Helyi (h)ősök életét kutatja az ifjú kunszenti történész

A helyi ifjú történész, Szabó Sándor kutatási területe az I. és II. világháború emlékezete, elsősorban Kunszentmárton vonatkozásában. A korábbi években tanulmányt készített a II. világháborúban elesett katonákról, melyet a közeljövőben interjúkkal és egyéb kutatási anyagokkal egészít ki.

A fiatalember – aki a Belvedere Meridionale tudományos folyóirat munkatársa és a Szegedi Történészhallgatók Egyesületének tagja – jelenleg a Kunszentmártoniak a nagy háborúban című könyvének kéziratán dolgozik, mely az első világháborúban harcoló katonák emlékét őrzi.

– Három éve két jó batárommal szórólapon kértük a lakosokat, hogy jelentkezzenek, ha az adott időszakból napló, fénykép vagy egyéb emlékük van – mesélte a kezdetekről Szabó Sándor, aki hozzátette, hogy az élettörténetek tanulmányozásának korai időszakához mindenképpen kellő önbizalom szükséges. Az esetleges kevés fellelhető információ ugyanis elkedvetlenítheti az embert.

– Az 1929-es Hősök albuma volt a kiindulásom alapja, mely ötszáz elesett nevét tartalmazta. A levéltári vizsgálódások során viszont egyéb gyalog- és huszárezred-történetek is előkerültek. A kutatást nehezíti, hogy száz év távlatából a történelmi viharok során megsemmisült tényeket nem lehet megvizsgálni. A legtöbb információt a bécsi és szolnoki levéltárban találtam a katonákról, de segítségemre volt a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum által felajánlott hadifogolynapló is, valamint a felhívásra beküldött képek, adatok és jegyzőkönyvek. Sok olyan ember van, akiket a családok emlékezete segített felkutatni.

– Nincs olyan történész, aki ne szeretné megismerni saját történetét, így vagyok ezzel én is. Egészen a háromszáz évvel ezelőtti újratelepítésig visszavezettem a családfámat. Az ükapáim frontszolgálatáról részletes információkat is gyűjtöttem. Sipos István és Dávid Mihály ükapáimról frontfényképek maradtak meg, adataikat a levéltárban találtakkal tudtam kiegészíteni. Dávid Mihály például Szerbiában harcolt, fogságát Odesszában töltötte. Mély tisztelettel és szeretettel gondolok rájuk, hogy hazatértek a háborúból.

Szabó Sándor könyvének alapját Hegedűs Antal oroszországi frontnaplója, Bóta József harctéri naplója és Soós László Olaszországban íródott hadifogolynaplója adja, utóbbiban a fogságban töltött két és fél év gyötrelmeit és mindennapjait írta le a katona. Mellette több mint háromszáz levelet dolgozott fel a fiatal történész, egyes családok esetén teljes levelezést nézett át, megismerve megpróbáltatásaikat.

– Megható és egyben megrendítő. Nehéz olyan történeteket olvasni, amikben a szenvedésről és feladásról írtak a foglyok. A fényképeket vizsgálva nagyon érdekes, hogy milyen bátran néztek szembe az emberek a fronton az ellenséggel.

Az I. világháború kunszenti hőseinek, jelenleg 1184 katonának a történeteit feldolgozó könyvet várhatóan no­vemberben adják majd ki.

Novemberben avatják fel az emléktáblát

Szabó Sándor kutatásai alapján egy százhatvankilenc nevet tartalmazó emléktáblát helyeztek fel a kunszentmártoni Római Katolikus Templom oldalára. A város újratelepítésének háromszázadik évfordulójához kapcsolódó ünnepségsorozat során novemberben avatják fel.

– Ha már máshogy nem tértek haza, legalább a nevüket és történeteiket megismerhessük, méltó emléket állítva nekik – hangsúlyozta az ifjú történész.

A cikk témájával kapcsolatban véleményt is írtunk, ezt ide kattintva olvashatják.