2020.01.06. 17:30
Bemutatjuk a 2020. év állatait és növényeit
Hazánk – így megyénk – flórája és faunája megbecsülésre méltó értékekkel rendelkezik. Természetvédők és szakemberek minden évben kiválasztanak néhány olyan fajt, melyre szeretnék felhívni a nagyközönség figyelmét, akár fokozottan védendő, akár kevéssé ismert élőlényekről van szó.
Hazánkban viszonylag széles körben elterjedt az idei esztendő halának választott süllő. Húsa szálkamentes, kiváló minőségű
Forrás: Illusztráció/Shutterstock
Jó módszer erre, hogy minden évben, így 2020-ban is kihirdették az Év fajait.
Az Év hala
A tiszafüredi székhelyű Magyar Haltani Társaság a honlapján immár tizedik éve meghirdetett, ezúttal rekordszámú érdeklődőt vonzó közönségszavazáson három őshonos jelöltre lehetett voksolni. A szavazatok száma alapján 2020-ban a horgászok által is igen kedvelt süllő (Sander lucioperca) érdemelte ki az Év hala címet.
A süllő nagyra növő, megnyúlt testű, oldalról enyhén lapított hal. Csúcsba nyíló nagy szájában nagy, erős fogak ülnek, melyek közül kiemelkednek az ebfogak. Hazánkban viszonylag széles körben elterjedt, kisebb folyóinkban azonban csak a bővebb vizű alsóbb szakaszokon érzi otthon magát. Állóvizeink közül pedig inkább csak a jobb oxigénviszonyokkal rendelkező, nagyobb tavakban fordul elő. A horgászok körében a legnemesebb ragadozóként ismert, mind csalihalas, mind pergetőmódszerekkel eredményesen fogható. Húsa szálkamentes, kiváló minőségű, a halgasztronómia egyik legkedveltebb alapanyaga.
Fotó: Illusztráció/Shutterstock
Az Év madara
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979 óta hirdeti meg az Év madara programot, melynek célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak, például a gazdálkodóknak, különösen fontos szerepe van.
Az idei szavazások az erdei fülesbagoly (Asio otus) kapta a legtöbb voksot, két másik bagolyfajt utasítva maga mögé. A baglyok mindig is különleges szerepet töltöttek be az emberek életében, hiedelmek kötődnek hozzájuk, a bölcsesség szimbólumaként emlegetik. A szavazat győztese leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű madár. A telet sokszor a településekre húzódva vészelik át, hírportálunkon is többször említettük városi kolóniáit. Védett, természetvédelmi értéke ötvenezer forint.
Fotó: Beküldött fotó
Az Év hüllője
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2020-ra a keresztes viperát (Vipera berus) választotta az Év hüllőjének. 2012 óta évente váltakozva egy-egy hazai hüllő- vagy kétéltűfajra hívják fel a nagyközönség figyelmét, megnevezve az év fajaként.
A keresztes vipera az egyik legrégebbről ismert mérges kígyó. Össze szokták téveszteni a nálunk szintén honos rákosi viperával, de hazánkban a két faj nem fordul elő egy élőhelyen. Elsősorban nappali életmódot folytat. A telet üregekben, farönkökben hibernálva tölti, főként kisemlősökkel táplálkozik, de gyíkot, békát és madarat is fogyaszt, zsákmányát mérgével öli meg. A hiedelmekkel ellentétben ritkán támad emberre. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke kétszázötvenezer forint.
Az Év rovara
A Magyar Rovartani Társaság honlapján az Év rovara cím elnyerésére kiírt szavazáson a három jelölt közül a tavaszi álganéjtúró (Trypocopris vernalis) végzett az élen.
Főként dombvidékek és az alacsonyabb hegyvidékek ritkás erdeiben él ez a fémesen csillogó, könnyen észrevehető bogár. A fátlan alföldi pusztaságokról hiányzik. Elsősorban a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Színe fényes kék, kékeszöld vagy zöld. Érdekesség, hogy az ország délebbi részein a zöld színű egyedek dominálnak, és minél északabbra megyünk, annál több a kék, sőt már szinte feketés bogár.
