Venczelné Polgár Annát egykor József Attila múzsája is tanította

Az alma a sokak számára tüneményes jelenség, Annácska esetében sem esett messze a családfájától.

– Az anyai nagyapám cselédember volt ugyan, a cselédkönyvét máig becsben őrzöm. De iskolai éveket is maga mögött tudhatott, hiszen ismert verseket, s azokat a család körében, szép emlékeim szerint olyan kifinomultan mondta, olyan teátrálisan és hangsúlyosan szavalta, mint sorstársai közül talán senki.

– Aztán ott volt útravalóul édesanyám gyönyörű énekhangja is, így nekem, gyermeknek, nem kellett több, hogy magam is otthonról töltekezzem fel egy egész életre a szép magyar beszédből – meséli igényesen kulturált gyermekéveiről is Annácska.

– A család egyik része szarvasi származású, de én már Tiszaföldváron születtem, ott is jártam az általános iskolát. A tanítók gyorsan megismertek, mi tagadás, szerettem szerepelni. A helyi állami általános fiúiskola (neve ellenére ekkorra már koedukált tanítás volt az intézményben – a szerző) legtöbb ünnepségén szavaltam, a kulturális rendezvényeken színpadi előadásokon mutattam meg magam.

– A Cicalotta királykisasszony címszerepe ma is előttem van, már azt is kisebb sikernek könyveltem el, hogy engem választottak meg a mese főhősének eljátszására. Felsősként olyan pedagógus-nagyságok tanították a magyar nyelvet és irodalmat a tanintézményben, mint Nagy Imre tanár úr, aki minden diákját szerette. A tehetségeseket továbbképezte, a kevésbé tehetségeseket pedig felkarolta, s ezen fiatalokat a számukra előnyös és hasznos irányokba terelgette.

– Vélhetően velem született szociális érzékenységemet, mások mellett Nagy Imre tanár úr is továbberősítette bennem – árulja el egyébiránt is érzékelhető egyik pozitív személyiségjegyét Anna néni.

– Következett a Hajnóczy gimnázium, ahol az alma mater falai között olyan író-olvasó találkozókat szerveztek, amelyeken diáktársaimmal egyetemben találkozhattam számos neves és nagy tudású íróval, költővel. Hallgathattam „élőben” például Csoóri Sándort, Nagy Lászlót és Váci Mihályt. A gimnáziumi magyar szakos tanáraimra is jó emlékekkel gondolok vissza. Többek között a Tér Színház alapítójára, Bucz Hunorra is, aki Tiszaföldváron tanított, anno.

– Mindezen behatások irányítottak a továbbtanulási válaszút idején a humán szakok felé. Kis kitérővel a Bárczi Gusztáv Főiskolán találtam magam, ahol gyógypedagógiát, logopédiát és egyéb speciális „…pédiai” tanulmányokat hallgathattam. A legendákat itt sem kerülhettem el.

– Több kiválóság mellett olyan míves pedagógusoktól tanultam, mint József Attila múzsája, Illyésné Kozmutza Flóra, Fischer Sándor vagy a televíziós nyelvművelő-sorozatból közismertté lett Montágh Imre – foglalja össze alap- és felsőfokú tanulmányait Venczelné Polgár Anna. Mindezen említett szakmai ismeretek mellett egyéb képesítést is szerzett, hogy taníthasson maga is, javíthassa mások beszédtechnikáját. Annácska állítja, az értő beszéd legfontosabb tanintézménye a családi fészek, az otthon, illetve a tanító-nevelőintézmények.

– Tudvalevő, hogy az anya méhében növekvő és erősödő lény is már hall hangokat, érez érzelmeket. A várandós kismama jól teszi, de persze az apuka és akár a család összes tagja is, ha már magzatkortól kezdve beszél, énekelget a kis jövevénynek. Aki, amikor megérkezik a szeretteihez, hiába csak sír és furcsán szemléli a világot, hangjukról megismeri azokat, akikkel picivel korábban váltott már néhány szót, hallott tőlük különös meséket, dallamokat.

