Virtuálisan mutatták be a Jászság kalendáriumát

A rendhagyó könyvbemutatón az esemény háziasszonya, Egyedfi Gizella olvasószerkesztő köszöntötte a résztvevőket. A virtuális tér könnyen lehetővé tette, hogy külföldről is részt vegyenek érdeklődők, így volt olyan jászberényi elszármazott, aki Spanyolországból jelentkezett be, és ismerhette meg a legújabb kötetet.

Ez már a Jászsági Évkönyv Alapítvány huszonnyolcadik kiadványa, mely huszonöt szerző írását tartalmazza, fotókkal gazdagon illusztrálva. A kötetet ezúttal is dr. Pethő László, az ELTE nyugalmazott egyetemi docense szerkesztette. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a szerzők harmada először publikált a Jászsági Évkönyvben, és köztük szép számmal vannak fiatalok is. A virtuális eseményen a jelenlévő szerzők néhány perceben ismertették, hogy írásaikban milyen témát dolgoztak fel.

A teljesség igénye nélkül elsőként Csikós Gábor Panaszok a Jászságból című tanulmányáról számolt be, melyben a Rákosi-korszak mezőgazdasági kollektivizálásának helyi vonatkozásait tárta fel. Helytörténeti unikumnak számít Bojtos Gábor dolgozata, ami jászberényiek útlevélügyi irataival foglalkozik. Kutatása rámutat egyebek közt arra, hogy a két világháború közötti időszakban az útlevélkérés okaként megtaláljuk például a kivándorlást, a munkavállalást, a rokonlátogatást, a tanulmányutat, az esküvőt és a temetést is. Kökényné Nemoda Enikő, a Csányi Alapítvány mentoráltja az Eszterházy Károly Egyetem képalkotás alapszakán végzett festészet, grafika szakirányon. Az évkönyvben gyermekportréival mutatkozott be.

Innováció és gazdaság témakörben szintén több érdekes cikk, kutatás született. Ilyen Érsek Attila magyar–történelem szakos általános és köziskolai tanár, kutatópedagógus írása is. Idén szerzett doktori fokozatot, a kötetben közzétett tanulmányában kutatási tapasztalatainak, eredményeinek egy részét osztotta meg, melyben a tanulók kritikai gondolkodásának kognitív elemeit vizsgálta elektronikus tanulási környezetben.

A könyvet lapozva olvashatunk hazai textilipari innovációról, borkutatási újdonságokról, biotechnológiáról és gyógyszerkutatásról is. Továbbá megismerhetjük Bódy Irént, a kékfestés művészét, Zilahy Zoltán szobrászművész alkotásait, a magyarok és az oszétok vitézségét, Jászboldogháza szarvasmarha-tenyésztését és Márkus István falukutató munkásságát is. Az évkönyv legszorgosabb munkatársai közé tartozott Fodor István Ferenc és Macsi Sándor. A közelmúltban elhunyt helytörténészekről és Kő Pálról, a Nemzet Művészéről is megemlékeznek a kötetben.