Élelmiszerre költik legtöbben a pénzüket megyénkben

A régiós költésekről a Központi Statisztikai Hivatal nemrég közölt, 2018-as adatai adnak számot. Az Észak-Alföld régióban az egy főre jutó havi átlagos költés 87 ezer 589 forint. Ez nagyságrendileg tízezer forinttal több a megelőző évhez képest.

Legtöbbet élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánunk, ezekre fejenként 25 ezer 319 forint megy el havonta. Az ennivalók közt 7617 forintot költünk húsokra: 2156 forintot sertésre, 1821 forintot baromfira, 1693 forintot pedig szalámira, kolbászra, sonkára és szalonnára. Halakra 276 forintot adunk ki fejenként, többet, mint a korábbi években. A tojás, tej-, sajtfélék pedig összesen 3825 forintba kerülnek személyenként egy hónapban.

Gyümölcsökre és zöldségekre összesen 4507 forintot költünk, előbbiek közül a legtöbb citrusfélékre, utóbbiaknál pedig a burgonyára megy el a családi kasszából. Kétezret fordítunk italokra: kávéra 522 forintot, üdítőkre öt forinttal kevesebbet, ásványvízre pedig 408 forintot. Érdekesség, hogy míg gyümölcslevekre 323 forintot, addig zöldségitalokra mindössze hat forintot szánunk havonta fejenként.

A szeszes italok külön kategória: alkoholra nagyságrendileg ezer forintot költenek fejenként a megye lakosai. A kiadások alapján a sörfogyasztók vannak többségben, második hely az égetett szeszek híveié, míg harmadikok lettek a borivók. Sörre egyébként kétszer többet – 570 forintot – szánnak a régió lakosai, mint a párlatokra.

Sokat fordítunk még lakásfenntartásra és háztartási energiára, amelyben az áram mellett többek közt a víz, illetve a fűtés is benne van. Erre régiónkban több mint 17 ezer forintot költött a lakosság havi szinten, fejenként. Ebből az elektromos energia, a gáz és egyéb tüzelőanyagok közel 12 ezer forintot tettek ki. A legtöbb pénz az elektromos energiára (3677 forint), a vezetékes gázra (4456 forint) és a szilárd tüzelőanyagokra (2821 forint) ment el.

Mindezek mellett a közlekedés is jelentős tételnek számít megyénkben (8977 forint), de sokat szánunk még jármű-üzemeltetésre (7392 forint), hírközlésre (5898 forint), kultúrára és szórakozásra (4553 forint), ruhára és cipőre (3887 forint), valamint gyógyszerekre (2959 forint) is.

Összehasonlítva mindezt az egy évvel korábbi adatokkal, látható, hogy éves szinten jelentősen kevesebbet költöttünk könyvekre, ugyanakkor újságra és folyóiratra viszont többet. A jármű-üzemeltetésre kiadott összeg is mérséklődött, viszont nem benzinre, hanem karbantartásra és javításra szántunk kevesebbet.

– Nálunk, mivel öttagú a család, élelmiszerre megy el a legtöbb pénz, ezt követik a rezsiköltségek, de a gyerekek taníttsdatása is jelentős összegeket emészt fel havonta – mondta hírportálunknak egy szolnoki édesanya. – Szórakozásra, kikapcsolódásra már nem sok jut, és a nyaralás szintén ritkán fér bele a családi költségvetésünkbe.

Egy szolnoki idős asszony elárulta, hogy ő rezsire költ a legtöbbet, de a gyógyszereire is komoly összeget kell félretennie a nyugdíjából. Emellett élelmiszerre is sok pénz megy el, hiszen sok zöldséget, gyümölcsöt fogyaszt, amelyek például télen nagyon drágák.

Tizenegy százalékkal nőttek a bérek

A nemrégiben kiadott KSH-adatok alapján tavaly az élelmiszerek ára 6,9 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé közel 28, a kolbászé több mint 17, az idényáras élelmiszereké 11 százalékkal lett magasabb. A szolgáltatásokért is többet kellett fizetni, az üzemanyagok pedig 13,5 százalékkal drágultak.

A bérekről a tavalyi év első háromnegyed év adatai állnak rendelkezésre a KSH-nál. Ez alapján megyénkben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 292 ezer forint, a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset pedig 194 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 305 ezer, a nettó átlagkereset 203 ezer forint lett. A keresetek – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – közel tizenegy százalékkal emelkedtek a korábbi időszakhoz képest.