béla körútiakra is. Valamint ekkoriban épült ki a Zagyván túli „Vosztok”– ma Tallinn városrész – az oda vezető közúti, ma Dr. Kaposvári Gyula-híd is. A nagy múltú Sipos téri „műegyetem” (jog)utódját, a szintén Ságváriról elnevezett általános iskolát 1967-ben adták át, de épült a környéken óvoda, élelmiszerüzlet, és presszó is, mint például az Éváról elnevezett teraszos vendéglátó. A két, méretes felvonulási épületre tehát nagy szükség volt akkortájt.
Iskolai napközinek és gondozó szolgálatnak is megfelelt
A Szolnok Megyei Néplap 1973. szeptember 6-i száma viszont már arról tanúskodik, hogy a hetvenes években már nem felvonulási épületként használták a két faházsort:
...Elkészült a Zagyva-parti sétány mentén a körzeti és a fogászati rendelő, 400 ezer forintba került kialakításuk. Birtokba vették a gyerekek a Ságvári körúti óvodát, de sajnos még így is háromszáztizennégy kisgyermek óvodai felvételét nem tudta megoldani a tanács. A két faházban viszont már megnyílt a Kassai úti és a Ságvári körúti általános iskolák napközi otthona, illetve ott néhány tanulócsoportot is oktatnak..
– számolt be róla anno a Néplap.
Forrás: ÁÉV Archív
Alig pár év telt el, és a két faház már nem pedagógiai, hanem jóléti szolgálatot teljesített. Az egyik épület deszkáira szögelt rozsdásodó tábla is erről tanúskodik: az 1981 óta működő Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának „Egyesített Szociális Intézmény Területi Gondozó Szolgálat Központja” működött itt egy jó ideig.
Esőkertekkel, kiserdővel szépítik a faházak helyét
Hírportálunk érdeklődésére Lits László, a szolnoki NHSZ-csoport, valamint a Szolnoki Városüzemeltetési Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy környezet- és természetvédő civilszervezetek és „zöld gondolkodású” magánszemélyek javaslatára egy úgynevezett Miyawaki-erdőt és esőkertet telepítenek a területen épülő, hetvenkét férőhelyes parkolótér központjába.
Elmondta, a városi erdők ilyen különös változatának kitalálója és megalkotója Akira Miyawaki botanikus és ökológus, a japánok Bálint gazdája volt. A Miyawaki-minierdőkkel egyre gyakrabban találkozni a világ nagyvárosaiban, például Budapesten is telepítettek, és immáron Szolnokra is megérkezik az újítás.
A Miyawaki-módszer lényege és előnye, hogy városi környezetben az átlagosnál rövidebb idő alatt és hatékonyabban lehet kis erdőfoltokat létrehozni, amelyek évtizedek helyett már pár év alatt erdőszerű formát mutatnak.
Az erdő köré épített esőkert célja pedig a csapadék kezelése, összegyűjtése, elnyelése, szűrése, helyben tartása, hasznosítása, melyet a talajszerkezet átalakításával és a növényzetek közreműködésével valósít meg.
Fotó: Mészáros Géza
Fenntartható célokkal környezetvédelmi beruházásként tekintünk e fejlesztésre
– hangsúlyozta Lits László.
– Az egyre inkább „gépesített lakosságnak” természetes szüksége a szabadtéri parkolóhelyek számának növelése. Azonban itt, a többemeletes tömbházak sűrűjében nem akartunk újabb betonrengeteggel terhelni a környezetet. Pihenőpadokkal, napelemes kandeláberekkel megvilágított, majdhogynem önfenntartó ligetes kiserdőt hozunk létre a belvárosi, épületblokkokkal határolt területen. Akiket érdekel, azoknak az interneten keresztül érdemes részletesebben és többet megtudni a Miyawaki-erdőkről és az esőkertekről. A parkolótéren pedig elektromos töltőállomást is kialakítunk az egyre inkább elterjedt e-járművek számára – magyarázta az ügyvezető igazgató.
Aki mindehhez hozzátette, rövid időn belül megkezdődik a Ispán körút 1-3. mögötti parkoló teljes felújítása is.