– A baba tulajdonképpen tud beszélni, hiszen sajátos jelentése van tőle az ó-nak, az oá-nak, majdan az összes magán- és mássalhangzónak, melyeket hónapokkal később illeszt össze. A csecsemő utánzásos alapon beszélget eleinte. Ha a környezete, a felnőttek nem szépen beszélnek, ő is követi a mintát. Neki így fejlődik a beszédkészsége – mondja.

– Aztán természetesen a kisgyermekkor is fontos mérföldkő a beszédfejlesztésben. A szülő, akármilyen fáradt és türelmetlen is legyen a gyermeknevelésben, felelősséggel, kulturáltan illendő szólnia csemetéjéhez. A harag és a düh rossz tanácsadó, a nevelési eszmecserének higgadtnak, érthetőnek kell lennie, a csúnya szavaknak, elhamarkodottan bántó mondatoknak nincs helye, semmilyen szempontból nem visznek előre.

– A sok-sok kérdez-felelek játék, a türelmes beszélgetés, a lassú tempójú meseolvasás, az éneklés, de még a ritmusos, hangszeres zenélés is hasznos és célszerű beszédtechnikai elemek. A kicsikkel ajánlatos mimikai játékokat játszani és tréfásan eltúlzottan tagoltan, artikuláltan csevegni.

– Óvodában nem tartom hasznosnak, az iskolában pedig különösen károsnak ítélem meg, hogy a pedagógus feladatlapokkal „beszélget” a gyermekkel. Ha egy gyermek kétéves kora után még nem beszél, továbbá ötéves kora után a beszédéből több hang hiányzik, érdemes szakemberhez fordulni – jelzi a hiányosságok pótlásának lehetőségeit Annácska.

– A középiskolában esszéket kellene megfogalmazni, helyette manapság, sok esetben papírlapokon kommunikálnak a diákok a tanárokkal. Sok az írásbeli számonkérés. Meg kell tanítani a gyermekeket értően olvasni, majd érthetően beszélni. Ehhez meg kellene szerettetni velük a könyveket, ami a mai modern technológiai világban nem egyszerű, belátom.

– Az én véleményem szerint a szép beszédben segítség annak édestestvére, a viselkedéskultúra. Az ember személyiségét a beszédéből és viselkedéséből is le lehet mérni – ad ízelítőt szépbeszédtanból is sok közismert és „névtelen” tanítvány Anna nénije.

Mint említettük, Annácska tanítványai között érdemes színészek és előadók, politikusok és közemberek vannak, de régóta nagy energiát fektet egyik legkedvesebb diákjába, a szolnoki születésű, Polgár Kristófba. Kristóf 2016-ban Szolnok Város Ifjúsági Díját nyerte el, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem színművészet szakán most nyáron sikeresen diplomázott, egykoron a Szolnoki Szigligeti Színházban is játszott. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia tagja. Jelenkorunkban költészettel és versírással foglalkozik, és minduntalan vissza-visszajár Anna nénihez „szépen beszélgetni”.

A közkedvelt beszédtanár verselne

Venczelné Polgár Anna ötven éve van a pályán. A gyógypedagógus, beszédtanár hajdan a férjével együtt tevékenykedett a szakmában: Pest, majd Jász-Nagykun-Szolnok megye több intézményében töltöttek be szaktanácsadói, iskolavezetői állást. Annácska a szolnoki Széchenyi István Gimnázium egykori tanára, a drámaszakosok felkészítője, maga is kiáll még a színpadra.

A versek, elsősorban József Attila sorainak szerelmese. Két éve országos arany minősítést kapott a korosztályos Ki mit tud?-on. A beszédtanár szívügye, hogy közelebb vigye a verset az utca emberéhez. Korábban – s a folytatása nagyon hiányzik számára – az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ előtti Hild téren – Annácska tolmácsolásának köszönhetően – nem csupán zene, hanem szép versek is szóltak, szép magyar édesanyanyelvünkön.