Összességében jól alakult az év a jászkunsági mezőgazdaságban

– Megyénkben az elmúlt esztendő első negyedében a tavaszi fagyok okoztak gondokat a gyümölcsösökben, kiemelten a mandula- és kajszibarack-ültetvényekben – sorolta a nehézségeket Hubai Imre Csaba, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.

– Áprilisban már a csapadékhiány nehezítette a gazdálkodók életét. A nyári és az őszi időszakban pedig már a sok csapadék okozott problémát, hátráltatta a kalászos gabonák betakarítását. Az őszi időszakban pedig a vetést és a talaj-előkészítési munkálatokat nehezítette az eső. A téli időszakra több helyen belvízfoltok alakultak ki, de jelenleg még nem jelentettek belvizet a gazdálkodók – tette hozzá a szakember.

Száraz április, csapadékos nyár nehezítette a munkát

Jász-Nagykun-Szolnok megyében tavaly átlagosan 584,9 milliméter csapadék hullott, ez 59,3 milliméterrel meghaladta a sokéves átlagot. Egyes térségekbe további 50–70 milliméterrel ennél több jutott. Kifejezetten csapadékos volt a június (107 milliméter), a július és az október, és emlékezetesen száraz az április (9,8 milliméter). Az éves átlaghőmérséklet szintén meghaladta a sokéves adatot, szélsőségek azonban nem fordultak elő.

– A megye gazdálkodói ősszel 178 662 hektáron terveztek őszi vetésű növényeket, az időjárási körülmények többször is hátráltatták a mezőgazdasági munkákat. Augusztus végére, szeptember elejére a megyében elvetették az őszi káposztarepcét 23 944 hektáron. A nyár végi eső elősegítette a repce talaj-előkészítési és vetési munkáit, azonban a szeptemberi meleg, száraz időjárás, valamint a tartós vízhiány miatt a kelése vontatott volt – folytatta az értékelést Hubai Imre Csaba.

A kora őszi esők jót tettek a növények fejlődésének

– A szeptember utolsó hetében érkezett eső jót tett a növény fejlődésének, így többnyire behozták az elmaradást. A sok csapadék csökkentette a kártevők (repcebolha, repcedarázs, levéltetvek) terjedését – sorolta Hubai Imre Csaba.

– Az őszi kalászos növények esetében több helyen szeptember közepén a gazdák leálltak a talaj-előkészítési munkákkal, az október eleji esők viszont nemcsak a vetéseknek kedveztek, hanem a talaj-előkészítési munkáknak is. A hónap közepére azonban már a legtöbb helyen meghaladta az 50–80 millimétert, a hónap végére pedig a 100 egységet is a csapadék mennyisége, így a talajok telítődtek vízzel, emiatt a vetési munkálatok kitolódtak.

A no­vemberben az eső vagy a köd miatt a talaj nem tudott megfelelően száradni. Őszi árpából 32 267 hektárt, rozsból 1100 hektárt, tritikáléból 7386 hektárt vetettek a megyében. Az őszi búzából a tervezett 113 965 hektár helyett csak 102 018 hektárt sikerült bevetni.

Rákérdeztünk az állattenyésztési ágazat helyzetére is.

Megtörik a marhaállomány folyamatos növekedése

A megyei NAK-elnök elmondta, a szarvasmarha-állomány – ideértve mind a tejhasznú, mind a húshasznú állományokat – lassan, de folyamatosan emelkedett a korábbi években a megyében. Idén azonban valószínűleg nem folytatódik ez a tendencia. Elsősorban a járványhelyzetnek köszönhetően lehet előrevetíteni a tehénlétszám csökkenését.

Jelentős hátrányban vannak a hazai sertéstenyésztők

– Megyénkben jelentősen csökkent a sertéslétszám 2019 végére, ami az afrikai sertéspestis (ASP) számlájára írható, bár a fertőzést eddig még csak vaddisznóból mutatták ki. Ez éreztette hatását a múlt évben is, bár a 2020-as adatok még nem állnak rendelkezésre. A sertésállományok közel hetven százalékát gazdálkodó szervezetek adják, kisebb részét egyéni gazdaságok. A hazai sertéstartók továbbra is jelentős technológiai hátrányban vannak a hagyományosan nagy sertéstartó országokhoz képest, mely problémát tetéz az is, hogy egyes takarmányféleségek – például a szója – lényegesen drágábban, szállítási költségekkel terhelten jutnak el az állattartókhoz – világított rá a problémákra Hubai Imre Csaba.

– Az élősertés átvételi árát az elmúlt egy évben a piaci viszonyok mellett sajnos a világméretű állategészségügyi probléma (ASP) befolyásolta leginkább. Az év elején folyamatos áremelkedés volt tapasztalható az állománylétszámok csökkenése miatt egészen áprilisig (520–550 forintos kilogrammonkénti ár), majd zuhanásba kezdtek az átvételi árak, nyárra 450, októberre pedig 400 forintra csökkent az élősertés ára. Idén is csökkenés várható.

A választási malac ára az év elején igen magas, kilogrammonként 1100 forint volt, miután a hízóállomány jelentősen megcsappant, viszont májustól mélyrepülésbe kezdtek az árak, jelenleg mindössze 600 forint körül alakulnak. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a sertéspestis házi sertésekre történő átterjedésének a megakadályozására, ezért kulcsfontosságú az állattartók jogkövető magatartása, a vonatkozó higiéniai és preventív megelőző intézkedések alkalmazása.

