Mindenhol végeztek az aratással a térségben

Megyénkben 156 629 hektáron történt meg a betakarítás, e területről közel hétezer ezer tonna termést arattak le a gazdálkodók. Tiszasüly környékén szerencsére nem kellett halogatni az aratási munkákat.

– Nálunk nem volt annyi csapadék, hogy fennakadásokat okozzon az aratásban – mutatott rá Fekete József, a Tiszasülyi Gazdakör elnöke. – Sőt, inkább túl kevés is volt. Most is elkelne az eső, a talaj nagyon száraz, rögös, nehezíti a talajmunkákat. A búzát így időben be tudtuk takarítani, július 20–25. között végeztünk is. Környékünkön a termés területenként változó, átlaga háromtól öt és fél tonnáig terjed, és euro, malmi és takarmány minőségű egyaránt előfordul, de legtöbb az euro. A sajátom étkezési minőségű, és öt tonna körüli a hektáronkénti termésátlag, ami az idei időjárási viszonyok mellett jónak mondható. A búzában a pockok sem tettek említésre méltó kárt, a fénymagban viszont sok volt.

Massay Gábor családi gazdálkodó, agrármérnök földjén átlagos mennyiségű, euro minőségű búza termett.

– Hektáronként öt tonna felett van a termésátlag – számolt be róla az agrárszakember. – Idén nálam az árpa és a durumbúza termése lett a legjobb, a tavaszi aszályos időjáráshoz képest várakozáson felüli lett az eredmény. Az árpa hektáronként hetvenkét mázsa termést produkált. Már minden gabonafélét el is tudtam adni, egyedül durumbúzából van.

Tiszabura térségében is vegyes képet mutat a búzatermés. Ratkai Zoltán gazdálkodó például egyik földterületéről hektáronként ötvenkét mázsa búzát takarított be, a másikról viszont csak harmincnyolcat.

– Negyven milliméteres esők hátráltatták az aratást, emellett a kombájn motorhibája is fennakadást okozott. De sikerült elvégezni a munkákat – számolt be róla a gazdálkodó. Azt is elmondta, tavaly is ugyanilyen fajta búzát vetett, de előző évben hatvan mázsát takaríthatott be hektáronként. Tiszabura termőföldjei egyébként nem túl magas aranykorona-értékkel bírnak, az a szántóföldje pedig, ahol gyéren termett a gabona, a Tisza gátja mellett fekszik, vízátfolyások vannak, így ott sokszor gyengébb a termés.

– A termésátlagok tekintetében felemás a kép – fejtette ki Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke. – Az őszi árpa esetében az előzetes becslésekkel szemben jobb eredményeket, átlagosan 5,33 tonna/hektár hozamot realizáltak a termelők az összesen 28 249 hektárnyi megyei vetésterületen.

Őszi káposztarepcét megyénkben 24 022 hektáron termeltek, ennek terméseredménye 2,35 tonna/hektár lett. Sajnos ezt a növényt viselte meg legjobban a tavaszi időszakban tapasztalható aszályos időjárás. A növények alacsonyak lettek, és kevés oldalelágazást fejlesztettek a csapadékhiány következtében, illetve egyes vélemények szerint a késői fagyok is negatívan befolyásolták a terméseredményeket – mutatott rá.

– Az időbeni csúszás mellett a már érett őszi búzák minőségét is negatívan befolyásolta az aratási időszakban tapasztalt csapadékos időjárás, a sikér- és fehérjetartalom csökkenése, valamint a sütőipari értékek romlása sajnos értékesítési nehézségeket, illetve csökkenő átvételi árakat okoznak a gazdálkodóknak. Az őszi búza vetésterülete megyénkben 94 271 hektár volt, a terméstálaga pedig 4,8 tonna. A rozs, a tritikálé, a tavaszi árpa, a zab és a magborsó aratása is befejeződött a megyében, 10 087 hektár vetésterületen.