Az Év emlőse
A Vadonleső Program hat éve hirdeti ki az Év Emlősét, e címet 2020-ban a vidra (Lutra lutra) nyerte el. Ezt az állatot a nagyközönség Fekete István Lutra című regényéből jól ismerheti.
A menyétfélék közül talán a vidra alkalmazkodott leginkább a vizes életmódhoz: áramvonalas teste és a lábujjai között feszülő úszóhártya kitűnő úszóvá teszi. Kedvelt élőhelyei a vízfolyások, tavak csendes, növényzettel tarkított part menti területei, amelyek kitűnő halászó- és búvóhelyül szolgálnak. Szórványosan többek között a Duna–Tisza közén is megtalálható. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke kétszázötvenezer forint.
Fotó: Illusztráció/Shutterstock
Az Év fája
Az állatok mellett növények is figyelmet kapnak. Az Országos Erdészeti Egyesület által indított internetes szavazáson az Év fája címet idén a tatár juhar (Acer tataricum) nyerte el. A tatár juhar már honfoglaló eleink útvonalán is elterjedt, általuk is jól ismert fafaj. Napjainkra az alföldi területeinken erőteljesen visszaszorult, hegy- és dombvidékeken pedig kevésre becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős, emellett pedig szárazságtűrése, alacsony termete, színes termése és őszi lombszíne kiváló parkfává teszi.
Az Év vadvirága
A Magyar Természettudományi Múzeum által indított voksoláson a szavazatok több mint felét megszerezve a májvirág (Hepatica nobilis) érdemelte ki az Év vadvirága címet. A májvirág kora tavaszi, március–áprilisi virágzású növény, kék virágokat hoz, melyek olykor akár rózsaszínek vagy fehérek is lehetnek. Levelei jellegzetesen három hegyes karéjúak, a máj lebenyeire emlékeztetnek. Egész télen át fellelhetők, ha nem fedi be őket a hótakaró. A kis termetű növény alig öt-tizenöt centiméter magas. Bükkösökben és gyertyános-tölgyesekben, köves talajú tölgyesekben találkozhatunk vele. 1988 óta védett faj, természetvédelmi értéke ötezer forint.
Az Év gombája
A Magyar Mikológiai Társaság is megnevezi minden évben az Év gombáját. Idén a pompás megjelenésű, piros színe miatt a tavaszi erdők egyik ékkövének tekinthető csoportos csészegomba (Microstoma protractum) kapta e kitüntető címet. Általában nagyobb csoportokban terem, öt-tíz példány alul összenő; néha elágazó. A csészék kettő-négy centiméter hosszú nyél végén terülnek ki. Korhadékbontó faj. A termőtest négy-tíz milliméter átmérőjű, nyeles csésze. Eleinte gömb alakban zárt, később csillagalakban, hegyes karéjokkal felnyíló, kívül fehér szőrös. Nem ehető.
A szolnoki szakértő szerint az alföldi klíma nem kedvez a gombáknak
Az Év fajaival kapcsolatban Urbán Sándor, a Jászkun Természetvédelmi Szervezet elnöke megjegyezte, hogy vidra megyénkben is szép számban előfordul, így a megyeszékhely környékén is fellelhető. Főként a Holt-Tisza ágainál találkozhatunk vele, és bár a folyó mentén is előfordul, az állóvíz sokkal jobban életfeltételeket nyújt neki.
A tatárjuhar jellemzően a Jászságban található meg foltokban, valamint a Zagyva mentén.
Keresztes viperától viszont nem kell tartania a kirándulóknak, megyénkben egyáltalán nem botolhatnak bele. A természetvédő csoportos csészegombával sem találkozott még, pedig maga is gombászik, de az Alföld utóbbi húsz-huszonöt év időjárása egyébként sem kedvez a gombáknak. A tölgyeseket kedvelő májvirág sem megyénk növénye.