A járvány miatt a juhexport is jócskán visszaesett

– A juhállomány 2018 és 2019 decembere között jelentősen, közel húsz százalékkal csökkent megyénkben, múlt évi pontos adataink még itt sincsenek. Az élőállat-felvásárlási árak tavaly szezonalitástól függően változtak év közben, kilogrammonként 890–1140 forint között mozogtak, legmagasabb természetesen a húsvét időszakában volt – sorolta az elnök.

– A hazai juhtenyésztés az állatlétszámot tekintve az Európai Unió középmezőnyében található. Ugyanakkor az itthon előállított juhtermékek egy része az EU országaiba kerül, legnagyobb felvásárlónk továbbra is Olaszország, ahová az élőállatexport kilencven százaléka irányul, ez körülbelül hatszázezer egyedet jelent évente. Az elmúlt időszakban az arab országok felé is nyíltak kiszállítási lehetőségek. Exportunk döntő részét a pecsenyebárány teszi ki, kisebb hányada a hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott termékek kiviteléből áll.

A gyapjú iránt egyre fokozódó érdeklődés mutatkozik évek óta, elsősorban Olaszország és Kína felől. A koronavírus-járvány miatt a húsvéti bárány olaszországi exportja veszélybe került, az országok közötti határzárak rendkívül akadályozták a kiszállítást, a termelők aggódtak, hogy a bárány a „nyakukon marad”. Szerencsére végül nem hallottunk a megyében olyan termelőről, akiktől ne vették volna át a húsvéti pecsenyebárányt. A juhágazat azonban fejlesztést kíván, a hazai fogyasztás növelése is indokolt lenne.

Ugyan nálunk nem bukkant fel a madárinfluenza, azonban így is kellemetlenségeket okozott

– A megyei statisztikai adatok azt mutatják, hogy csökkent az összes baromfilétszám, a tojóállomány is fogyatkozik – mondta Hubai Imre Csaba.

– Az ágazatban tavaly a legnagyobb problémát a márciusban ismételten felbukkanó madárinfluenza okozta. A H5N8 alfaj megjelenése miatt szigorú járványvédelmi intézkedéseket vezettek be. A vándormadarak vonulása végett a vírus folyamatosan veszélyt jelentett a megyei baromfiállományra, a szomszédos Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megyében is kellett állományokat felszámolni.

A szomszédos megyében tapasztalt megbetegedések miatt kötelező volt a járványvédelmi feltételek teljesítése, azaz a baromfikat zárt helyen kell etetni, itatni, valamint a takarmányt és az almot is zárt helyen kell tárolni. A madárinfluenza-járvány nem okoz érdemi áruhiányt baromfihúsból a belföldi piacon, ugyanakkor az ágazat helyzetét nehezítették az exportkorlátozások.

A koronavírus-járvány is negatívan hatott: a baromfi feldolgozásához, illetve a szállítmányozáshoz kapcsolódóan átmeneti munkaerőproblémák jelentkeztek a tartóknál és feldolgozóknál – tette hozzá a megyei NAK-elnök. Hazánk szeptemberben visszanyerte madárinfluenzától mentes besorolását, újra megnyílhattak előttünk a harmadik országbeli piacok.

Nem volt még komoly fagy, tovább fejlődhettek az őszi vetések

íay Gábor családi gazdálkodó, agrármérnök Szajol határában húzódó földjein is jól látható az eltérő időben ültetett búzaállományok fejlettségének mértéke. Mint mondta, a búzamennyiség húsz százalékát késve sikerült elvetni, ez a későbbiekben jobban fog gyomosodni, és később lehet majd betakarítani. A szakember is hangsúlyozta, ezen a télen még nem voltak komoly fagyok, ami a fejlődést segítette, de már szerinte is elkellene az igazi téli idő.

Az ősz sem volt igazán hideg, nem gyérültek az őszi kártevők, rengeteg is a hörcsög, a pocok, erre tavasszal gondot kell majd fordítani. A tavalyi év számára abszolút jól alakult, annak ellenére, hogy az aszályos időszakban sem tudott öntözni, a felvásárlási árak jelentős növekedése azonban kompenzálta a kiesést.

Szántóföldi növények betakarítási adatai 2020-ban:(a munkaidény kezdetétől, Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Növény megnevezése

Terület (hektár)

Termés (tonna)

Őszi búza

94271

453213

Tavaszi búza

106

434,6

Durumbúza

4961

23316,7

Rozs

1348

5187

Őszi árpa

28249

150567

Tavaszi árpa

573

1740

Tritikálé

4648

20280

Zab

1553

4211

Szemes cirok

2381

4523

Fénymag

857

1276

Őszi káposztarepce

24022

56451

Tavaszi takarmányborsó

666

1665

Silócirok

547

16410

Rizs

1517

5408

Indián rizs

778

778

Burgonya

69

1557

Cukorrépa

168

11760

Bab

71

142

Olajlen

211

78

Szója

929

2880

Napraforgó

84793

239006

Dohány

25

25

Kukorica

36184

278872

Hibridkukorica-vetőmag

9186

14132

Silókukorica

4201

124523