2020.08.12. 14:00
Ezekben a napokban sűrűn hullanak majd Lőrinc könnyei
Eljött idén is a kívánságok ideje, ma estétől augusztus 13-ig éri el a Perseidák meteorraj a maximumát. Ez azt jelenti, hogy harminc, de akár hatvan vagy száz hullócsillagot is lehet majd látni az esti és a hajnali órákban, amikor a meteorok a Föld légkörébe érve látványos fényjelenséggel kísérve elégnek.
A látványos égi jelenségek gyakran szóba kerülnek a szolnoki Csillagked(d)velők Klubjában is – mondja Ujlaki Csaba
Fotó: Mészáros János
Bár idén a koronavírus-járvány miatt nem szerveznek csoportos megfigyelést Szolnokon a Szandai rétre, egyénileg vagy családi körben mindenképpen érdemes feltekinteni este vagy hajnalban az égre. Augusztus 11. és 13. között rengeteg hullócsillagot lehet látni, hiszen, ahogy minden évben, Földünk ismét találkozik a Perseidákkal, a legismertebb, leglátványosabb meteorrajjal.
– A meteorrajok mindig onnan kapják a nevüket, ahonnan kiindulni látszanak. Ha a fényes csíkokat – melyek átszaladnak az égen – gondolatban meghosszabbítjuk és összekötjük, akkor a találkozási pontjukat nevezzük radiánsnak. Ennek a mostaninak a Perseus csillagképben van a radiánsa, ezért nevezik Perseus fiainak, vagyis Perseidáknak. A magyar népszokásban Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik, mert a csillaghullás időpontja közel esik az augusztus 10-i Lőrinc-naphoz – mondta a jelenségről Ujlaki Csaba szolnoki csillagász.
Hozzátette, a radiáns, vagyis a látszólagos kiindulási pont éjfél után emelkedik a horizont fölé, a keleti–északkeleti égbolton. Éppen ezért inkább éjfél után látványosak a hullócsillagok, de a tapasztalat az, hogy már este kilenc és tíz óra között is megfigyelhetőek. Éjfél körül viszont megsűrűsödnek az égi jelenségek, majd hajnali egy és kettő óra táján, amikor a Föld éjszakai oldala előremutat a Nap körüli pályán haladva, gyakorlatilag szemből érkeznek ezek a meteorok. Sebességük és a Föld sebessége összeadódik, ez eredményezi ezt a nagyon fényes, látványos csillaghullást.
– A Perseidák egy régóta megfigyelt meteorraj, a legrégebbi fennmaradt észlelése kínai csillagászoktól származik, Kr. u. 36-ból. Egy ismert üstökös pályája mentén halad. A Swift-Tuttle üstökös magjának jeges felszínéről elszabadult porszemcsék, kavicsok eredményezik. A törmelékfelhő elemeit, a meteoroidokat látjuk megsemmisülni a Föld légkörében körülbelül nyolcvan kilométeres felszín feletti magasságban hullócsillagként vagy meteorként– magyarázta a szakember. A hullócsillagokhoz leginkább kapcsolódó babona vagy hagyomány a kívánság, amelyből idén úgy tűnik elég sokat megfogalmazhatunk.
– Megfigyeléskor nagyon fontos a Hold állása. Ha teliholdra esik a meteorraj maximuma, csak a legfényesebb hullócsillagok látszanak, újholdkor viszont a leghalványabbakat is lehet látni. Jelenleg utolsó negyedben van a Hold, későn kel majd. Ez azt jelenti, hogy az éjszaka első felében sötét lesz az ég, így szépen megfigyelhetőek a Föld légkörébe belépő meteorok. A második felében már valamelyest zavarhatja a látványt a Hold. Ahol sötét az ég, kevés a fényszennyezés, bárhonnan megfigyelhető ez az égi jelenség, de kitartás és türelem kell hozzá – hangsúlyozta a csillagász.
Többféle színűek lehetnek
A napokban nem csak a Perseidák meteorrajjal találkozik a Föld, de két kisebb másikkal is. Egyébként évente többször is megfigyelhető ez az égi jelenség, májusban például az Aquaridák, novemberben pedig a Leonidák érik el a légkörünket.
– Általában egész évben vannak meteorrajok, kisebbek és nagyobbak, keskenyebbek, szélesebbek, ezek általában egy üstökös pályája mentén húzódnak. A Perseidák egyébként egy széles meteorraj, egy hónapig, július közepétől augusztus közepéig haladunk át rajta, csak ilyenkor van a maximuma. A meteorrajok a sebességüktől és az összetételüktől függően színben eltérőek lehetnek. Az Aquaridák, a Vízöntő csillagkép meteorraja például lassabban halad, így májusban inkább parázsló, vöröses színű hullócsillagok figyelhetőek meg. A Perseidák viszont inkább kékes, fehéres fényben ragyognak, hiszen az egyik legnagyobb sebességű meteorraj. Majdnem hetven kilométer per másodperccel érkeznek, és nem maga a meteor világít, hanem a légkör ionizálódik, amikor a felizzott porszemek nagy sebességgel átvágnak rajta – mondta a látványos fényjelenségről Ujlaki Csaba.