A cseresznyevirágzás az egyik legszebb ünnep

A kitöltött szelvényt ügyfélszolgálatunkon személyesen vagy postai úton is eljuttathatják szerkesztőségünkbe. A nyomtatott újság szavazói között kisorsolunk egy darab, két személyre és két éjszakára szóló wellnesspihenést a Hotel Caramellbe.

Online játékunkat ide kattintva megtalálják, az online szavazók között a megyéket összevonva kisorsolunk egy darab, kétszázezer forint értékű utazási utalványt.

A karcagi kunhalmok

A karcagi születésű Györffy István néprajzkutató szerint a kunhalom „olyan öt-tíz méter magas, húsz-ötven méter átmérőjű kúp vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, és nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határ­halom volt.” A mesterségesen létrehozott földhalmok 1996 óta védett természeti értéknek számítanak.

Karcagon számos kunhalom található, de a legismer­tebb talán a 4-es számú főút mellett található Kis-Hegyesbori halom, ahol egy kun emlékhelyet is kialakítottak. A halmon álló kőből készült szobrok a kun városokat szimbolizálják.

Az alföldi halmokhoz számos legenda, hiedelem és történet kötődik. A szintén Karcagon található Asszonyszállási-halomhoz fűződő legenda szerint például az itteni faluban lakott Ágota, akibe beleszeretett a kevi származású kun vitéz, Zádor.

A karcagi szájhagyomány szerint pedig a Hegyesbori-Nagy-halomig vonult vissza 1849 januárjában a Perczel hadtest, és itt vertek tábort.

Nagykörűi cseresznyevirág

– Nagykörű százötven évvel ezelőtt ­kezdte ­felépíteni a mára elhíresült, a faluval beazonosítható, ­Magyarország cseresznyéskertje jelzővel illetett településimázsát – mondta korábban lapunknak Barát József, Nagykörű alpolgármestere, a ­Helyi Termék Klub képviselője.

– Báró Petrovay György földbirtokos és növénynemesítő a Tisza­ homokos hordalékát felhalmozó „nagy Kürüi” birtokot ­1866-ban vette át örökül édesapjától, és annak területén gyümölcsöst és faiskolát létesített.

– A gyümölcsfajták között hamarosan a cseresznye futotta be a környéken a legnagyobb karriert, az ott élők a homokos földjeiken, kertjeikben és udvarukon is többségében cseresznyét telepítettek.

– Hosszú ideig virágzott a faluban a gyümölcsözés, ami alig a rendszerváltást követően majdnem elhalt. Jó néhány helyi gazda azonban három évvel ezelőtt mégiscsak úgy gondolkodott, hogy feléleszti a Petrovay-hagyományt, és ezt a százötven évvel ezelőtt gyökeret vert gyümölcstermesztő kultúrát.

– Kidolgoztunk egy projektet, és egy brandet, azaz márkát adtunk a legismertebb helyi terméknek nagykörűi ropogós cseresznye néven, ami tavaly felkerült a hazai eredetvédelmi listára is – fűzte hozzá Barát József.

Nagykörűben a cseresznyevirágzás ünnepe az egyik legfontosabb és legszebb esemény, amit minden évben megrendeznek fagyűző szertartással egybekötve.