Mezőtúron tartotta a „főpróbát” a hírhedt biatorbágyi merénylő

Kilencven éve vetette papírra ezeket a sorokat a Kál-Kápolnáról Kisújszállás felé haladó vonat mozdonyvezetője. Ez a leírás tényszerűen közli a menetrend szerint közlekedő vonat ellen elkövetett merénylet részleteit.

Történt ugyanis, hogy Kunmadaras környékén ismeretlen személyek egy nyolcméteres sínszálat raktak keresztbe a pályán. A mozdony legalább húsz méter hosszan maga előtt tolta az akadályt, majd megállt. A mozdonyvezető a sötétben nem látta meg a vasdarabot, de miután hallotta a furcsa hangot, megállította a masinát. Még szerencse, hogy a mozdony kerekei kilökték az akadályozó vasat, így csak kisebb rongálódás érte a járművet. A csendőrség a nyomozás során elfogta a tetteseket, két kunhegyesi legényt. Az elkövetőket átadták a Kisújszállási Járásbíróságnak – további sorsukról nincs adat.

Hasonló eset történt 1939-ben az Újszász–Vámosgyörk vasútvonalon. A január 30-án közlekedő vonat Jászapáti–Nagyhalom közt megállt, mivel a személyzet furcsa zörejre lett figyelmes. Két vasúti jelzőoszlop szorult az első kerekek előtti pályakotró szerkezet alá, amit a vezető és segítője gyorsan eltávolítottak. Alig hét perc múlva különösebb sérülés nélkül folytatták útjukat. Az oszlopok sínre helyezését azonnal jelentették a csendőrségnek. Hamarosan el is fogták a bűnösöket, a közelben lakó két fiút. Az egyik tettes 18, a másik mindössze 16 éves volt, és az egyik közeli tanyában laktak. Bizonyára nem kaptak dicséretet csínytevésükért, amelynek a vége súlyos tragédia is lehetett volna.

Biatorbágy hírhedt merénylője, Matuska Szilveszter 1931. augusztus 11-én Mezőtúron, a vasúti hídtól alig öt méterre egy vasbeton gerendát helyezett el a sínekre. Az éjfélkor erre haladó mozdony vezetője azonban észrevette az akadályt, és megállt, ezáltal elkerülve a kisiklást. Ez lehetett a biatorbágyi merénylet főpróbája!

Valóságos krimibe illő az 1948-ban lezajlott vasúti merénylet. December 14-én, a szolnoki vonalon, az egykori Paládicspuszta megállóhely előtt lévő őrhelyen szolgálatot teljesítő pályaőr az esti szürkületben észrevett két fiatalembert, akik a sínek mellett sétáltak. Illendően köszöntötték egymást, a két ifjú pedig továbbhaladt. Az őrnek azonban gyanús volt a dolog: vajon mit keresnek ezek itt? A pályaőr az egyik közeli házban élő ismerősét kérte meg, vigyázzon addig az őrhelyen, amíg utánanéz az idegeneknek. Ő pedig biztos, ami biztos alapon magához vett egy fejszét, és elindult a fiúk után.

Hamarosan meg is találta őket, amint a sínek között ügyködtek. A bakter rájuk szólt, azok viszont gyorsan kereket oldottak. Az őr, amikor a rongált pályaszakaszhoz ért, rémülten vette észre, hogy a síneket rögzítő hevedereket leszerelték. A legközelebbi vonat kisiklása holtbiztos volt! A pályaőr azonnal jelentette az incidenst, így a forgalmat Abony és Szolnok között átmenetileg leállították. A rendőrség gyorsan kiszállt a helyszínre, sőt vázlatokat is készített. Arról azonban nincs tudomásunk, hogy a tetteseket végül elfogták-e.

Ezekről, és még hasonló pályamerényletekről mesélnek a MÁV Archívum dokumentumai. Megjegyezzük, hogy a komolyabb baleseteket a vasúti személyzet körültekintő munkavégzése hárította el.